Gyakran Ismételt Kérdések

 
  • Beszélhetek-e az ügyemben az eljáró bíróval tárgyaláson kívül?
  • Írtam a bírónak egy levelet. Meglepetésemre annak másolatát megküldte az alperesnek, pedig kértem, hogy kezelje bizalmasan.
  • Hogyan lehet a polgári perben nyilatkozatot tenni?
  • Mit vigyek magammal tárgyalásra?
  • Nincs kiírva a tárgyalóteremre az aznapi beosztás / hiányzik az én tárgyalásom. Mit tegyek?
  • Engem alperesként idéztek, ez számomra nagyon sértő. Ki szabja meg, hogy én felperes vagy alperes vagyok?
  • Hol kaphatok felvilágosítást a tárgyalás helyéről, idejéről vagy a per más adatáról?
  • Nem értem a bíróság felhívását, hogy tehetek eleget neki?
  • Hogyan kell az illetéket megfizetni?
  • Beadványt szeretnék egy éppen folyó perben előterjeszteni a bíróságnak. Mit tartalmazzon a beadvány?
  • Hogyan nyújtsam be a beadványomat?
  • Írhatok-e faxot vagy emailt a bíróságnak?
  • Hány példányban írjam meg a beadványt?
  • Ki tekinthet bele a peres iratokba?
  • Mi a különbség a büntető és polgári eljárás között?
  • Mi a különbség a polgári nemperes eljárás és a polgári per között?
  • Milyen igényeket kell polgári perben érvényesíteni?
  • Hogyan kell egy polgári pert megindítani?
  • Minek kell egy keresetlevélben lenni?
  • Hogyan kell bejelentenem, ha tanú kihallgatását kérem?
  • Mi történik, ha a keresetlevelem nem felel meg a törvényi kellékeknek?
  • Mi történik, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja?
  • Nagyon régen folyamatban van a per, amit indítottam. Úgy látom, hogy nemigen történik benne semmi, csak húzódik. Tehetek ez ellen valamit?
  • Mi történik, ha valamelyik fél a per alatt meghal vagy cég megszűnik?
  • Sokan vagyunk a perben és az egyik - sokadrendű - alperes meghalt. Miért nem folytatható az élők között addig is a per?
  • És ha nem jelentem be a fél halálát, hogy tovább folyjon a per?
  • Közösen kértük a tárgyaláson a bíróságtól, hogy szüneteljen az eljárás. A jegyzőkönyvben írt hat hónap már eltelt, mit tehetek, hogy az ügy folytatódjon?
  • Melyik bíróság fogja az ügyemet elbírálni?
  • Mi történik, ha rossz bírósághoz nyújtom be a keresetlevelet?
  • Milyen határozatokat hozhat a bíróság?
  • Nem értek egyet a bíróság végzésével/ítéletével. Mit tehetek?
  • Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek?
  • Hova kell beadnom az igazolási kérelmet, ha fellebbezési határidőt mulasztottam el?
  • Mit írjak bele a fellebbezésbe?
  • Végzés ellen terjesztettem elő fellebbezést, kértem, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást,de nem tette.
  • Ha bármi bejelentenivalóm van a másodfokú hatásozta meghozatala után, azt hová kell megküldenem?
  • Mikor kérhetem a bírósági végzés vagy ítélet kijavítását?
  • Mikor kérhetem a végzés, vagy ítélet kiegészítését?
  • Hova kell címeznem a fellebbezésemet?
  • Mi történik, ha a másodfokú bírósághoz adom be a fellebbezésemet?
  • Fellebbeztem az ítélet ellen de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból elutasító végzést a másodfokú bíróságtól. Ez miért történt?
  • Nagyon rövid volt a másodfokú tárgyalás, pedig azt gondoltam, hogy még sok mindent elmondhatok és tanúkat is bejelentettem.
  • A másodfokú bíróság meghozta az ítéletét, amelyet ott, a másodfokú bíróságon szertettem volna átvenni, de erre nem adtak lehetőséget. Miért?
  • Én nem kaptam idézést a tárgyalásra, csak az ügyvédem. Ez miért van?
  • Szerintem a bíró elfogult, engem nem hagy szóhoz jutni, bezzeg az ellenfelem annyit beszélhet, amennyit akar.
  • Mi történik az „elfogultsági kifogás” benyújtása esetén a peremmel?
  • Elfogultsági kifogást jelentettem be a másodfokú tanács ellen, mert más pereimben már ellenem döntöttek, miért lenne ez most másként?
  • Nem vagyok elégedett az eljáró bíró pervezetésével és a magatartásával sem, ezt meg is írtam a bíróság elnökének, ilyenkor mi történik?
  • Szerintem a folyamatban lévő perhez nekem is közöm van, hogyan érhetném el, hogy annak részese legyek?
  • Engem már nem érint a jogvita, szeretnék „kiszállni” a perből, hogyan érhetem ezt el?
  • Tanúként idéztek, de én nem szeretnék tanúskodni, mit tegyek?
  • Ha nem tudok semmit az ügyről mint tanú, nem írhatom meg a bíróságnak, hogy felesleges lenne eljönnöm?
  • Tanúként idéztek, de messze van a bíróság / beteg vagyok / nem tudok kimozdulni otthonról. Mit tegyek?
  • A tanúvallomásom megtétele előtt a bíróság kiküldött a tárgyalóteremből, miért van ez?
  •  


     

    Beszélhetek-e az ügyemben az eljáró bíróval tárgyaláson kívül?

