Gyakran Ismételt kérdések

Tájékoztatjuk, hogy 2016. július 01. napjától a törvényben meghatározott esetekben és személyi körben kötelező a bírósággal való elektronikus kapcsolattartás a 2015. évi CCXII. törvény alapján.

 

  1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?
  2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?
  3. Milyen módon kerül ellenőrzésre, hogy a beadványt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátták-e?
  4. Szükséges-e a nyomtatványt és az esetlegesen csatolt mellékleteket az elektronikus aláíráson kívül AVDH szolgáltatással is hitelesítenem?
  5. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha EFER rendszeren keresztül fizették meg az illetéket?
  6. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizették meg az illetéket?
  7. Hogyan fizethetek EFER rendszeren keresztül?
  8. Mit kell tartalmaznia Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára történő átutaláskor a közlemény rovatnak?
  9. Ha az EFER rendszeren keresztül nem tudtam megfizetni az illetéket, akkor mit kell tennem?
  10. Hogyan utalhatok a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára külföldről vagy devizaszámláról? Hol találom meg az IBAN és SWIFT kódokat?
  11. Illetékkedvezmény illet meg, vagy az ügy tárgyánál fogva illetékmentes, illetőleg illeték-feljegyzési joggal érintett. Hogyan jelölhetem ezt a nyomtatványon?
  12. Hogyan kérhetek számlát az EFER rendszeren keresztül megfizetett illeték vonatkozásában?
  13. Hogyan tudom az elektronikus eljárás során tévesen megfizetett illetéket visszaigényelni?
  14. Ha a bíróságtól érkezik egy irat a kézbesítési rendszeren keresztül, az közokiratnak minősül-e?
  15. Elektronikus küldemény esetén a kézbesítési vélelem szabályai mennyiben térnek el a postai úton megküldött küldeményre vonatkozó szabályoktól?
  16. Megdönthető-e a kézbesítési vélelem az elektronikus küldemény vonatkozásában?
  17. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?
  18. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
  19. Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per esetén a keresetlevelet a jogi képviselővel eljáró fél jogi képviselője mely űrlapon terjesztheti elő?
  20. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?
  21. Folyamatban lévő ügyben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?
  22. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?
  23. Gyámhatóságként gondnokság alá helyezés iránti pert melyik nyomtatvány használatával terjeszthetem elő elektronikusan?
  24. Közigazgatási szervként járok el, Hivatali Kapun szeretném beküldeni az iratokat, melyik nyomtatványokat kell használnom?
  25. Kötelező-e Hivatali Kapun vagy Perkapun keresztül történő beküldéskor a beküldő személy adatainak feltüntetése? Látható lesz-e az összes személyes adatom a perben résztvevők számára?
  26. Igazságügyi szakértő vagyok, szeretnék elektronikusan kapcsolatot tartani a bírósággal. Mi a teendőm?
  27. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
  28. Az egyéni vállalkozó számára – e minőségében indított perekben – 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
  29. Eddig személyesen jártam el a perben, most szeretnék jogi képviselőt meghatalmazni. Mi a teendőm?
  30. A bírósággal a jogi képviselőm elektronikus úton tartotta a kapcsolatot, de a megbízása megszűnt. A továbbiakban személyesen kívánok eljárni. Milyen módon kérhetem a saját tekintetemben az elektronikus kapcsolattartást? Kérhetek papír alapú kapcsolattartást?
  31. Az ügyben olyan papír alapú okiratot szeretnék felhasználni bizonyítékként, aminek valódisága vitás? Benyújthatom-e a perben eredeti papír alapú példányban?
  32. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?
  33. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?
  34. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?
  35. A befizetett, de fel nem használt felszámolási eljárásért fizetendő illetéket melyik eljáró szervtől és milyen módon lehet visszaigényelni?
  36. Felszámolási eljárásban az EFER rendszer útján megfizetett eljárási illetéket hogyan könyvelhetem el? Kapok-e bizonylatot a befizetésről?
  37. Mire szolgál az IFP oldalon a „Megjegyzés” rovat? Kötelező-e annak kitöltése?
  38. Amennyiben a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizettem meg, mit kell csatoljak a kérelmemhez az illeték lerovásának igazolására?
  39. El kell-e látni a FIZIG fájlt elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel?
  40. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?
  41. A Pénzügyi Békéltető Testület által hozott kötelező határozat elleni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban (Mnb tv. 122. §) fogyasztóként a felhívásnak melyik elektronikus nyomtatványon tehetek eleget?


