Tájékoztató a csőd- és felszámolási eljárások menetéről

A gazdálkodó szervezetek csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) rendelkezik.

A csődeljárás során az adós - csődegyezség megkötése érdekében - fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Az eljárások az adós - a kérelem benyújtása napján bejegyzett - székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ezen általános illetékességi szabály alól kivételt képez, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás is illetékköteles. A felszámolási eljárás illetéke 80.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a csődeljárás illetéke 50.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a közzétételi költségtérítés mindkét eljárásban 25.000,-Ft.

Csődeljárásban az adós gazdálkodó szervezet részéről a csődeljárás lefolytatása iránti kérelme benyújtása során a jogi képviselet kötelező.

A csődeljárásban a kérelmet a Cstv. 8. § (1) - (4) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani, a kérelem benyújtását kizáró okokat a Cstv. 7. § (2) és (3) és bekezdése tartalmazza.

Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, vagy ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig, illetve a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

A bíróság, ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor, valamint a közzétételi költségtérítés megfizetése igazolt, egy munkanapon belül intézkedik a kérelem és az azonnali, ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről, majd legkésőbb 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak. Ha a kérelem nem kerül elutasításra, a bíróság végzéssel elrendeli a csődeljárást, intézkedik az erről szóló végzés közzétételéről, és vagyonfelügyelőt rendel ki. Az adóst megillető fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, azonban a hitelezők egyetértésével meghosszabbítható oly módon, hogy annak teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

A csődeljárás befejeződhet akként, hogy a bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget, amennyiben az megfelel a jogszabályban foglaltaknak, végzéssel jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a csődeljárást a bíróság megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.

A felszámolási eljárás hivatalból indul, amennyiben a csődegyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, illetve az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére. Ha a felszámolási kérelmet az adós nyújtja be, a kérelem benyújtására a Cstv. 8. § (1) - (2) bekezdése az irányadó. Az adós a felszámolási eljárást akkor is kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére induló eljárásban kötelező a jogi képviselet.

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek (Cstv. 24. § (1) bekezdés). A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, melyek a kérelemben foglaltakat alátámasztják. Amennyiben a kérelmező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítja kérelmét, az adós írásbeli felszólítását és annak átvételét is igazolni kell. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét (esedékességet). A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást. A „ nem kereste” jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólításra kérelem nem alapozható.

Amennyiben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el (Cstv. 25. § (1) bekezdés), értesíti az adóst a felszámolás kérelemről. Az adós - amennyiben a követelést elismeri – fizetési haladékot kérhet, melyet a bíróság legfeljebb 45 napra engedélyezhet.

Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha az adós nem nyilatkozik, illetve a kérelemben foglaltakat vitatja, a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a fizetésképtelenség feltételeit. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti, fizetésképtelensége esetén végzéssel megállapítja azt.

A bíróság az adós fizetésképtelenséget akkor állapítja meg, ha

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Amennyiben a kérelem a Cstv. 27. § (2) a) és b) pontján alapszik, a tőkekövetelésnek meg kell haladnia a 200.000 forintot.

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul – elektronikus, véletlenszerű kiválasztással - kirendeli a felszámolót, és elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kijelölő végzés kivonatának Cégközlönyben való közzétételét.

A felszámoló eljárását, kötelezettségeit a Cstv. pontosan meghatározza.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit a Cstv. 31.§-a határozza meg. Elmulasztása büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.

Az adóssal szemben fennálló követeléseket a közzétételt követő 40 napon belül a felszámolónál kell bejelenteni. Azon követeléseket, amelyeket 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdése figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség megkötésének feltételeit a Cstv. 44. §-a tartalmazza. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

Ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Az erre irányuló kérelem beadásának határidejét és annak tartalmi elemeit a Cstv. 45/A. § (2) bekezdése tartalmazza.

A bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések kielégítéséről.

Ha a könyvvezetés és a nyilvántartások hiányai miatt a felszámolási eljárást az általános szabályok szerint nem lehet lebonyolítani, vagy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a bíróság a Cstv. 63/B. §-a alapján a felszámolási eljárást egyszerűsített módon fejezi be.

 

Kifogás a felszámolási eljárásban

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a hitelező, a hitelezői választmány, az adós, és az, akinek jogát, jogos érdekét a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása sérti, a Cstv. 51. § (1)-(4) bekezdése értelmében a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. Ha a kifogás előterjesztése határidőn túl történik, és igazolási kérelmet nem, vagy sikertelenül terjesztenek elő, a kifogást a bíróság elutasítja. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő; ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

Ettől eltérő intézmény a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elleni kifogás. A Cstv. 52. § (1)-(5) bekezdése értelmében a felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, zárójelentés, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámoló mindezeket megküldi a bíróságnak, aki a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A bíróság a kifogásról tárgyaláson határoz, megalapozottsága esetén a kifogásnak helyt ad, ellenkező esetben azt elutasítja, ami ellen külön fellebbezésnek helye nincs.

Az adósságrendezési eljárás folyamata

Az 1996. évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárás célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását. Az eljárásra a helyi önkormányzat székhelye szerinti Törvényszék az illetékes.