    Nem, ez az ügyfélnek és a bírónak is tilos! A tisztességes eljárás és a pártatlanság követelménye miatt a perben történt bármilyen cselekményről valamennyi félnek tudnia kell, és minden eljárási cselekménynek a Polgári perrendtartás szerinti módon kell megtörténni.
    Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem tájékoztathatja a bírót, ha a tárgyalásról késni fog, de az ügy érdemére vonatkozó legkisebb kérdés is csak tárgyaláson vitatható meg.

    Vissza a lap tetejére

    Írtam a bírónak egy levelet. Meglepetésemre annak másolatát megküldte az alperesnek, pedig kértem, hogy kezelje bizalmasan.

    Olyat kért, amit a bíró nem teljesíthet. A polgári perben alapvető szabály, hogy amit a bíróság tud, mert megírták neki, arról a perbeli ellenfélnek is tudomást kell szereznie. Nem lehet bizalmas levelet írni a bírónak, illetve lehet, de tudnia kell, hogy azt ki fogja kézbesíteni az ön perbeli ellenfelének, mert a törvény erre kötelezi.

    Vissza a lap tetejére

    Hogyan lehet a polgári perben nyilatkozatot tenni?

    A Pp. alapján a felek csak kétféleképpen kommunikálhatnak a bírósággal: beadványok útján írásban és a tárgyaláson szóban.

    Vissza a lap tetejére

    Mit vigyek magammal tárgyalásra?

    Mindenképpen hozzon magával személyi igazolványt, lakcímkártyát és az adóazonosító jelét tartalmazó okiratot.
    Ha képviselőként jár el és meg nem csatolta, hozza el az eljárási szabályoknak megfelelő meghatalmazását és azokat az okiratokat, amik meghatalmazotti jogosultságát (pl. hozzátartozói, munkavállalói, stb. viszonyát) igazolják.
    Célszerű magával hoznia az idézést is, valamint a rendelkezésére álló periratokat és más okiratokat.

    Vissza a lap tetejére

    Nincs kiírva a tárgyalóteremre az aznapi beosztás / hiányzik az én tárgyalásom. Mit tegyek?

    Ezt jelezze haladéktalanul az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. Ha az idézést magával viszi, a kezelőiroda hatékonyabban tud Önnek segíteni.

    Vissza a lap tetejére

    Engem alperesként idéztek, ez számomra nagyon sértő. Ki szabja meg, hogy én felperes vagy alperes vagyok?

    Ha ön indította a pert, akkor ön a felperes, ha ön ellen indították, akkor ön alperes, ez a Polgári Perrendtartás írott szabályán alapul.

    Vissza a lap tetejére

    Hol kaphatok felvilágosítást a tárgyalás helyéről, idejéről vagy a per más adatáról?

    Az adott bíróság kezelőirodáján vagy tájékoztató irodáján. A bíróságok elérhetőségét a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.
    Vegye figyelembe, hogy telefonon csak nagyon szűk körben kaphat információt, általában a felek nevén és az ügyszámon kívül csak a tárgyalás helyét és időpontját.

    Vissza a lap tetejére

    Nem értem a bíróság felhívását, hogy tehetek eleget neki?

    Ha Önnek nincs jogi képviselője, jogosult az adott bíróság jogi segítségnyújtó szolgálatát („panasziroda”) igénybe venni. Ezek elérhetőségét (és ügyfélfogadási idejét) is a http://www.birosag.hu oldalán találhatja meg.

    Vissza a lap tetejére

    Hogyan kell az illetéket megfizetni?

    Bármikor róhat le illetékbélyeggel, amit a beadványára ráragaszt és beküld a bíróságnak. A bélyegeken átírás, jelölés ne legyen, mert az érvényteleníti a bélyeget.
    10.000 Ft feletti illeték az adóhatóságnál is fizethető kiszabás alapján, ekkor az eredeti iratra az adóhatóság bélyegzi rá az illeték megfizetésének igazolását.

    Vissza a lap tetejére

    Beadványt szeretnék egy éppen folyó perben előterjeszteni a bíróságnak. Mit tartalmazzon a beadvány?

