6. Gyakran Ismételt Kérdések

1. Hogyan kérdezhetők le a civil szervezet adatai?

2. Hol tekinthetők meg a civil szervezet beszámolói?

3. Mire célszerű figyelni a beszámoló postai beküldésekor?

4. Hogyan kaphat a beszámoló beadásáról igazolást a szervezet?

5. Mit jelent a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás?

6. Mely szervezet számít elektronikus útra kötelezettnek?

7. Melyek a beszámoló kötelező tartalmi elemei?

8. Elektronikus úton az is be tudja küldeni, aki nem a bíróság által bejegyzett képviselője a szervezetnek?

9. Ha a szervezet végelszámolás alatt áll, hogyan lehetséges a töredékévet feltüntetni?

 

1. Hogyan kérdezhetők le a civil szervezet adatai?

A www.birosag.hu oldalon a következőképpen lehet a szervezet adataira keresni:
  • A bal oldali menüben találja a Civil szervezeteket, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezetek névjegyzékét.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)
  • Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai.

 

2. Hol tekinthetők meg a civil szervezet beszámolói?

Az OBH részére megküldött beszámolók a www.birosag.hu internetes elérhetőségen a „Civil szervezetek névjegyzéke” megjelölés alatt érhetők el és tölthetők le a közzétételt követően az alábbiak szerint:

A www.birosag.hu oldalon 
  • A bal oldali menüben találja a Civil szervezeteket, klikkeljen rá.
  • Ezt követően válassza ki a Civil szervezetek névjegyzékét.
  • Írja be a keresett szervezet nevének egy jellegzetes részét (minden százalék és egyéb jelek nélkül)
  • Ezt követően a találati listából válassza ki az adott szervezetet akként, hogy klikkeljen a szervezet nevére. Ezáltal láthatóak lesznek a szervezet aktuális adatai. 
  • A lap aljára görgetve, jobb oldalon találhatók a beszámolók. (Beszámoló: (db)) Klikkeljen rá és innen letölthetőek a közzétett beszámolók.

 

3. Mire célszerű figyelni a beszámoló postai beküldésekor?
 
A http://birosag.hu/allampolgaroknak/civil-szervezetek/civil-nyomtatvanyok oldalról a papír alapú nyomtatványt kell kiválasztani. (PK141-P, PK142-P)
 
Célszerű ajánlva, tértivevénnyel postázni a beszámolókat (közhasznúsági mellékletet) ezzel igazolható a megküldés időpontja is. Az ajánlott szelvényt és a tértivevényt szíveskedjenek megőrizni.
 
Az iratok ne legyenek összetűzve, ragasztva, vagy fóliázva, mert ez a beadvány szkennelését akadályozza, kibontásukkor az irat sérülhet.
 
Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a szkennelés és így a közzététel is fekete-fehérben történik. Ennek megfelelően előnyösebb, ha nem színes formában kerül sor a beszámoló és mellékletei megküldésére. A vékony, vagy átlátszó papíron történő beküldés is problémás lehet a szkennelésénél, hasznosabb tehát megfelelő vastagságú, nem átlátszó papírt választani.
 
Amennyiben a beszámoló mellékleteként, szakmai anyagként esetleg könyv, újság, újságcikk…stb. is készül, ennek közzétételére csak abban az esetben van mód, ha ezek a beszámoló részét képezik. Formailag ez úgy oldható meg, ha a kiadvány A/4-es lapméretre kinyomtatásra, vagy lefénymásolásra kerül.

 

4. Hogyan kaphat a beszámoló beadásáról igazolást a szervezet?

Amennyiben a szervezetnek igazolásra van szüksége arról, hogy a már megküldött, de még közzé nem tett beszámoló az OBH részére beadásra került, célszerű benyújtani a megküldést igazoló tértivevény dátumát, vagy fénymásolatát, mert ez alapján a küldemény gyorsabban azonosítható.
 
Elektronikusan megküldött beszámoló esetén, amennyiben az az Országos Bírósági Hivatal által közzétételre befogadásra kerül, a beküldő Ügyfélkapujára kerül kiküldésre az igazolás, amelyet a későbbi felhasználás érdekében érdemes elmenteni illetve kinyomtatni.
 
Az igazolás megküldését kérheti személyesen, illetve e-mail címünkön: civilinfo@obh.birosag.hu
 
 
 
5. Mit jelent a teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás?

A képviselő által az ügyfélkapun beküldő részére adott meghatalmazást a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 196.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formába átalakítva - pdf formátumban - csatolni szükséges.

Teljes bizonyító erejű magánokirat, ha az alábbi feltételek valamelyike fennáll:
 
(1) a) a kiállító az okiratot sajátkezűleg írta és aláírta;
 
b) két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel kell tüntetni;
 
c) a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
 
d) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
 
e) ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el, illetőleg a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik;
 
f) az elektronikus okiraton kiállítója minősített elektronikus aláírást vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást helyezett el.
 
