Az OBT nyilatkozata a 2012. március 23-i ünnepélyes ülése alkalmából

A bíróságok központi igazgatásának felügyeletét – testületként – az Országos Bírói Tanács (OBT) látja el. Az OBT székhelye Budapest, létszáma 15 fő. Tagjai közül kizárólag a Kúria elnökét delegálja a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi). A további 14 bíró tagját a bírák küldöttértekezlete a küldöttek közül titkosan, szavazattöbbséggel választja meg. Az első alkalommal történő választás során a bírák küldöttértekezlete 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bírót választ.

Az OBT 2012. március 15-én kezdte meg a működését.
 

Az OBT elnöke, elnökhelyettese

Az OBT-t az elnök vezeti és képviseli. Az elnöki tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be. Őt a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követik.
Az OBT elnökét – akadályoztatása esetén – az elnökhelyettes helyettesíti. Az elnökhelyettesi tisztséget a tagok félévenként egymást váltva viselik oly módon, hogy elsőként a második leghosszabb tartamú bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bíró tölti be. Őt – hasonlóan az elnöki tisztséghez – a további tagok a bírói szolgálati viszonyuk időtartamának csökkenő sorrendjében követik.

Az OBT tagság feltételei

Az OBT tagjává az a bíró választható, aki legalább 5 éves bírói gyakorlattal rendelkezik.

Nem választható az OBT tagjává az,

• akivel szemben fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás van folyamatban,
• aki fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,
• akivel szemben eljárás van folyamatban az alkalmatlanságának megállapítása iránt,
• aki a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet, továbbá akinek a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel,
• aki a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével,
• aki a választás évében betölti a bírói felső korhatárt, vagy
• aki korábban már tagja volt az OBT-nek.

Az OBT tagság időtartama

Az OBT és a választott bíró tagok, valamint póttagok megbízatása az OBT első ülésétől számított 6 évre szól. Az OBT megbízatása az újonnan megválasztott OBT első ülésének napján szűnik meg. Az újonnan megválasztott OBT első ülését a bíró tagok megválasztásától számított 15 napon belül kell megtartani.
 

Az OBT tagjainak jogállása

Az OBT választott tagsága a bírói jogviszonyt, a bíró beosztását és – ha e törvény másképpen nem rendelkezik – a munkáltatói jogok gyakorlását nem érinti.
Az OBT választott bíró tagja nem hívható vissza, és ellene fegyelmi eljárás csak az OBT hozzájárulásával indítható. Az OBT tagja a személyét érintő kérdésben nem szavazhat.
Az OBT tagja nem gyakorolhatja az OBT tagságból eredő jogait és kötelességeit az ellene indított fegyelmi vagy – a magánvádas és pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást kivéve – büntetőeljárás alatt, vagy a bírói alkalmatlanságának megállapítása iránt indított eljárás alatt.

Az OBT tagság megszűnése

A választott bíró tisztsége megszűnik:

• a megbízatási időtartam leteltével,
• a bírói szolgálati viszony megszűnésével,
• az OBT tagságról való lemondással,
• a fegyelmi vagy a büntetőjogi felelőssége jogerős megállapításával,
• ha a törvény szerint beosztása következtében nem ítélkezhet vagy, ha a bírói jogviszonya a törvény alapján szünetel, továbbá, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti hozzátartozói kapcsolatban áll az OBH elnökével, a Kúria, az ítélőtábla, és a törvényszék elnökével, elnökhelyettesével, ha ezek a tagsági viszony fennállása alatt következtek be és 30 napon belül nem szűntek meg,
• ha az OBT tagsággal kapcsolatos kötelességeinek vétkes megszegése, hosszabb időn át történő elmulasztása vagy súlyos elhanyagolása miatt az OBT kétharmados többséggel hozott határozatával tagjainak sorából kizárta, vagy
• ha a megválasztásakori bírósági szintre történő beosztása megváltozik és ennek következtében az adott szintet képviselő választott bírák száma a Bszi-ben meghatározottak szerinti számot - 1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági – meghaladja.
• A Kúria elnökének OBT tagsága akkor szűnik meg, ha a Kúria elnöki megbízatása megszűnik.