1. Mikor kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni a beadványt?
A beadványt a befogadás-visszaigazolásban megjelölt időpontban kell a bíróságra megérkezettnek tekinteni. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a feladási igazolás.
Vissza a lap tetejére

2. Hogyan számítódnak a határidők elektronikus kapcsolattartás esetén?
Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik, a határidő elmulasztásának következményeit nem lehet alkalmazni, ha a bírósághoz intézett beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján elektronikus úton az informatikai követelményeknek megfelelően benyújtották.

A határidő számítása szempontjából benyújtottnak az a beadvány tekintendő, amelyről a bíróság informatikai rendszere befogadás-visszaigazolást küldött, és adathordozón történő benyújtás esetén a 394/G. § (7) bekezdése szerinti határidő is betartásra került.
Vissza a lap tetejére

3. Milyen módon kerül ellenőrzésre, hogy a beadványt minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátták-e?
Ezeknek a meglétét az ügy bírája vizsgálja és amennyiben szükséges, a beadványt előterjesztőt a hiányok pótlására hívja fel.
Vissza a lap tetejére

4. Szükséges-e a nyomtatványt és az esetlegesen csatolt mellékleteket az elektronikus aláíráson kívül AVDH szolgáltatással is hitelesítenem?
Amennyiben a nyomtatványt és valamennyi mellékletét is minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel látta el, úgy nem szükséges az AVDH szolgáltatással történő hitelesítés.
Vissza a lap tetejére

5. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha EFER rendszeren keresztül fizették meg az illetéket?
A bíróság az EFER rendszeren keresztül elindított fizetési tranzakcióval létrejövő ún. visszavonhatatlan fizetési ígérvényről közvetlenül, a lajstromprogram útján értesül, ezt követően szintén ugyanígy értesül az illeték összegének beérkezéséről is.

A Pp. 394/H. § (5) bekezdése szerint elektronikus úton benyújtott beadvány esetén az illeték vonatkozásában a Pp. 95. § (3) bekezdése és a Pp. 124. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásának a beadvány érkeztetését követő három munkanapon belül helye nincs.
Vissza a lap tetejére

6. Ki és mikor ellenőrzi az illeték megfizetésének megtörténtét, ha Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizették meg az illetéket?
Az átutalással történő illetékfizetés tényét az eljáró törvényszék a Kincstártól kapott illeték-bevételi számlakivonat adatai alapján a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

Amennyiben ez nem vezetne eredményre, vagy ezt indokoltnak tartja az átutalási bizonylatot a P23 számú nyomtatvány segítségével küldheti meg a bíróságnak.
Vissza a lap tetejére

7. Hogyan fizethetek EFER rendszeren keresztül?
Az illetékfizetéssel kapcsolatosan bővebb információkat a http://birosag.hu/ekapcsolattartas/illetek-megfizetese oldalon találhat. Ezen az oldalon találhatja meg az EFER rendszerhez kötődő képernyőképes útmutatónkat is.
Vissza a lap tetejére

8. Mit kell tartalmaznia Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára történő átutaláskor a közlemény rovatnak?
Átutalás esetén az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni annak a konkrét bíróságnak a nevét, amely előtt az illetékfizetéssel érintett ügy folyamatban van, a beadvány bírósági érkeztetési azonosító számát (UKM azonosító) vagy ha a fél előtt ismert, akkor a beadvány lajstromszámát és annak a peres félnek a nevét, akinek a javára az illeték befizetése történik.
Vissza a lap tetejére

9. Ha az EFER rendszeren keresztül nem tudtam megfizetni az illetéket, akkor mit kell tennem?
Ha EFER rendszeren keresztül bármely okból nem tudta megfizetni az illetéket, az illetékfizetési kötelezettségét ez nem érinti, az továbbra is fennáll. Válassza az illetékfizetés további módjainak valamelyikét, bővebb információt a http://birosag.hu/ekapcsolattartas/illetek-megfizetese oldalon talál.
Vissza a lap tetejére

10. Hogyan utalhatok a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára külföldről vagy devizaszámláról? Hol találom meg az IBAN és SWIFT kódokat?
Bármely pénzforgalmi számlaszám IBAN kódját a http://www.ibancalculator.com/ oldalon tudja legenerálni.

