Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Beadványok elektronikus benyújtása

1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?
A beadványt a Központi Rendszer által küldött feladási igazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni.


2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit - a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén - nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően előterjesztették.

Ha a büntetőeljárásban a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a napokban, munkanapokban, hónapokban vagy években megállapított határidő esetén a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz, az ügyészséghez vagy a nyomozó hatósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton szabályszerűen benyújtották.


3. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?
Ha a polgári, gazdasági, közigazgatási, munkaügyi eljárásban az elektronikus úton kapcsolatot tartó beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem az E-ügyintézési tv.-ben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon terjeszti elő - ha e törvény másként nem rendelkezik -, a bíróság a keresetlevelet, a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást, a fellebbezést, a felülvizsgálati kérelmet és a perújítási kérelmet visszautasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan.

Ha fizetési meghagyásos eljárás jogosultja e törvény alapján elektronikus úton kapcsolatot tartónak minősül és az ellentmondás előterjesztését követően a keresetet tartalmazó iratot a bíróság részére nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság az eljárást hivatalból megszünteti.

Ha az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton, vagy elektronikus úton, de nem e törvényben, illetve az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon nyújtotta be, - ha e törvény másként nem rendelkezik - a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a panaszt, a felülbírálati indítványt, a kifogást, a fellebbezést, a felülvizsgálati indítványt és a perújítási indítványt érdemi indokolás nélkül elutasítja, a beadványban foglalt egyéb nyilatkozat pedig hatálytalan.


4. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
A 2018. január 01. napján és azt követően indult végrehatási nem peres eljárások során az elektronikus kapcsolattartásra kötelezettek számára kötelező a bírósággal az elektronikus kapcsolattartás. A 2017. december 31-én folyamatban lévő végrehajtási nemperes eljárásokban az elektronikus kapcsolattartás kizárt.

5. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?
Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál. Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%... oldalon érhető el.

6. Folyamatban lévő polgári perben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?
A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.

7. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?
Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 nyomtatványt.

8. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2018. január 01. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező

9. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?
Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.

10. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?
A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben  a polgári, gazdasági, közigazgatási és munkaügyi eljárásokat érintően  itt , a csőd- és felszámolási eljárásokkal kapcsolatban a itt a büntetőeljárásokat érintően a itt oldalon tájékozódhat.

11. Minősített vagy zártan kezelendő adatot hogyan nyújthatok be biztonságosan a bíróság részére elektronikus úton?
A bíróságok ügyviteli szabályairól szóló 14/2002 (VIII. 1.) IM rendelet 5. § (2a) bekezdése alapján az elektronikus eljárásban a minősített és a zártan kezelendő adatokat papír alapon vagy adathordozón, zárt borítékban kell benyújtani.

12. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?
A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.

13. Hogyan kell kitölteni a nyomtatványt, ha valamely peres fél a Magyar Állam? Milyen címet kell megjelölnöm a nyomtatványon?
Amennyiben valamely peres fél a Magyar Állam, a kötelezően kitöltendő címmezőket a Magyar Állam képviseletében eljáró személy vagy szervezet kézbesítési címével szükséges kitölteni.

14. Hogyan kell kitöltenem a nyomtatványt, ha valamely fél kézbesítési címe ismeretlen?
Amennyiben valamely fél jelenlegi kézbesítési címe ismeretlen, a kötelezően kitöltendő címmezőket a legutolsó ismert lakcímmel szükséges kitölteni. Amennyiben a legutolsó lakcím is ismeretlen, ezt a külföldi cím megadására szolgáló rovatban szükséges jelezni az alábbi módon: az „Ország” mezőben a „HU=Magyarország” értéket válassza ki, majd az „Irányítószám”, „Település neve” és a „További címadatok” mezőkben az „ismeretlen” szöveget tüntesse fel.
 

15. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?

A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

16. Mit kell beírnom az űrlapokon található E-kapcsolattartási cím mezőbe?
Az űrlapokon az E-kapcsolattartási cím mezőbe az E-ügyintézési törvény 14. § (1) bekezdése alapján a Cégkapu elérhetőségét - adótörzsszám#cegkapu - együttműködő szerv esetében az 57. § (1) bekezdése alapján a Hivatali Kapu elérhetőségét - 9jegyű KRID - kell megadni.

Ügyfélkapuval rendelkező természetes személy, egyéni vállalkozó, egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, kamarai jogtanácsos, valamint szabadalmi ügyvivő esetében a mezőben az "Ügyfélkapu" szöveget kell feltüntetni.

17. Mit jelent a Hivatalos iratok átvételére kijelölt jogi képviselő jelölőnégyzet?
A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 170. § (1) bekezdésének c) pontja alapján amennyiben egy félnek több jogi képviselője van, meg kell jelölni azt a személyt, akinek a részére a bírósági iratok elektronikus kézbesítése megtörténik. Amennyiben csak egy jogi képviselő van, a mező kitöltése kötelező.

Elektronikus beadványok hitelesítése

1. Milyen módon kerül ellenőrzésre, hogy a beadványt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátták-e?
Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.