    Az azonosításhoz feltétlenül szükséges a bíróság nevének és a teljes ügyszámnak a feltüntetése. Ezek a bíróságtól érkezett végzések, idézések bal felső sarkában találhatók.
    A felek vagy az eljáró bíró nevét nem kell feltüntetni, bár ha az ügyszámban véletlenül elírás van, a felek neve segít a beazonosításban.

    Vissza a lap tetejére

    Hogyan nyújtsam be a beadványomat?

    Ha a postai utat választja, saját érdekében válassz az ajánlott küldeményt.
    A kezelőirodák félfogadási idejében személyesen is beadhatja beadványát, ekkor ha egy plusz példányt magával hoz, azon a bíróság munkatársa igazolja a beadvány átvételét.
    Félfogadási időn túl (amíg a bírósági épület nyitva van) gyűjtőládában is elhelyezheti a beadványt, ez még aznap beadottnak minősül. Ilyenkor azonban nem kaphat igazolást az átvételről.

    Vissza a lap tetejére

    Írhatok-e faxot vagy emailt a bíróságnak?

    A telefaxon érkezett beadvány hiányosnak minősül, hiszen nincs eredetiben aláírva, ezért a bíróságnak azt vissza kell adni hiánypótlásra. Ha feltétlenül faxot kell küldenie, arra fokozottan ügyeljen, hogy az adott esetben több bírósági faxszám közül a megfelelőt válassza.
    Polgári perben a bíróság alkalmazottjainak küldött email nem minősül előterjesztett beadványnak.

    Vissza a lap tetejére

    Hány példányban írjam meg a beadványt?

    A Polgári perrendtartás kötelezővé teszi, hogy a felek minden beadványt és minden mellékletet eggyel (a felülvizsgálati kérelmet kettővel) több példányban nyújtsanak be, mint ahány fél a perben van, a begyújtót is figyelembe véve. 1 felperes és 1 alperes esetén tehát például mindenből 3 azonos példány kell.
    Ezek közül csak egynek kell eredetinek (aláírtnak) lenni, a többi lehet fénymásolat is.

    Vissza a lap tetejére

    Ki tekinthet bele a peres iratokba?

    Az adott kezelőiroda félfogadási idejében a fél és a képviselője (meghatalmazottja) korlátozás nélkül betekinthet, kivéve a határozattervezetet valamint a minősített adatot.
    Más személy csak a bíróság elnökének külön engedélye alapján tekinthet be, ha a jogi érdekeltségét igazolja.

    Vissza a lap tetejére

    Mi a különbség a büntető és polgári eljárás között?

    A büntetőeljárás célja, hogy a bűncselekmények elkövetőjét elítéljék és megbüntessék. A büntetőeljárás a terhelt ellen folyik (akit a nyomozás során gyanúsítottnak, a bírósági szakasznak vádlottnak hívnak), a vádat a vádló, legtöbbször az ügyészség képviseli. A büntetőeljárás tehát az állam büntető hatalmának érvényesítését szolgálja.
    A polgári eljárás ezzel szemben két fél (jogosult-kötelezett, felperes-alperes, stb.) között folyik, amikor az egyik személynek vagyoni vagy személyi jellegű igénye (ld. lentebb) van a másik féllel szemben és a bíróságot arra kéri, kötelezze ezt a másik felet pénzfizetésre, más cselekmény elvégzésére vagy valamilyen más magatartásra. A bíróság feladata itt tehát az, hogy két egyenrangú fél között igazságot tegyen.

    Vissza a lap tetejére

    Mi a különbség a polgári nemperes eljárás és a polgári per között?

    A jogszabályok minden esetben meghatározzák, melyik fajta igényt pontosan milyen úton kell érvényesíteni. Az egyszerűbb és/vagy sürgősebb ügyekben a jogszabály úgy is rendelkezhet, hogy az eljárás során nincs tárgyalás: ez a nemperes eljárás. Ilyen volt például a fizetési meghagyásos eljárás (ma már a közjegyzők hatáskörébe tartozik), most is ilyenek meghatározott végrehajtási eljárások, a holttá nyilvánítás, általános meghatalmazás nyilvántartásba vétele, cégeljárás, felszámolás, stb.
    Az a polgári eljárás, ahol tárgyalást is tartanak, polgári pernek minősül. Tárgyalást csak bíró tarthat.

    Vissza a lap tetejére

    Milyen igényeket kell polgári perben érvényesíteni?

