A Fővárosi Ítélőtábla 2017. május 19. napján J. R.. és társai ellen emberölés bűntette miatt indult büntetőügyben ítéletet hirdetett, az elsőfokú bíróság ítéletét a jogi minősítés vonatkozásában megváltoztatta, egyebekben helybenhagyta. 

A Fővárosi Törvényszék ítéletével J. R. I. r. vádlottat emberölés bűntettében és lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntettében, míg P. T. III. r. vádlottat felbujtóként elkövetett emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek. Az I. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette,  L. T. II. r. vádlottat az ellene bűnsegédként elkövetett emberölés bűntette, valamint lőfegyverrel és lőszerrel visszaélés bűntette, a III. r. vádlottat az ellene felbujtóként elkövetett emberölés bűntette, F. A. IV. r. vádlottat az ellene felbujtóként elkövetett emberölés bűntette miatt emelt vád alól felmentette.

A Fővárosi Törvényszék az I. r. vádlottat életfogytig tartó, míg a III. r. vádlottat 13 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyészség I., II., III. r. és IV. r. vádlottak terhére, I. r.,  II. r. és IV. r. vádlott esetében bűnösség megállapítása, III. r. vádlott esetében további minősítő körülmény megállapítása, valamint részfelmentés miatt jelentett be fellebbezést. 

Az I. r. és III. r. vádlott és védőik felmentésért, IV. r. vádlott és védője bűncselekmény hiánya miatt történő felmentés végett jelentett be fellebbezést. II. r. vádlott és védője az ítéletet tudomásul vette.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség az ügyészi fellebbezést pontosította.

 

A Fővárosi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság az első fokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és az I. r. vádlott cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősítette. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletet az I-III. r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyta.

 

A tanács elnöke indokolásában előadta, hogy a másodfokú bíróság korlátozott terjedelemben vizsgálhatta felül az elsőfokú ítéletet, tekintettel arra, hogy a 4. tényállási pont esetében (D. F. sértett sérelmére elkövetett cselekmény) részjogerőre emelkedett az ítélet. Kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság az eljárási szabályokat betartotta, a tényállás kis kiegészítéssel nagyrészt megalapozott volt, a bizonyítási eljárást széleskörűen lefolytatta és példamutató részletességgel adta indokát, hogy mely bizonyítékokra alapította ítéletét. 

 

Az I. r. vádlott vonatkozásában a tanács elnöke kifejtette, hogy a helyszíni tanúk vallomása, a vegyészszakértői vélemény, a hemogenetikai szakértői vélemény és I. r. vádlott alibijének hiánya alapján az elsőfokú bíróság helyesen jutott arra a következtetésre, hogy az I. r. vádlott volt az, aki a lövéseket leadta, amelynek következtében F. J. sértett életét vesztette. Bizonyítottnak látta a másodfokú bíróság is, hogy az I. r. vádlott hozta működésbe az Aranykéz utcában parkoló gépkocsiban elhelyezett robbanószerkezetet és ezzel négy személy halálát, valamint 20 ember könnyebb- illetve súlyosabb sérülését okozta. 

A II. r. vádlott cselekménye kapcsán kifejtette, hogy ugyan az alibije nem nyert bizonyítást, azonban ebből még nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a cselekményt elkövette. Megállapítani csak azt lehetett, hogy a gépkocsiban talált táska II. r. vádlottól származott, valamint azt, hogy a kesztyűt ő is hordta. Mindezek alapján a másodfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az elsőfokú bíróság törvényesen mentette fel a II. r. vádlottat bizonyítékok hiányában.

 

A III. r. vádlott esetében a tanács elnöke utalt arra, hogy a másodfokú bíróság a bűncselekményben felbujtóként való részvételét bizonyítottnak látta, hiszen B. J. K. sértett megölésével a célja B. J. K. elhallgattatása, valamint egy folyamatban lévő büntetőeljárás akadályozása volt. A III. r. vádlott bűnösségét támasztotta alá annak a tanúnak a vallomása, aki hallotta az I. r. és III. r. vádlottak közötti beszélgetést arról, hogy a cselekmény elkövetését III. r. vádlott sürgette. 

 

A bűncselekmények minősítése kapcsán a másodfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy az I. r. vádlott cselekményét különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének is minősíti, mivel a robbantásban elhunyt sértettek életének megmentésére egyáltalán nem volt lehetőség, továbbá a tűz általi halál a sértettek életének kioltásával szükségszerűen együtt járó szenvedést jóval meghaladta. A III. r. vádlott kapcsán utalt arra a tanács elnöke, hogy az általa elkövette cselekmény aljas célból elkövetettnek minősíthető, azonban a részesi elkövetési mód miatt ezt a minősítést a súlyosító körülmények körében lehetett csak értékelni. 

 

A másodfokú bíróság szerint az elsőfokú bíróság a belső arányosság elvére is figyelemmel szabta ki a vádlottakra a büntetést, I. r. vádlottra az életfogytig tartó szabadságvesztést azzal, hogy a feltételes szabadságra bocsátás időpontját is a maximum 30 évben határozta meg, míg a III. r. vádlottra a maximum 15 évhez közeli 13 év szabadságvesztést.

 

A másodfokú bíróság szerint – a bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő ellenére – ezek a büntetések állnak arányban a cselekmények tárgyi súlyával és társadalomra veszélyességével, valamint visszatartó erővel bírnak a vádlottak vonatkozásában is. 

 

A Fővárosi Ítélőtábla ítélete jogerős. 

 

Budapest, 2017. május 19.

 

 

Fővárosi Ítélőtábla Sajtóosztály