Ezen eljárásban hitelező, akinek az adósságrendezést megindító végzés Cégközlönyben történő közzétételének időpontjáig a helyi önkormányzattal vagy annak költségvetési szervével szemben vagyoni követelése áll fenn – figyelemmel a 4. § (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel-, az adósságrendezés megindításának időpontját követően az, aki a követelését a hitelezői igény bejelentésére nyitva álló határidő alatt bejelentette, és azt a pénzügyi gondnok elfogadta, illetve követelésének jogerős elbírálásáig az is, akinek az igénye vitatott.

A hitelezők követeléseiket az adósságrendezés megindítását elrendelő végzés közzétételétől számított 60 napon belül jelenthetik be a végzésben kijelölt pénzügyi gondnoknak, aki dönt azok nyilvántartásba vételéről. A határidő jogvesztő, és a bejelentés elmulasztásának következménye, hogy az eljárás jogerős befejezését követő 2 évig a követelés sem végrehajtás, (sem beszedési megbízás), sem újabb adósságrendezési eljárás kezdeményezése útján nem érvényesíthető.

A vitatott hitelezői igény az általános hatáskörű bíróság előtt a nyilvántartásba vétel elutasításának kézhezvételétől számított 15 napon belül indított eljárásban érvényesíthető, azonban a pénzügyi gondnokot a peres (fizetési meghagyás) eljárás megindításáról vagy folyamatban létéről ezt igazoló okirat csatolásával tájékoztatni kell.

Az adósságrendezési eljárás sikeres lezárása érdekében a megalakuló adósságrendezési bizottság reorganizációs programot és egyezségi javaslatot készít. Amennyiben a követelés érvényesítése iránti bírósági eljárás folyamatban van, az egyezségi javaslat elkészítésekor a vitatott igénnyel rendelkező hitelezőt az adósságrendezési bizottság a bejelentett követelés szerint veszi figyelembe.

Az egyezségi javaslatot a pénzügyi gondnok megküldi a hitelezők részére, egyidejűleg meghívja őket az egyezségi tárgyalásra. A megkötött egyezséget a pénzügyi gondnok ellenjegyzi és benyújtja a bírósághoz, amely, ha az egyezség a jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel, azt jóváhagyja és az eljárást befejezi, ellenkező esetben elrendeli az eljárás folytatását.

Meghatározott esetekben önmaga ellen az eljárást a helyi önkormányzat köteles kezdeményezni.

A vagyonrendezési eljárás fogalma, menete

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V törvény 119. § - 124. §-a alapján kérelemre vagy hivatalból vagyonrendezési eljárásnak van helye, ha utóbb olyan vagyontárgy kerül elő, melynek azóta már törölt cég volt a tulajdonosa, vagy korlátolt felelősségű társaságban üzletrésszel rendelkező tag jogutód nélkül úgy szűnt meg, hogy üzletrészéről nem rendelkeztek, ideértve a végelszámolási és felszámolási eljárást is, ha az előkerült vagyontárgyról az eljárásokban rendelkezés nem történt. A vagyonrendezési eljárást a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék előtt a törölt cég volt hitelezője, tagja, illetve az kezdeményezheti, akinek az általa megjelölt vagyontárgyra követelése áll fenn.

Ha megállapítható a megjelölt vagyontárgy megléte és hogy az a törölt cég tulajdonában állt, a bíróság elrendeli a vagyonrendezési eljárás lefolytatását, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a fellelt vagyontárgy értékesítéséből befolyó összeg az eljárás lefolytatásával felmerülő költségeket sem fedezné. Ebben az esetben a bíróság a kérelmet elutasítja, és a vagyontárgyat a kérelmező (kérelmezők közös) tulajdonába adja.

A vagyonrendezési eljárás lefolytatását elrendelő, a Cégközlönyben közzétett végzésben a bíróság a felszámolók névjegyzékében szereplő felszámolók közül vagyonrendezőt rendel ki.

A bíróság a végzésben felhívja a törölt cég volt hitelezőit, tagjait, hogy a vagyontárgyra vonatkozó igényeiket a közzétételtől számított harminc napon belül a vagyonrendezőnek jelentsék be, és csatolják az igényt megalapozó okiratokat. Ha a vagyonrendező a bejelentett igényt nem fogadja el, a kérelmező nyolc napon belül az eljárást lefolytató bírósághoz fordulhat.

A vagyonrendező a vagyontárgyat nyilvánosan meghirdetett pályázat vagy árverés útján értékesíti, és az értékesítésből befolyt összeget elkülönített számláján helyezi el. A vagyontárgy értékesítéséből befolyt összeg a vagyonrendező díjának elszámolását követően a hitelezői igények teljes - vagy követeléseikkel arányos - kielégítésére szolgál. A vagyontárgy értékesítését követő harminc napon belül a vagyonrendező ezt a tényt bejelenti a bíróságnak, és benyújtja a vagyonfelosztási javaslatot.

Kérdéseiket elektronikus úton az e-ugyintezes@birosag.hu e-mail címre szíveskedjenek megküldeni.