    A polgári per a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való eldöntését jelenti.
    Az érvényesíthető vagyoni és személyi jogok igen tág körűek, ezért csak a legfontosabbakat lehet kiemelni: személyiségi jogok (jóhírnév megsértése miatti kártérítés, sajtóhelyreigazítás), dologi jogok (birtokvédelem, elbirtoklás, ráépítés, haszonélvezet, szomszédjogok, telki szolgalom) családjog (házasság felbontása, vagyonmegosztás, tartásdíj, gyermekelhelyezés), kötelmi jog (szerződés érvénytelensége, szerződésszegés, zálogjog, kezesség, egyes szerződésekből eredő igények: adásvétel, kölcsön, biztosítás, vállalkozás, stb.), öröklési jog (végrendelet megtámadása, örökösök közötti jogvita, hagyatéki tartozások),
    Speciális szabályok szerint folyik, de polgári pernek minősül a munkaügyi per (felmondás jogellenessége, munkabér iránti igény, társadalombiztosítási igények, stb.) és a közigazgatási per (közigazgatási határozatok megtámadása) is.

    Vissza a lap tetejére

    Hogyan kell egy polgári pert megindítani?

    A polgári per - nem a gyakran emlegetett „feljelentéssel, hanem - keresetlevéllel indul.

    Vissza a lap tetejére

    Minek kell egy keresetlevélben lenni?

    A keresetlevélben jelölje meg, hogy ki(k) a felperes(ek) és ki(k) az alperes(ek), nekik mi a lakóhelyük vagy székhelyük. Írja le minél részletesebben, hogy az igénye hogyan keletkezett, mi és miért történt, ami a bíróság beavatkozását igényli.
    Pontosan és határozottan nyilatkozzon, mit kér a bíróságtól, mire kötelezze a bíróság az alperes(eke)t. Ha pénzt követel az alperes(ek)től, az összegen túlmenően a kamat kezdő és befejező időpontját és a kamat mértékét is jelölje meg úgy, hogy egyértelmű legyen minden napra a követelés összege.
    Sorolja fel azokat a bizonyítékokat, amik az igényét alátámasztják, az okiratokat a szükséges példányszámban csatolja is.
    Jelölje meg, hogy pontosan milyen jogát érvényesíti, lehetőség szerint azt is, hogy melyik jogszabály melyik rendelkezésére hivatkozik. Nem feltétlenül kell tehát paragrafusszámot megemlíteni, de ki kell derülnie, hogy igénye pontosan min alapul.
    Ha szükséges, rója le a jogszabályoknak megfelelő mértékű illetéket. A keresetlevélben jelölje meg, hogy melyik bíróságnak szól (ennek mindenképp szerepelni kell, akkor is, ha a boríték címzésén is ez a bíróság van feltüntetve).

    Vissza a lap tetejére

    Hogyan kell bejelentenem, ha tanú kihallgatását kérem?

    A tanúvédelmi szabályok szerint a tanú nevét beleírhatja a beadványába, vagy elmondhatja a tárgyaláson, de a tanú címét minden esetben 1 példányban, írásban kell mellékelnie/átnyújtania, lehetőleg zárt borítékban, a cím tehát nem hangozhat el nyilvánosan. A címet csak az eljáró bíró és a postázást végző munkatársa jogosult megismerni.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik, ha a keresetlevelem nem felel meg a törvényi kellékeknek?

    A nem ügyvéd által előterjesztett keresetlevél hiányai esetén a bíróság hiánypótló végzést hoz, amiben felsorolja, hogy milyen kellékeket, adatokat kell még pótolni. Ha Ön a végzésben foglaltakat nem teljesíti, a bíróság a keresetlevéllel nem tud tovább foglalkozni és az eljárás befejeződik (ez a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasítása). Olyan ok miatt azonban nem utasítható el a keresetlevél, ami a hiánypótló végzésben nem szerepel.
    Ügyvédek által előterjesztett keresetlevél súlyos hibája esetén a bíróság nem rendel el hiánypótlást, hanem rögtön elutasítja a keresetlevelet.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik, ha a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja?

    A keresetlevél elutasítása nem a kereset (=a felperesi igény) elutasítása, tehát nem jelenti azt, hogy a bíróság az ügyet véglegesen eldöntötte, ehhez a végzéshez nem fűződik ún. jogerő. Ha az eljárás akadálya elhárítható (pl. a keresetlevél hiányait pótolja a felperes), ismételten benyújtható a keresetlevél és az eljárás ismét megindul.
    Vannak olyan okok, amit véglegesen megakadályozzák a per megindulását. Ilyen például, ha valamelyik alperes nem él a keresetlevél benyújtásakor, vagy ha valamely jogszabály határidőt szab meg a keresetlevél benyújtására és a felperes ezt a határidőt elmulasztja.

    Vissza a lap tetejére

    Nagyon régen folyamatban van a per, amit indítottam. Úgy látom, hogy nemigen történik benne semmi, csak húzódik. Tehetek ez ellen valamit?