A Magyar Államkincstár SWIFT kódját és a Magyar Államkincstárnál vezetett számlaszámra történő utalás feltételiről bővebben http://www.allamkincstar.gov.hu/files/H%C3%ADrek/%C3%9Cgyf%C3%A9lt%C3%A1... %A1sok%20k%C3%BCld%C3%A9se%20%C3%A9s%20fogad%C3%A1s%C3%A1ra%20vonatkoz%C3%B3an_2015.01.20.pdf oldalon tájékozódhat.
Vissza a lap tetejére

11. Illetékkedvezmény illet meg, vagy az ügy tárgyánál fogva illetékmentes, illetőleg illeték-feljegyzési joggal érintett. Hogyan jelölhetem ezt a nyomtatványon?
Valamennyi illetékfizetésre alkalmas nyomtatványon az erre szolgáló mezőben azt az összeget kell megadni, amelyet az illetékfizetésre vonatkozó szabályok előírnak, mivel ez az összeg kerül előírásra, mint befizetendő illeték.

Amennyiben bármilyen illetékkedvezmény, illetékmentesség folytán a mezőben írt illetéket nem kellene megfizetni, az „Illetékkedvezményt igénylek, illet meg” jelölőnégyzet kijelölésével ez jelezhető. Ebben az esetben bár az illeték a bírósági ügyben előírásra kerül - mint az állam által előlegezett költség-, az EFER-en keresztüli illeték fizetési link nem kerül megküldésre.
Vissza a lap tetejére

12. Hogyan kérhetek számlát az EFER rendszeren keresztül megfizetett illeték vonatkozásában?
Az EFER a befizetett illeték összegéről számlát nem állít ki és ilyen számla kiállítására az eljáró bíróság sem jogosult. Az EFER csak a fizetési forgalom lebonyolítását végzi, a rendszert nem az OBH működteti, annak az OBH-n keresztül az összes bíróság is csak felhasználója.

A könyvelhetőség érdekében javasoljuk az Igazságügyi Fizetési Portál (IFP) sikeres fizetést megjelenítő oldalát kinyomtatni, illetőleg az adott tranzakcióhoz tartozó számlakivonatot csatolni.
Vissza a lap tetejére

13. Hogyan tudom az elektronikus eljárás során tévesen megfizetett illetéket visszaigényelni?
A tévesen megfizetett illeték visszaigénylésére a Kincstárnál vezetett illeték-bevételi számla javára tévesen indított banki átutalások esetén az állami adóhatóságnál kérhető a tévesen átutalt összeg visszatérítése.

A kérelemhez csatolni kell az átutalásról szóló banki igazolást. Az állami adóhatóság a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül a kérelmező számlaszámának, nevének, az átutalt összegnek és az átutalás dátumának közlésével megkeresi a Kincstárt. A Kincstár a megkereséstől számított 8 napon belül visszaigazolja, hogy a kérdéses átutalás megtörtént, és azt más szerv megkeresésére nem igazolta vissza.

Amennyiben visszatérítésnek van helye, az állami adóhatóság azt postai átutalás, ha pedig az ügyfél (kérelmező) számlaszáma ismert, akkor banki átutalás útján fizeti vissza.
Vissza a lap tetejére

14. Ha a bíróságtól érkezik egy irat a kézbesítési rendszeren keresztül, az közokiratnak minősül-e?
A kézbesítési rendszer útján megküldött, a bíróság által alakszerűen kiállított elektronikus bélyegzővel ellátott elektronikus okirat közokirat.
Vissza a lap tetejére

15. Elektronikus küldemény esetén a kézbesítési vélelem szabályai mennyiben térnek el a postai úton megküldött küldeményre vonatkozó szabályoktól?
Ha a kézbesítési rendszer a bíróság részére azt igazolja vissza, hogy a bíróság által megküldött bírósági iratot az elektronikus úton kapcsolatot tartó kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítésigazolásban feltüntetett időpontot követő ötödik munkanapon a bírósági iratot kézbesítettnek kell tekinteni.