(2) Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült felvétel továbbá bármilyen adathordozó útján készített okirat - értve ezalatt az elektronikus okiratról készített papír alapú okiratot is - teljes bizonyító erővel bizonyítja, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, feltéve, hogy a gazdálkodó szervezet, amely a felvételt készítette vagy az okiratot kiállította, illetve őrzi, a felvétel vagy az okirat azonosságát szabályszerűen igazolta. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült elektronikus okirat akkor bizonyítja teljes bizonyító erővel azt, hogy tartalma megegyezik az eredeti okiratéval, ha az okiratról elektronikus okiratot készítő azt minősített elektronikus aláírással vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással és - ha jogszabály így rendelkezik - időbélyegzővel látta el, illetve külön jogszabály által meghatározott eljárás szerint készítette el. Gazdálkodó szervezet által kiállított vagy őrzött okiratról készült okirat bizonyító ereje - az okirat tartalmát illetően - az eredeti okiratéval, közokiratról készült okirat esetében pedig a teljes bizonyító erejű magánokiratéval azonos.
 
(3) Ha az okirat kiállítója olvasni nem tud, vagy nem érti azt a nyelvet, amelyen az okirat készült, az (1) bekezdés rendelkezése alá eső okiratnak csak akkor van teljes bizonyító ereje, ha magából az okiratból kitűnik, hogy annak tartalmát a tanúk egyike vagy a hitelesítő személy a kiállítónak megmagyarázta.
 
 
 
 
6. Mely szervezet számít elektronikus útra kötelezettnek?

A Cnytv. 8. §-a alapján elektronikus eljárásra kötelezett szervezet nem csak a közhasznú szervezet, hanem a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a hitelintézetek önkéntes betétbiztosítási, illetve intézményvédelmi alapja, a köztestület, a kölcsönös biztosító egyesület, a hegyközség, a párt, az országos sportági szakszövetség és a szövetség.  Ezeken túl 2015. január 1. napját követően a beadvány kizárólag elektronikus úton terjeszthető elő, ha a kérelmező jogi képviselővel jár el.

Amennyiben a kérelmező a fent meghatározottak szerint nem elektronikus útra kötelezett, illetve ezzel a lehetőséggel nem is kíván élni, a beszámoló és a közhasznúsági mellékletet papír alapon is előterjesztheti. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egy elektronikus útra nem kötelezett szervezetnek elektronikus és papír alapon is be kell küldenie, hanem azt, hogy választhatnak, hogy vagy papír alapon, vagy elektronikusan nyújtják be azt.
 
 
 
7. Melyek a beszámoló kötelező tartalmi elemei?

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (továbbiakban Ectv.) 29.§ határozza meg a beszámoló tartalmát, amely a mérleget, eredménykimutatást, kettős könyvvitelnél a kiegészítő mellékletet, illetőleg a közhasznúsági mellékeltet sorolja fel, továbbá az Ectv. 30.§-a rendelkezik a független könyvvizsgálói jelentés megküldésének esetéről.

Egyéb mellékletek nem képezik a beszámoló részét, így sem a jegyzőkönyv, sem egyéb dokumentumok nem kötelezőek.

 

8. Elektronikus úton az is be tudja küldeni, aki nem a bíróság által bejegyzett képviselője a szervezetnek?

Igen, azonban a képviselő által a beküldő személy részére adott  - a letétbe helyezés és közzététel céljából történő benyújtásra, viszontválasz fogadására történő – meghatalmazását a Pp. 196.§ alapján teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, amelyet az űrlaphoz elektronikus formában átalakítva - pdf formátumban - csatolni kell.  [Cnytv. 5. § (1) bek. 9.§, 21. § (8) bek., Pp. 69-73. §, 196. §] .

Felhívjuk a könyvelők szíves figyelmét, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál történő eljárásra szóló meghatalmazás, illetve az arról szóló igazolás a civil szervezeti beszámoló OBH általi közzétételéhez való jogosultságát nem igazolja, az ő esetükben is szükség van teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt meghatalmazásra.
 
Tájékoztatjuk, hogy minden egyes beküldés esetén csatolni kell a beküldő személy részére adott meghatalmazást!
 
 
 
9. Ha a szervezet végelszámolás alatt áll, hogyan lehetséges a töredékévet feltüntetni?
 
Amennyiben a beszámoló nem teljes üzleti évre vonatkozik, a nyomtatványokon a tárgyév mező kitöltése után a "Szervezet neve" elnevezésű rubrikában, a szervezet neve mögött zárójelben tüntethetik fel azt az időszakot, melyre a beszámoló vonatkozik.