    Igen, önnek jogában áll az eljárás elhúzódása miatti kifogást benyújtania, amit - azok után, hogy az első fokú bíróság számot ad az ön által megjelölt mulasztások tárgyában - a másodfokú bíróság bírál el.
    Számoljon vele, hogy noha a kifogás elintézése soron kívüli, ebben az esetben is „húzódik az ügy”, mert a bíró nyilatkozata után az iratot felterjesztik a másodfokú bíróságra, amelyik tárgyaláson kívül hozza meg a döntését, majd írásba foglalás után az iratokat az első fokú bíróságra visszaküldi.
    Megpróbálkozhat egy másik kérelemmel, amely gyorsabb ügyintézéssel jár. A bíróság elnökétől kérheti soronkívüliség elrendelését, amely az ügy menetét nem akasztja meg és a bíróság elnökének mérlegelése alapján a soronkívüli ügyintézés elrendelését eredményezheti.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik, ha valamelyik fél a per alatt meghal vagy cég megszűnik?

    Ezt a többi fél köteles haladéktalanul bejelenteni, ilyenkor a bíróság az eljárás félbeszakadásáról hoz végzést. Ha a halálról/megszűnésről a bíróságot nem tájékoztatják és a per tovább folyik, minden egyes, haláleset után megtett cselekmény és meghozott határozat hatálytalannak minősül (tehát olyannak, mintha meg sem történt volna).

    Vissza a lap tetejére

    Sokan vagyunk a perben és az egyik - sokadrendű - alperes meghalt. Miért nem folytatható az élők között addig is a per?

    A félbeszakadás a per egészére vonatkozik. Nincs arra eljárásjogi lehetőség, hogy az élők között az tovább folytatódjon. Valamelyik peres fél halála ugyanis a törvény erejénél fogva idézi elő a félbeszakadást és egyben azt is, hogy azt követően a bíróság minden intézkedése - amely nem a félbeszakadással, vagy annak megszüntetésével kapcsolatos -,  és a felek minden perbeli cselekménye hatálytalan.

    Vissza a lap tetejére

    És ha nem jelentem be a fél halálát, hogy tovább folyjon a per?

    Ezzel nem segít, sőt, pénzbírságot is kockáztathat. A haláleset utáni perbeli cselekmények hatálytalansága mindig beáll, akkor is, ha akár évekkel később derül ki a haláleset.

    Vissza a lap tetejére

    Közösen kértük a tárgyaláson a bíróságtól, hogy szüneteljen az eljárás. A jegyzőkönyvben írt hat hónap már eltelt, mit tehetek, hogy az ügy folytatódjon?

    Amennyiben a hat hónapi szünetelési idő letelt, akkor a per a törvény erejénél fogva megszűnik, ha ez másodfokon történt, akkor a megszűnésen túl az ítélet fellebbezéssel érintett része hatályát is veszíti. Ebben esetben a törvény nem ad lehetőséget igazolási kérelem előterjesztésére. Miután érdemi döntés nem született a szünetelés folytán megszűnt ügyben, ha ön felperes volt, ismét benyújthatja a keresetlevelét, ha alperes volt, semmiféle teendője nincs egészen addig, amíg a felperes ismét meg nem indítja ön ellen a pert.

    Vissza a lap tetejére

    Melyik bíróság fogja az ügyemet elbírálni?

    A bíróságoknak Magyarországon négy szintjük van, ezek közül az első két szint (helyi és megyei bíróság) az, ahol megindulhatnak a polgári perek. A táblabíróságok és a Kúria csak az eljárás későbbi szakaszában járhatnak el (pl. fellebbezés, felülvizsgálati kérelem folytán). A bírósági szintet a hatáskör határozza meg.
    A helyi és a megyei bírósági szinten területenként több bíróság van, ezek között az illetékesség szabályai választanak.
    A hatáskör és illetékesség szabályait a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. tv. és a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény tartalmazza.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik, ha rossz bírósághoz nyújtom be a keresetlevelet?

    Ez joghátránnyal nem jár, csak késedelemmel, mert az adott ügyet csak a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jogosult elbírálni. A nem megfelelő bíróságnak áttételt elrendelő végzést kell hozni, melyben megjelöli az ügy elbírálására tényleg jogosult bíróságot. Ha e végzés jogerőre emelkedik, a keresetlevelet a bíróság megküldi az eljárásra jogosult bíróságnak, ahol megkezdődhet az érdemi eljárás. Az áttétel soron kívül történik, de a postázás és a fellebbezési határidő kötelező bevárása miatt 1-1,5 hónapos késedelemmel számolni kell, mielőtt a „jó” bírósághoz eljutna a keresetlevél.

    Vissza a lap tetejére

    Milyen határozatokat hozhat a bíróság?