Az OBT tag jogai és kötelességei

Az OBT tagja jogosult és köteles az OBT munkájában részt venni. A feladatai ellátása érdekében jogosult:

• az OBT és az OBH működésével kapcsolatos iratokba betekinteni, továbbá az OBH elnökétől adatokat, tájékoztatást kérni,
• az OBT ülésének napirendjére javaslatot tenni, és
• a tagsággal kapcsolatban felmerült költségeinek megtérítésére.

Az OBT tagja köteles a minősített adatot megőrizni.

Az OBT tagját a tagságából eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben mentesíteni kell a bírói munka alól.

Az OBT póttagja

Az OBT póttagja – a Bszi.-ben írtak, különös tekintettel a bírósági szintek közötti delegációs létszám megoszlás (1 ítélőtáblai, 5 törvényszéki, 7 helyi bírósági és 1 munkaügyi bírósági bíró) figyelembevételével – a kapott szavatok sorrendjében lép a választott tag helyébe.

Az OBT feladatai

Az OBT az általános központi igazgatás területén

• ellenőrzi az OBH elnökének központi igazgatási tevékenységét, és szükség esetén az OBH elnöke felé jelzéssel él,
• indítványozza az OBH elnökénél a bíróságokat érintő jogszabály alkotására való javaslattételt,
• véleményezi az OBH elnöke által kiadott szabályzatokat, ajánlásokat, és
• jóváhagyja a szolgálati bíróság éves tájékoztatóját és ügyrendjét, a tájékoztatót közzéteszi az intraneten, az ügyrendet a központi bírósági internetes oldalon,
• elfogadja a bírák Etikai Kódexét és közzéteszi azt a központi honlapon.

Az OBT a költségvetés területén

• véleményezi a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatot és az annak végrehajtására vonatkozó beszámolót,
• ellenőrzi a bíróságok gazdálkodását, és
• véleményezi az egyéb juttatások részletes feltételeit és mértékét.

A statisztikai adatgyűjtés, az ügyelosztás és a munkatehermérés területén

• kivételesen indokolt esetben elrendelheti a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelkedő jelentőségű ügyek soron kívüli intézését,
• meghatározza az eljáró bíróság kijelölésénél figyelembe veendő elveket az OBH elnökének azon jogköre vonatkozásában, amely szerint az ügyek ésszerű időn belül való elbírálása érdekében az eljáró bíróság helyett másik bíróságot jelöl ki az eljárásra.

Az OBT a személyzeti területen

• személyes meghallgatás alapján előzetes véleményt nyilvánít az OBH elnökének és a Kúria elnökének tisztségére jelölt személyéről,
• meghatározza a pályázat elbírálásánál figyelembe veendő elveket az OBH elnökének és a Kúria elnökének azon jogköre vonatkozásában, amikor az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
• egyetértési jogot gyakorol azon pályázatok elbírálása során, amelyekben az OBH elnöke vagy a Kúria elnöke az álláshelyet a rangsor második vagy harmadik helyén álló pályázóval kívánja betölteni,
• egyetértési jogot gyakorol azon bírósági vezetői kinevezések esetében, amelyekben a pályázó nem kapta meg a véleményező szerv hozzájárulását,
• dönt az ítélőtáblai, a törvényszéki, a közigazgatási és munkaügyi bírósági, továbbá a járásbírósági elnök és elnökhelyettes újbóli kinevezéséhez való hozzájárulás kérdésében, ha az elnök vagy elnökhelyettes ugyanazon tisztséget korábban már két alkalommal betöltötte,
• évente közzéteszi véleményét az OBH, valamint a Kúria elnökének a bírói, valamint a bírósági vezetői pályázatok elbírálása tekintetében folytatott gyakorlatáról,
• kinevezi a szolgálati bíróság elnökét és tagjait,
• felmentést adhat a bírósági vezető és a vezetése alatt álló szervezeti egységben bíráskodó hozzátartozója közötti összeférhetetlenség esetében,
• lefolytatja a bírák vagyonnyilatkozatával kapcsolatos ellenőrzési eljárást,
• a bíró lemondása esetén hozzájárulhat, hogy a lemondási idő 3 hónapnál rövidebb legyen, illetve a bírót a lemondási időre vagy egy részére mentesítheti a munkavégzési kötelezettség alól, valamint
• a bíró nyugállományba helyezése vagy a felső korhatár elérése esetén a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény alapján dönt a felmentési időre vonatkozóan a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejéről,
• az OBH elnökének kezdeményezése alapján „címzetes törvényszéki bíró”, „címzetes táblabíró”, „címzetes kúriai bíró”, „kúriai tanácsos” címet, igazságügyi alkalmazott esetén főtanácsosi, tanácsosi címet adományozhat, továbbá
• az OBH elnökének kezdeményezésére javaslatot tehet kitüntetés adományozására, díjat, oklevelet, plakettet adományozhat, illetve díj, plakett, oklevél más általi adományozásához hozzájárulhat.

