Tájékoztató ügyvédek részére

Az ügyvédek szerepe a bírósági közvetítői eljárásban

Az ügyvédekről szóló tv. 1. §-a kimondja, hogy az ügyvéd közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitájukat megegyezéssel intézzék el. Az ügyvédek részvétele igen fontos a felek számára a közvetítői eljárásban is. Maga az ügyvéd is lehet mediátor, végezhet közvetítői tevékenységet. Ilyenkor azonban figyelembe kell venniük a Kvtv. összeférhetetlenségi szabályait (25.§), továbbá a közvetítői szerepkörben jogi képviselői tevékenységet egyáltalán nem láthatnak el.

Az ügyvédek szerepe a közvetítés során

Az ügyvédek és ügyvéd-mediátorok hitelesen tudják a per és a közvetítés közti választásban segíteni az ügyfeleket, mivel felvilágosítást tudnak adni arról, hogy jelentős különbség van a közvetítés és az ügyvédi egyeztetés, egyezségkötés között, mivel a mediáció gyakorlata, módszertana eltérő elvi alapokon nyugszik.

  • Az ügyvédek szerepe a közvetítés alkalmazása körében, hogy az adott jogvita és az abban rejlő konfliktus leghatékonyabb megoldását javasolják ügyfeleiknek és támogassák a közvetítés mindkét fél általi igénybevételét.
  • Az ügyvédeknek jelentős a szerepe az olyan ügyekben, amelyekben összetett jogi problémával áll szemben a közvetítő, mivel ő jogi szempontból nem ítélheti meg az ügyet. Ilyen esetben kifejezetten kívánatos is az ügyvédi részvétel, mivel a felek a jogi ismereteket az ügyvédtől kapják meg és a megállapodásukat ennek ismeretében köthetik meg. Ez a lehetőség garanciát ad arra, hogy a közvetítő, akár még ha jelentős jogi szakértelemmel is rendelkezik, ne kerüljön ki a közvetítői feladatkörből, és ne kelljen állást foglalnia egy jogi kérdésben, mivel ez közvetítőként nem feladata.
  • Ha az ügyvéd az ügyfelével folytatott konzultáció és az átadott iratok alapján úgy ítéli meg, hogy
  1. üzleti érdekek indokolják a további üzleti kapcsolatok fenntartását,
  2. a gyorsaságon egy vállalkozás léte múlik, vagy egy családi konfliktus elmérgesedése vagy
  3. olyan érzelmi okok, családi viszonyok állnak a jogvita hátterében, amelyet feltétlenül kezelni kell, javasolja a közvetítő segítségül hívását.

Az ügyvéd megbízása ezzel nem válik okafogyottá, hiszen a közvetítő feladata a felek közötti párbeszéd újraindítására, a konfliktus mibenlétének, okainak a feltárására, az érdekek tisztázására, a felek saját megoldási javaslatainak az előhívására koncentrálódik. Az ügyvéd jelenléte ebben a folyamatban arra garancia, hogy a formálódó megegyezésből a jogvita tárgyát képező megállapodás jogi szabatosságát és jogszabályoknak való megfelelését a végrehajthatóság szempontjából garantálja és ezáltal ügyfele érdekét képviselje.

  • Tehát az ügyvéd a fent leírt esetben:

a.) tájékoztatja a saját ügyfelét és a másik felet is, (szükség esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjét is), arról, hogy a bírósági közvetítés alkalmazásához bírósági eljárás megindítása szükséges (keresetlevél, ellentmondás stb.), azonban ezen iratokban a jogvita elmérgesedését igyekszik elkerülni.

Tájékoztatja ügyfelét a bírósági közvetítés alapján igénybe vehető illetékkedvezményekről.

Eljár a bírósági közvetítés során létrejött megállapodás végrehajthatóvá tétele érdekében.

b.) bírósági eljárás során is kezdeményezheti a bírósági közvetítés igénybevételét és a közvetítés során támogatja ügyfelét.

A közvetítés anyagi vonzatai

Önkéntes közvetítésnél a felek választhatnak:

  • A fél fordulhat bírósági közvetítőhöz. A bírósági közvetítői eljárás illetékmentes. A bírósági közvetítőknek nem kell díjat fizetni.
  • Ha a fél nem bírósági közvetítőhöz fordul a közvetítői eljárás lefolytatása iránt, a közvetítő díja a felek és a közvetítő szabad megállapodásának tárgya.

Kötelező közvetítés elrendelése esetén a felek választhatnak:

  • Bírósági közvetítés lefolytatása iránti kérelmet terjesztenek elő a bíróságon. A bírósági közvetítés illetékmentes eljárás, a bírósági közvetítőnek nem kell díjat fizetni.
  • A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által vezetett névjegyzékben található olyan „külső”, nem bírósági közvetítőhöz is fordulhatnak felkéréssel, aki alávetési nyilatkozatot tett. Ebben az esetben az első megbeszélés díja legfeljebb egyszer 4.000,- Ft és a megjelent felek számának szorzata. A további közvetítői ülésekre óradíj állapítható meg, amely nem haladhatja meg a 4.000,- Ft és a felek számának szorzatát óránként.
  • Amennyiben a felek alávetési nyilatkozatot nem tett külső, nem bírósági közvetítőhöz fordulnak felkéréssel a KIM által vezetett névjegyzékből, a közvetítői eljárás díja a fenti pontban részletezettek alapján számítandó. /A különbség az utóbbi két esetben az, hogy az alávetési nyilatkozatot tett külső közvetítő a kötelező közvetítés lefolytatása iránti felkérést köteles elfogadni/.

A nem bírósági közvetítő igényt tarthat a felmerült és igazolt költségi megtérítésére és előlegezésére is. A nem bírósági közvetítő díját és költségét a feleknek kell megfizetnie.

A peres illeték mérséklésének szabályai

  • 50% az illetékkedvezmény, ha az első tárgyalást követően nyújtják be a felek a közvetítői eljárásban készült megállapodásukat, és az egyezséget a bíróság jóváhagyja.
  • 70% az illetékkedvezmény, ha a per megszüntetését közösen kérik, ha az eljárás szünetelés folytán szűnik meg, illetve az első tárgyalást megelőzően egyezséget kötnek.
  • 90% az illetékkedvezmény, ha a felperes legkésőbb az első tárgyaláson keresetétől eláll, ha az első tárgyaláson a per szünetelésére kerül sor és a per e szünetelés folytán szűnik meg, ha a felek az első tárgyaláson egyezséget kötnek, ha a felek a per megszüntetését az első tárgyaláson közösen kérik.
  • Amennyiben a felek külső közvetítőhöz fordultak, az Itv. 58. § (3) bekezdése alkalmazható. Vagyis, ha a felek az első tárgyalást követően külső mediátor előtt kötött megállapodását a bíróság egyezség formájában jóváhagyja, a peres eljárás illetéke az 50% illetékmérséklésen túl tovább csökkenthető a – külső mediátor bruttó munkadíjából - maximum 50.000,- Ft-tal. A fizetendő illeték mértéke azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb a peres eljárás illetékének 30%-ánál. A külső mediátor 50.000,- Ft feletti díját és egyéb költségét a feleknek kell fizetniük.

Költségmentesség a közvetítői eljárásban

A perben engedélyezett költségmentesség szabályai nem terjednek ki a közvetítői eljárásra.