    A bíróság az ügy érdemében ítélettel, minden más kérdésben végzéssel határoz. Ilyen más kérdés például a keresetlevél elutasítása, áttétele, a per megszüntetése, az eljárás félbeszakadásának megállapítása, a per tárgyalásának felfüggesztése, a félbeszakadás vagy jogutódlás megállapítása, pénzbírság kiszabása, részletfizetés utólagos engedélyezése, stb.
    Speciális határozat a bírósági meghagyás, amit a bíróság a per első tárgyalásán hoz, ha az alperes nem jelent meg és előzetesen írásban nem védekezett. A bírósági meghagyás ítéletnek minősül.

    Vissza a lap tetejére

    Nem értek egyet a bíróság végzésével/ítéletével. Mit tehetek?

    A fellebbezési jogról szóló tájékoztatást minden határozatnak tartalmaznia kell, a fellebbezési határidő és a címzett bíróság megjelölésével.
    A végzések nem minden esetben fellebbezhetők meg, ilyenkor a végzéssel szembeni sérelmét majd az eljárás legvégén meghozott határozat elleni fellebbezésében jelentheti be. A fellebbezhető végzéseket külön fellebbezéssel támadhatja meg.
    Az elsőfokon hozott ítélet mindig fellebbezhető.
    A bírósági meghagyással szemben ellentmondást lehet előterjeszteni.
    A fellebbezés alapján hozott másodfokú végzés illetve ítélet ellen nincs helye további fellebbezésnek, ezek adott esetben felülvizsgálati kérelemmel támadhatók.

    Vissza a lap tetejére

    Elmulasztottam a fellebbezési határidőt, mert kórházban voltam, mit tegyek?

    Önnek jogában áll igazolási kérelmet előterjesztenie, amellyel együtt az elmulasztott perbeli cselekményt (adott esetben a fellebbezést) is pótolnia kell. Az igazolási kérelemben elő kell adni mulasztásának okát és mulasztása vétlenségét (adott esetben célszerűen a kórházi zárójelentésével) is valószínűsítenie kell.

    Vissza a lap tetejére

    Hova kell beadnom az igazolási kérelmet, ha fellebbezési határidőt mulasztottam el?

    Az igazolási kérelmet ebben az esetben a másodfokú bíróság bírálja el, azonban azt önnek az első fokú bírósághoz kell benyújtani a az elmulasztott határidő utolsó napjától számított 15 napon belül. Három hónapon túl igazolási kérelemnek nincs helye, ha e határidőn túl terjeszti azt elő, akkor érdemi vizsgálat nélkül utasítja el azt a bíróság.

    Vissza a lap tetejére

    Mit írjak bele a fellebbezésbe?

    A fellebbezésben elő kell adni, hogy az első fokú bíróság ítéletének/végzésének megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja, tehát nem elegendő, ha csupán azt írja a beadványában, hogy „megfellebbezem”

    Vissza a lap tetejére

    Végzés ellen terjesztettem elő fellebbezést, kértem, hogy a másodfokú bíróság tartson tárgyalást,de nem tette.

    Nem tehette, ugyanis a Polgári Perrendtartás erre nem ad lehetőséget. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

    Vissza a lap tetejére

    Ha bármi bejelentenivalóm van a másodfokú hatásozta meghozatala után, azt hová kell megküldenem?

    A másodfokú bíróság az ügy jogerős befejezése után az összes iratot visszaküldi az első fokú bírósághoz, ezért bármilyen bejelentését az első fokú bíróságon kell megtennie.
    Kivétel, ha a másodfokú határozat (végzés vagy ítélet) kijavítását vagy kiegészítését kéri

    Vissza a lap tetejére

    Mikor kérhetem a bírósági végzés vagy ítélet kijavítását?

    Akkor kérheti, ha az név-, szám-, számítási hibát vagy más hasonló elírást tartalmaz.
    A kijavítás fogalmába nem tartozik bele a már meghozott döntés megváltoztatása, ezt kijavítási kérelemmel nem érheti el, csupán az elírások (ha van ilyen) korrigálását.

    Vissza a lap tetejére

    Mikor kérhetem a végzés, vagy ítélet kiegészítését?

    Akkor kérhet kiegészítést, ha a döntés nem terjedt ki valamennyi kérelemre, ellenkérelemre, illetve olyan kérdésre, amelyben a bíróságnak kötelező döntenie (például illeték, perköltség)
    A végzés illetve ítélet kiegészítése iránti kérelmet mindig ahhoz a bírósághoz kell benyújtania, amelynek döntése ön szerint hiányos.

    Vissza a lap tetejére

    Hova kell címeznem a fellebbezésemet?

    A másodfokú bírósághoz kell címeznie, de az első fokú bírósághoz kell beadnia, erről a fellebbezhető határozat mindig tartalmaz tájékoztatást.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik, ha a másodfokú bírósághoz adom be a fellebbezésemet?

