Az elektronikus eljárásról

A gazdálkodó szervezetek csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról rendelkező, többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) 6. § (5) bekezdése alapján 2015. január 1. napjától a bíróság és a fél a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (továbbiakban Pp) meghatározottak szerint, elektronikus úton tartja egymással a kapcsolatot. A Cstv. 7. § (5) bekezdése akként rendelkezik, hogy a csődeljárás iránti kérelem 2015. január 1. napjától kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet. (Az elektronikus kommunikáció szabályait a Pp. Hetedik rész XXVIII. fejezete (394/B. § - 394/M. §) fogja össze.)

A vonatkozó szakaszok két időponttól, 2015. január 1. és 2016. július 1. napjától változó kötelezettségeket és lehetőségeket határoznak meg az ügyfelek részére.

2016. június 30. napjáig - már folyamatban lévő ügyekben is - a fél, illetve képviselője - választása szerint – beadványát annak mellékleteivel elektronikus úton is benyújthatja, tehát számára ez lehetőség. (A Cstv. 6. § (4) bekezdése állapítja meg, hogy ki minősül félnek az eljárásban: A csődeljárásban az adóst, a hitelezőt és a vagyonfelügyelőt, a felszámolási eljárásban az adóst, a hitelezőt és a felszámolót kell félnek tekinteni, valamint bizonyos esetben (Cstv. 51. §) a kifogás előterjesztője is félnek minősül.)

A választás lehetősége nem illeti meg az adóst a csődeljárás lefolytatása iránti kérelem benyújtása esetén (Cstv. 7. § (5) bek.), és – az alábbiakban részletezettek szerint – arra tekintettel, hogy a jogi képviselet kötelező, valamint már a kezdő irat is elektronikusan érkezik, papír alapú eljárásra át- (vagy vissza)térnie nincs módja.

Elektronikus úton történő benyújtás esetén ugyanis a benyújtónak a továbbiakban a kapcsolatot elektronikus úton kell tartania, hiszen választását az ezen a módon való kapcsolattartás vállalásának kell tekinteni. Ebben az esetben valamennyi bírósági iratot a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az elektronikus benyújtás alól kivételt jelenthet a bizonyítási eljárásban a papír alapú okiratok nagy mennyisége vagy vitás valódisága is; a bíróság pedig a keresetlevelet – a fizetésképtelenség megállapítása iránti kérelmet – továbbra is papír alapon kézbesíti az adós részére, egyben tájékoztatja arról, hogy védekezését, nyilatkozatát elektronikus úton is benyújthatja (2016. július 1. napjától ezen felül tájékoztatja a nem elektronikus úton történő benyújtás jogkövetkezményeiről (Pp. 394/C § (11)).

Az elektronikus útra az eljárás bármely szakában át lehet térni. A jogi képviselővel eljáró fél az elektronikus kapcsolattartás választása után utóbb már nem térhet át papír alapú eljárásra, ez a lehetőség – megindokoltan – csak a jogi képviselő nélkül eljáró felet illeti meg, aki a beadvány papír alapú benyújtásával egyidejűleg kérheti a bíróságtól a papír alapú eljárásra való áttérés engedélyezését, azonban kérelmében valószínűsítenie kell, hogy körülményeiben olyan változás következett be, amely miatt az elektronikus úton történő eljárás a továbbiakban számára aránytalan megterhelést jelentene.

A bíróság kézbesítése papír alapú, ha a bírósági iratot nem képviselője, hanem kifejezetten a fél részére kell kézbesíteni, vagy a képviselő részére nem lehet(séges) kézbesíteni.

2016. július 1. napjától a jogi képviselő nélkül eljáró természetes személy fél a fent leírtak szerint járhat el a továbbiakban is, azaz saját belátása szerint választhatja az elektronikus utat, azonban a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – akár hitelezői, akár adósi, akár egyéb fél – kérelmét és minden egyéb beadványát, okirati bizonyítékát kizárólag elektronikusan nyújthatja be, és részére a bíróság is elektronikusan kézbesít.

Arra figyelemmel, hogy a csődeljárásban, valamint azokban a felszámolási eljárásokban, melyek az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indulnak, a kérelmező félnek kötelező a jogi képviselet, jelentősen szűkül a papír alapú benyújtás lehetősége, ugyanis ha a fél jogi képviselővel jár el, akkor 2016. július 1. napjától a jogi képviselő minden beadványt, okirati bizonyítékot kizárólag elektronikusan nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is valamennyi hivatalos iratot elektronikusan kézbesíti a jogi képviselő részére.

Jogi képviselőnek a Pp. 73/C § (1) és (2) bekezdésében meghatározott személyeket kell tekinteni.

A gazdálkodó szervezet képviselője a jogi képviselő. Ha a gazdálkodó szervezet nem jogi képviselővel jár el, a képviselő a törvényes vagy a szervezeti képviselő, egyéni vállalkozó esetében képviselőnek kell tekinteni magát az egyéni vállalkozót. Ha a gazdálkodó szervezet képviselőjének képviseleti joga megszűnik, a gazdálkodó szervezet új képviselője az első beadványa benyújtásával egyidejűleg igazolja képviseleti jogosultságát.

Ha a saját személyében elektronikus útra nem köteles fél (természetes személy) a jogi képviselet visszavonására irányuló nyilatkozatát papír alapú benyújtás helyett elektronikusan jelenti be, úgy kell tekinteni, hogy a 394/B. § (1) bekezdése szerinti elektronikus kapcsolattartást vállalja, akkor is, ha a továbbiakban nem kíván jogi képviselővel eljárni. Ha viszont előbbi nyilatkozatát papír alapon nyújtja be, a jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a benyújtást követően jogi képviselő igénybevételével vagy jogi képviselő nélkül kíván-e majd eljárni. Ha a fél a jogi képviselet visszavonását követően (új) jogi képviselő igénybevételével akar eljárni, a jogi képviselet visszavonásával egyidejűleg csatolnia kell az eljáró új jogi képviselő meghatalmazását, aki a fél nyilatkozatának a bírósághoz érkezését követő tizenöt napon belül digitalizált meghatalmazása csatolásával köteles a bírósággal a kapcsolatot elektronikus úton felvenni. A kapcsolatfelvétel elmulasztása esetén a bíróság az új jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.

Az elektronikus úton benyújtott beadványokat az erre rendszeresített, a „Csőd- és felszámolási eljárások / Nyomtatványok” menüpont alá feltöltött űrlapon kell előterjeszteni.

Az alkalmazandó űrlap használata közzétételének időpontjától kötelező. Az űrlap módosítását követően az ügyfél a lejárt nyomtatványon nem nyújthatja be kérelmét, az OBH az ilyen beadványt nem fogadja be, erről a felet hibaüzenettel értesíti. Hangsúlyozzuk tehát, hogy a nem rendszeresített űrlapon előterjesztett beadvány nem tekintendő joghatályosan benyújtottnak, tehát nem fűződnek majd hozzá benyújtásra vonatkozó anyagi és eljárásjogi határidők.

A törvényi rendelkezések értelmében, abban az esetben, ha a perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolattartó a beadványát nem elektronikusan terjeszti elő – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – keresetlevél esetében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. [Pp. 394/I. § (1) bekezdése]

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a hatálytalanság jogkövetkezményén felül az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti.[Pp. 394/I. § (2) bekezdése]