A peres felek 2006. szeptember 28-án kötöttek szerződést utcabútorok telepítésére, üzemeltetésére és reklámcélú hasznosítására, melyet az alperes 2015. október 22-én kelt jognyilatkozatával felmondott.

 

A felperes 2015 novemberében érkezett keresetében az alperesi felmondó jognyilatkozat érvénytelenségének, valamint annak megállapítását kérte a bíróságtól, hogy továbbra is fennáll a szerződés szerinti közterület használati jogosultsága. Ezzel egyidejűleg ideiglenes intézkedés iránti kérelmet is előterjesztett, amelyben azt kérte, hogy a bíróság tiltsa el az alperest a szerződés alapján kihelyezett utcabútorok bontásától és az eredeti állapot helyreállításától, valamint kötelezze az alperest arra, hogy változatlanul és zavartalanul biztosítsa a felperes számára a szerződés szerinti használati jogosultságot. A bíróság a felperes ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmét 2015. december 14-én kelt nem jogerős végzésével elutasította.

 

A felperes a 2016. január 11-én megtartott tárgyaláson ismételten ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet terjesztett elő a fentiekkel egyező tartalommal, és kibővített indokolással. 

 

Az alperes az újabb ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem teljesítését ellenezte.

 

A bíróság a kérelmet a felek meghallgatása nélkül vizsgálta, figyelemmel a bontás folyamatban létére, a károsodás folyamatosságára és az ebből eredő rendkívül sürgős szükség megállapíthatóságára.

 

A bíróság a felperes kérelmét megalapozottnak találta. Az indokolásban megállapította, hogy a kért intézkedés: az alperesnek az utcabútorok bontásától eltiltása, illetve a szerződésből eredő felperesi jogok gyakorlásának biztosítása a felmondás érvénytelenségére irányuló felperesi kereseti kérelemnek való helyt adás esetén, abból fakadóan, nyilvánvalóan bekövetkezne. Így a felperes által kért intézkedések ideiglenes intézkedésként való elrendelésének helye lehet.

 

A bíróság a jogszabály értelmében akkor rendelheti el ideiglenes intézkedéssel az arra irányuló kérelem teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása, vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel okozott előnyöket. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.

 

Az ideiglenes intézkedésre okot adó körülmények vagylagos feltételei közül a bíróság kettőt megalapozottnak talált. Egyrészt a közvetlenül fenyegető kár veszélyének fennállását, másrészt a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartásának szükségességét. Megalapozottnak találta  bíróság azt a felperesi hivatkozást, amely a felperest ért kár veszélyét abban határozza meg, hogy a felperes a hirdetésre vonatkozó szerződéseit nem tudja teljesíteni, és az ettől várható bevételektől elesik. Az oszlopok elbontásával a hirdetés teljesíthetetlensége nyilvánvaló, külön bizonyítást és valószínűsítést sem igényel. Ehhez képest a felperes hirdetőktől származó levelet csatolt, amely egyértelműen alátámasztja az árbevételtől való eleséssel kapcsolatos álláspontját. A szerződésszegő magatartás meglétének, avagy kizártságának bizonyítása célszerűen az oszlopok eredeti állapotban történő vizsgálatával kell, hogy történjen, ez pedig indokolja a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartását.

 

A bíróság emellett a felek által becsatolt dokumentumok alapján megállapíthatónak találta annak valószínűsítettségét, hogy az ideiglenes intézkedéstől várható előnyök, azaz a felperest érő kárösszeg elmaradása meghaladja azt a hátrányt, amelyet az ideiglenes intézkedés elrendelése az alperesi oldalon okozhat, ezért a felperes kérelmének helyt adott.

 

A végzés nem jogerős, azonban fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.

 

A jogvita érdemi elbírálására irányuló per folytatódik a Fővárosi Törvényszéken.

 

Budapest, 2016. január 13.

 

A Fővárosi Törvényszék Sajtóosztálya