    Amennyiben a fellebbezési határidőn belül a másodfokú bíróság megküldi azt az első fokú bíróságnak, akkor semmi nem történik, de ha az első fokú bírósághoz a fellebbezés a határidőn túl érkezik, akkor azt az első fokú bíróság hivatalból el fogja utasítani és ön nem terjeszthet elő sikeres igazolási kérelmet sem, mert mulasztása nem volt vétlen.

    Vissza a lap tetejére

    Fellebbeztem az ítélet ellen de nem idézést kaptam másodfokú tárgyalásra, hanem egy a fellebbezésemet hivatalból elutasító végzést a másodfokú bíróságtól. Ez miért történt?

    Ennek három oka is lehet, ahogy a végzés indokolásából ki is derül: vagy elkésett a fellebbezés, vagy kizárt (az adott határozat ellen nincs helye fellebbezésnek), vagy ön nem hivatkozott a fellebbezésben anyagi, vagy eljárási jogszabálysértésre, márpedig ebben az esetben a másodfokú tanács elnöke hivatalból utasítja el az ön fellebbezését.

    Vissza a lap tetejére

    Nagyon rövid volt a másodfokú tárgyalás, pedig azt gondoltam, hogy még sok mindent elmondhatok és tanúkat is bejelentettem.

    A másodfokú tárgyalás valóban rövid, hiszen a bírói tanács egyik tagja, az úgynevezett előadó bíró ismerteti az elsőfokon keletkezett iratokat (illetve csak az ítéletet), ezután a fellebbező fél nyilatkozik hogy fenntartja-e a fellebbezést, majd a fellebbező fél ellenfele terjeszti elő a fellebbezéssel kapcsolatos kérelmét. Ezt követően a tanács elnöke a tárgyalást berekeszti és a tanács zárt tanácskozásban meghozza a döntést. Másodfokon már nincs lehetőség hosszabb nyilatkozatok megtételére és bizonyítási indítvány előterjesztésére sem, illetve lehetőség éppen van, de annak a másodfokú b íróság nem adhat helyt, mert a Polgári Perrendtartás másodfokú eljárásban már nem enged bizonyítást.

    Vissza a lap tetejére

    A másodfokú bíróság meghozta az ítéletét, amelyet ott, a másodfokú bíróságon szertettem volna átvenni, de erre nem adtak lehetőséget. Miért?

    A másodfokú bíróság ítéletének szabályszerű kézbesítése az első fokú bíróság útján történik.
    A kivétel az, ha a másodfokú bíróság határozathirdetésre halasztja el a tárgyalást, ebben az esetben törvény szerint a kihirdetett határozatot a megjelölt határnapig írásba kell foglalni és a tanács elnöke a határozat kihirdetése után azt kézbesíti a határozathirdetésen megjelent feleknek. Fontos: erre az esetre is igaz, hogy amennyiben önnek ügyvédje van és ő nem jelenik meg a határozathirdetésen, akkor önnek a tanács elnöke nem kézbesíti - mert törvény szerint nem kézbesítheti a határozatot.

    Vissza a lap tetejére

    Én nem kaptam idézést a tárgyalásra, csak az ügyvédem. Ez miért van?

    Ha önnek van ügyvédje, akkor az idézést, a bíróság végzéseit, sőt az ítéletet is az ő részére kézbesíti, Önnek csak akkor küld idézés a bíróság, ha önt személyesen kívánja meghallgatni. A per eseményeiről az ön által meghatalmazott ügyvéd ad önnek tájékoztatást.

    Vissza a lap tetejére

    Szerintem a bíró elfogult, engem nem hagy szóhoz jutni, bezzeg az ellenfelem annyit beszélhet, amennyit akar. Jogában áll „elfogultsági kifogást” (szabatosan: kizárás iránti kérelmet) benyújtania, ha megrendült a bizalma az eljáró bíróban.

    Tudnia kell, hogy ezt a kérelmét - amennyiben a bíró maga nem kéri az ügy másik bíróra átosztását - a bíróság másik tanács fogja elbírálni és a kérelme csak akkor vezethet sikerre, ha olyan körülményeket tud előadni, amelyek a bíró pártatlanságát valóban megkérdőjelezik. Önmagában az a tény, hogy az ön megérzése szerint a perbeli ellenfele több előadást tehet a tárgyalásokon, mint ön, nem vezet a kifogás sikeréhez, mert ennek a körülménynek más - a tényállás tisztázása szempontjából lényeges - oka lehet.

    Vissza a lap tetejére

    Mi történik az „elfogultsági kifogás” benyújtása esetén a peremmel?

    A bíró ebben az esetben tovább köteles folytatni az ügyet, sőt, ha a per ítélethozatalra megérett, az ítéletet is köteles meghozni. A pert tehát nem akasztja meg az elfogultságra alapított kizárási kérelem.