Ha a kézbesítési vélelem beállta megállapításának van helye, a bíróság és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a kézbesítési rendszer útján automatikus tájékoztatást kap. A Központi Rendszer által küldött értesítések közül ez a meghiúsulási igazolás.
Vissza a lap tetejére

16. Megdönthető-e a kézbesítési vélelem az elektronikus küldemény vonatkozásában?
A kézbesítési vélelem megdöntésére irányuló kérelem a Pp. 99/A. § (1) bekezdésében meghatározott határidőkön belül arra hivatkozással terjeszthető elő, hogy a kérelmező a kézbesítési tárhelyhez való kizárólagos hozzáférési jogosultságát önhibáján kívüli okból nem tudta gyakorolni.
Vissza a lap tetejére

17. Mi a jogkövetkezménye, ha a törvényi kötelezettség ellenére nem elektronikusan kerül benyújtásra a beadvány?
A törvényi rendelkezések értelmében, ha a perben a kapcsolattartás valamely fél részéről elektronikus úton történik, és az elektronikus úton kapcsolattartó a beadványát nem elektronikusan terjeszti elő – amennyiben a törvény másként nem rendelkezik – keresetlevél esetében a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja, az egyéb beadványban foglalt nyilatkozat pedig hatálytalan és úgy kell tekinteni, hogy nyilatkozatot egyáltalán nem tesz. [Pp. 394/I.§ (1) bekezdése]

Ha a perben a kapcsolattartás elektronikus úton történik és az elektronikus úton kapcsolatot tartó a beadványát nem elektronikus úton terjeszti elő, a bíróság a fenti jogkövetkezményen felül az elektronikus úton kapcsolatot tartót pénzbírsággal sújtja és a bírósági iratot papír alapon kézbesíti. [Pp. 394/I.§ (2) bekezdése]
Vissza a lap tetejére

18. A végrehajtási nem peres eljárásokban kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
A végrehajtási nem peres eljárások során a kérelem benyújtására papír alapon kerül sor és a fél és bíróság közötti kapcsolattartási forma e nem peres eljárás során mindvégig papír alapú.
Vissza a lap tetejére

19. Közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti per esetén a keresetlevelet a jogi képviselővel eljáró fél jogi képviselője mely űrlapon terjesztheti elő?
A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet a 330. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél.

A közigazgatási határozat felülvizsgálata iránti keresetlevelet az első fokon eljáró közigazgatási szervnél kell benyújtani a közigazgatási szerv által rendszeresített űrlapon
Vissza a lap tetejére

20. Mi az az IKR rendszer, és hogyan használhatom? Mire szolgál?
Az IKR rendszer egy az ÁNYK programot kiváltó űrlap benyújtást támogató szolgáltatás, amelyen keresztül a Kormányhivatalok, vagy járási és kerületi hivatalok döntéseivel szemben terjeszthető elő a bírósági felülvizsgálati kérelemre vonatkozó keresetlevél az első fokon eljárt hivatalnál.

Az IKR rendszer felhasználói kézikönyve a http://www.kormanyhivatal.hu/download/5/85/d2000/Felhaszn%C3%A1l%C3%B3i%... oldalon érhető el.
Vissza a lap tetejére

21. Folyamatban lévő ügyben az érdemi védekezést tartalmazó beadvány mely űrlapon terjeszthető elő?
A bíróságon már folyamatban lévő ügyben előterjesztendő előkészítő irat az "Űrlap egyéb beadvány benyújtásához" megjelölésű, P23 számú űrlapon terjeszthető elő.
Vissza a lap tetejére

22. Olyan beadványt szeretnék előterjeszteni, amire egyetlen rendszeresített nyomtatvány sem illik igazán. Mit tegyek?
Amennyiben nem talált olyan nevesített nyomtatványt, amin a beadványa előterjeszthető, akkor válassza a P23 nyomtatványt.
Vissza a lap tetejére

23. Gyámhatóságként gondnokság alá helyezés iránti pert melyik nyomtatvány használatával terjeszthetem elő elektronikusan?
A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a P01 számú nyomtatvány szolgál. Az űrlap 1.3. pontjában az Ügykategória legördülő listából a "Gondnokság alá helyezéssel kapcsolatos per" érték kiválasztható.
Vissza a lap tetejére

24. Közigazgatási szervként járok el, Hivatali Kapun szeretném beküldeni az iratokat, melyik nyomtatványokat kell használnom?
Azok közül a nyomtatványok közül válassza ki a megfelelőt, amelyek az Ügyfélkapun történő beküldésre alkalmasak. E nyomtatványok Hivatali Kapun is beküldhetőek azzal, hogy a nyomtatványokon szükséges a beküldő feltüntetése.
Vissza a lap tetejére

25. Kötelező-e Hivatali Kapun vagy Perkapun keresztül történő beküldéskor a beküldő személy adatainak feltüntetése? Látható lesz-e az összes személyes adatom a perben résztvevők számára?
Igen, amennyiben a nyomtatványon erre szolgáló mezők vannak, azok kitöltése kötelező.