2. Szükséges-e a nyomtatványt és az esetlegesen csatolt mellékleteket az elektronikus aláíráson kívül AVDH szolgáltatással is hitelesítenem?
Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges az AVDH szolgáltatással történő hitelesítés.

 

Bíróság által kézbesített elektronikus kiadmányok


1. Ha a bíróságtól érkezik egy irat a kézbesítési rendszeren keresztül, az közokiratnak minősül-e?
A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított, törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.


2. Elektronikus küldemény esetén a kézbesítési vélelem (fikció) szabályai mennyiben térnek el a postai úton megküldött küldeményre vonatkozó szabályoktól?
A küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon.

Ha a kézbesítési vélelem (fikció) beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.


Illetékfizetés

1. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha EFER rendszeren keresztül fizették meg az illetéket?
A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

2. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizették meg az illetéket?
Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a civiliszitikai perben a P23, végrehajtási nemperes eljárásban a VH10, egyéb polgári nemperes eljárásban az NP12, büntetőeljárásban a B23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.

3. Mit kell tartalmaznia Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára történő átutaláskor a közlemény rovatnak?
Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság - 1/2002.(I.17.) IM rendelet 1. sz. mellékletében foglalt - kódját, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) és – ha az ismert a – lajstromszámát.

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, illetőleg a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 119.§-a alapján elektronikus úton kezdeményezett eljárásokban a közlemény rovatban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.

4. Ha az EFER rendszeren keresztül nem tudtam megfizetni az illetéket, akkor mit kell tennem?
Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt a http://birosag.hu/e-per-2018/illetekfizetes oldalon talál.
 

5. Illetékkedvezmény illet meg, vagy az ügy tárgyánál fogva illetékmentes, illetőleg illeték-feljegyzési joggal érintett. Hogyan jelölhetem ezt a nyomtatványon?
Valamennyi illetékfizetésre alkalmas nyomtatványon az erre szolgáló mezőben azt az összeget kell megadni, amelyet az illetékfizetésre vonatkozó szabályok előírnak, mivel ez az összeg kerül előírásra, mint befizetendő illeték.

Amennyiben bármilyen illetékkedvezmény, illetékmentesség folytán a mezőben írt illetéket nem kellene megfizetni, az „Költségkedvezményt igénylek, vagy költségkedvezmény illet meg” jelölőnégyzet kijelölésével ez jelezhető. Ebben az esetben bár az illeték a bírósági ügyben előírásra kerül - mint az állam által előlegezett költség-, az EFER-en keresztüli illeték fizetési link nem kerül megküldésre.


6. Hogyan kérhetek számlát az EFER rendszeren keresztül megfizetett illeték vonatkozásában?
Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A könyvelhetőség érdekében javasoljuk az Igazságügyi Fizetési Portál (IFP) sikeres fizetést megjelenítő oldalát kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.


7. Hogyan tudom az elektronikus eljárás során tévesen megfizetett illetéket visszaigényelni?
A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.

8. A befizetett, de fel nem használt felszámolási eljárásért fizetendő illetéket melyik eljáró szervtől és milyen módon lehet visszaigényelni?
A megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve, annál a bíróságnál terjeszthető elő, melynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemben meg kell jelölni az átutalás közlemény rovatában feltüntetett ügyszámot, a befizető nevét (elnevezését) és lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát,az átutalással megterhelt számla számát, és a terhelés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelem alapján beazonosítható befizetés megtörtént-e, illetve arra hivatkozással indult-e eljárás. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.

9. Felszámolási eljárásban az EFER rendszer útján megfizetett eljárási illetéket hogyan könyvelhetem el? Kapok-e bizonylatot a befizetésről?
A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG állomány testesíti meg, amely az IFP portálon az „Ígérvény ellenőrzése” menüpont alatt ellenőrizhet. A visszaolvasás eredményeként előállt oldalnézet kinyomtatható.

A visszaolvasott ígérvény oldalnézetéről kinyomtatott dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a befizető nevét és cégjegyzékszámát.

10. Mire szolgál az IFP oldalon a „Megjegyzés” rovat a csőd- és felszámolási eljárásokban felmerülő illetékfizetés esetén? Kötelező-e annak kitöltése?
A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése kötelező.

A közlemény rovatban az érintett (az adós, illetve a törtölt cég) nevét, cégjegyzékszámát, az eljárást kezdeményező fél nevét, cégjegyzékszámát és az eljárás tárgyát kell feltüntetni. Amennyiben a fél ezekben az eljárásokban elektronikus úton jogorvoslati kérelmet terjeszt elő, átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovatban az illetékfizetésre köteles fél nevét és cégjegyzékszámát, valamint a jogorvoslat tényét, az ügy ügyszámát és a jogorvoslattal támadott határozat alszámát kell feltüntetnie.
 

11. Amennyiben a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizettem meg, mit kell csatolnom a kérelmemhez az illeték lerovásának igazolására?
A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott, vagy AVDH-val hitelesített elektronikus dokumentuma.

12. El kell-e látni a FIZIG fájlt elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel a csőd- és felszámolási eljárásokban?
A FIZIG állomány minden további teendő nélkül a nyomtatványhoz mellékletként csatolandó.