Az OBT a képzés területén

• javaslatot tesz a központi oktatási tervre, és
• véleményezi a bírák képzési rendszerének és a képzési kötelezettség teljesítésének szabályait.

Az OBT a fentieken túl ellátja a jogszabály által a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat is.

Az OBT működése

Az OBT működésének technikai feltételeit az OBH biztosítja. A hatáskörébe tartozó ügyekben ülésen határoz; rendkívüli vagy azonnali intézkedést igénylő esetben azonban más módon is határozhat.

Az OBT ülése

Az OBT szükség szerint, de évente legalább négyszer ülésezik. Az ülést az OBT elnöke hívja össze. Az ülést össze kell hívni, továbbá a javasolt témát napirendre kell tűzni, ha azt az OBT tagjainak legalább egyharmada javasolja. A Kúria teljes ülése, valamint bármely ítélőtábla vagy törvényszék összbírói értekezlete kezdeményezheti az OBT feladatkörébe tartozó kérdésnek az OBT napirendjére vételét és az OBT általi megtárgyalását. Az OBT akkor határozatképes, ha az ülésén tagjainak legalább kétharmada jelen van. Az OBT a határozatát szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
 

Az OBT ülés nyilvánossága

Az OBT ülése a bírák számára nyilvános, kivéve, ha az OBT zárt ülés tartását rendeli el. Akkor rendelhető el zárt ülés, ha az minősített adat, üzleti titok vagy külön törvényben meghatározott más titok megőrzése végett feltétlenül szükséges, továbbá ha az ülésen meghallgatott személyiségi jogainak védelme érdekében indokolt.

Az OBT ülésén – ideértve a zárt ülést is – az OBT tagjain kívül részt vesz a jegyzőkönyvvezető, tanácskozási joggal részt vesz az OBH elnöke, az igazságügyért felelős miniszter, a legfőbb ügyész, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke, az OBT elnöke és a tanácskozási joggal résztvevők által meghívott eseti szakértő, az OBT elnöke által meghívott civil és egyéb érdekképviseleti szerv vezetője.

Az OBT ülésén – akadályoztatása esetén – az igazságügyért felelős minisztert az államtitkár, az OBH elnökét az OBH általános elnökhelyettese, a legfőbb ügyészt a legfőbb ügyész helyettese, a Magyar Ügyvédi Kamara elnökét az elnökhelyettes, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökét az elnökhelyettes helyettesíti.
 

Az OBT ülés jegyzőkönyve, összefoglalója

Az OBT ülésén elhangzottakról jegyzőkönyv, a bíróságok igazgatását és a bírák tevékenységét szélesebb körben érintő, a közérdeklődésre számot tartó döntésekről összefoglaló készül. Az összefoglalóba kerülő napirendekről és az összefoglaló tartalmáról az OBT az ülésen határoz. A zárt ülésen tárgyalt napirendet az összefoglaló nem tartalmaz.

 A jegyzőkönyv a jelenlévők nevét, az elfogadott napirendet, az egyes napirendi pontok tárgyalásának menetét, ezen belül a hozzászóló nevét, álláspontja lényegét, a szavazás tényét, módját és a szavazás eredményét, valamint a döntés szövegét tartalmazza.

Az összefoglaló tartalmazza az ülésen tárgyalt napirendi pontok és döntések tömör összegzését.
 

Az OBT a bíróságok központi honlapján és az intraneten

A központi honlapon közzé kell tenni az OBT éves üléstervét és az ülésről készült összefoglalót, továbbá a Kúria elnökének és az OBH elnökének tisztségére jelölt személyről történő előzetes véleménynyilvánításnak a jegyzőkönyvét.

Az intraneten kell közzétenni az OBT üléséről készült jegyzőkönyvet, kivéve ha az OBT zárt ülést tartott.
 

Az OBT szervezeti és működési szabályzata

Az OBT a működésére vonatkozó részletes szabályokat a szervezeti és működési szabályzatában állapítja meg.