    Vissza a lap tetejére

    Elfogultsági kifogást jelentettem be a másodfokú tanács ellen, mert más pereimben már ellenem döntöttek, miért lenne ez most másként?

    Önmagában az a tény, hogy az ön más pereiben milyen döntés született, semmiféle hatással nincs a most folyamatban lévő ügyére. Az állandó bírói gyakorlat szerint e hivatkozása nem fog az elfogultsági kifogás sikeréhez vezetni.

    Vissza a lap tetejére

    Nem vagyok elégedett az eljáró bíró pervezetésével és a magatartásával sem, ezt meg is írtam a bíróság elnökének, ilyenkor mi történik?

    A bíróság elnökének nincs a perbe semmiféle beleszólása. Az ön kérelmét értékelheti elfogultsági kifogásnak vagy arra is lehetősége van a bíróság elnökének, hogy a bíró magatartásával kapcsolatban vizsgálatot rendeljen el, de ez a folyamatban lévő ügyre semmiféle hatással nincs.

    Vissza a lap tetejére

    Szerintem a folyamatban lévő perhez nekem is közöm van, hogyan érhetném el, hogy annak részese legyek?

    Amennyiben ön bizonyítani tudja, hogy a mások között folyó per mikénti eldöntéséhez önnek jogi (!) érdeke fűződik, akkor kérheti a beavatkozás engedélyezését. E kérelemben meg kell jelölnie a jogi érdeket és azt, hogy melyik félhez (a felpereshez. vagy az alpereshez) kíván beavatkozóként csatlakozni.

    Vissza a lap tetejére

    Engem már nem érint a jogvita, szeretnék „kiszállni” a perből, hogyan érhetem ezt el?

    Ha ön a per felperese, akkor úgy „szállhat ki”, hogy eláll a keresetétől. Ha az elállás az alperes érdemi ellenkérelmének megtörténte után történik, ahhoz az alperes hozzájárulása is szükséges. Ha az alperes az elálláshoz nem járul hozzá, a per tovább folytatódik. Fontos, hogy ha az alperes hozzájárul az elálláshoz, a perköltséget az alperes részére önnek kell megfizetnie (kivéve, ha az alperes nem kér perköltséget).
    Ha ön a per alperese, akkor nincs eljárásjogi lehetősége arra, hogy kiszálljon a perből, mert a felperes a per ura, ő dönti el, hogy önnel szemben a keresetétől eláll-e vagy sem. Ha nem, a per tovább folytatódik (és ha a felperes igénye önnel szemben alaptalan, azt a bíróság elutasítja és önnek perköltséget ítél meg).

    Vissza a lap tetejére

    Tanúként idéztek, de én nem szeretnék tanúskodni, mit tegyek?

    A tanúzás állampolgári kötelezettség. Az idézésben foglaltaknak eleget kell tenni, meg kell jelenni a tárgyaláson, mert ellenkező esetben a bíróság önt akár elő is vezettetheti a rendőrség közreműködésével.
    A tanúvallomás megtételét megtagadhatja bizonyos helyzetekben (ha például valamelyik fél hozzátartozója, kezelőorvosa, ügyvédje, lelkésze vagy önt hivatásbeli titok köti), de ezt is a tárgyaláson kell megtennie.

    Vissza a lap tetejére

    Ha nem tudok semmit az ügyről mint tanú, nem írhatom meg a bíróságnak, hogy felesleges lenne eljönnöm?

    A polgári per nem engedi meg írásbeli tanúvallomás megtételét. A tárgyaláson ilyen esetben is meg kell jelennie, ez alól a bíró nem engedhet kivételt.

    Vissza a lap tetejére

    Tanúként idéztek, de messze van a bíróság / beteg vagyok / nem tudok kimozdulni otthonról. Mit tegyek?

    Ha beteg, de egy későbbi időpontban - gyógyulása után - el tud jönni a bíróságra, elegendő, ha ezt egy igazolási kérelemben megírja és lehetőleg okirattal igazolja állapotát.
    Ha az állapota miatt egyáltalán nem tud otthonról kimozdulni, kérheti, hogy Önt a bíróság otthon, helyszíni tárgyaláson hallgassa ki. Ezen a felek és a képviselőik is jelen lehetnek.
    Ha a bíróság a lakóhelyétől eltérő településre idézte, kérheti, hogy a lakóhelye szerinti bíróságon hallgassák meg megkeresett bíróság útján.

    Vissza a lap tetejére

    A tanúvallomásom megtétele előtt a bíróság kiküldött a tárgyalóteremből, miért van ez?

    A Polgári Perrendtartás szerint a tanú a kihallgatása előtt nem lehet jelen a tárgyalóteremben.
    A kihallgatása után azonban önre van bízva, hogy távozik, vagy immár hallgatóként benn marad a tárgyaláson.

    Vissza a lap tetejére