A beküldő személyes adatai a bírósági eljárás irataiban nem kerülnek megjelenítésre. A megadott adatok csak az azonosítást szolgálják, az 1.1. pontban megadott „Viselt név” mezők adatain kívül más adat nem kerül megjelenítésre a feldolgozás során
Vissza a lap tetejére

26. Igazságügyi szakértő vagyok, szeretnék elektronikusan kapcsolatot tartani a bírósággal. Mi a teendőm?
Be kell jelentenie a szakértői névjegyzékbe, hogy az elektronikus kapcsolattartást vállalja, erre szolgáló elérhetőségét pedig az Országos Bírósági Hivatal részére meg kell küldenie.

Arról is értesítenie kell az Országos Bírósági Hivatalt, amennyiben úgy dönt, hogy a továbbiakban nem vállalja az elektronikus kapcsolattartást.
Vissza a lap tetejére

27. Külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet peres fél esetében 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
Nem, külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet esetében a bírósággal történő elektronikus kapcsolattartás nem kötelező.

Amennyiben azonban a külföldi székhelyű gazdálkodó szervezet jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő részére az elektronikus kapcsolattartás kötelező.
Vissza a lap tetejére

28. Az egyéni vállalkozó számára – e minőségében indított perekben – 2016. július 1. napjától kötelező-e az elektronikus kapcsolattartás?
Igen, mivel egyéni vállalkozói minőségében eljárva az egyéni vállalkozó természetes személy is gazdálkodó szervezetnek minősül a Pp. 396. § rendelkezései alapján.
Vissza a lap tetejére

29. Eddig személyesen jártam el a perben, most szeretnék jogi képviselőt meghatalmazni. Mi a teendőm?
A jogi képviselő részére adott meghatalmazást benyújthatja a peres fél papír alapon, de benyújthatja azt a jogi képviselő is. Ez utóbbi esetben azt a jogi képviselőnek digitalizálnia kell és elektronikus úton kell megküldenie a P13 számú nyomtatvánnyal az adott peres ügyszámra hivatkozással a bíróságnak.

Lényeges, hogy a jogi képviselő részére a bíróság csak azt követően kézbesíti az iratokat elektronikus úton, ha a jogi képviselő az elektronikus elérhetőségének biztosítása érdekében a bírósággal a fél nyilatkozatának bírósághoz érkezéséhez képest 15 napon belül felvette a kapcsolatot. Ennek elmulasztása esetében a bíróság a jogi képviselőt pénzbírsággal sújtja.
Vissza a lap tetejére

30. A bírósággal a jogi képviselőm elektronikus úton tartotta a kapcsolatot, de a megbízása megszűnt. A továbbiakban személyesen kívánok eljárni. Milyen módon kérhetem a saját tekintetemben az elektronikus kapcsolattartást? Kérhetek papír alapú kapcsolattartást?
A jogi képviselő megbízatásának megszűnése az eljáró bíróságnál elektronikusan és papír alapon is bejelenthető.

Amennyiben a továbbiakban a perben természetes személy félként vesz részt és a bírósággal papír alapon kíván kapcsolatot tartani, a jogi képviselő megbízatásának megszűnését papír alapú beadványában jelentse be az eljáró bírósághoz.

Amennyiben a jogi képviselet megszűnését elektronikusan kívánja bejelenteni, használja a P13 számú nyomtatványt. A jogi képviselet megszűnésének elektronikus úton történő bejelentésével a továbbiakban a bírósággal elektronikus úton kell a személyes Ügyfélkapuján keresztül kapcsolatot tartani.
Vissza a lap tetejére

31. Az ügyben olyan papír alapú okiratot szeretnék felhasználni bizonyítékként, aminek valódisága vitás? Benyújthatom-e a perben eredeti papír alapú példányban?
Amennyiben a papír alapú okirat valódisága vitás a bíróság – hivatalból vagy a fél kérelmére – a papír alapú benyújtást elrendelheti.
Vissza a lap tetejére

32. Mekkora az egyes nyomtatványokhoz csatolható fájlok maximális mérete?
Az egyes űrlapokhoz csatolható fájlok egyenkénti mérete a 150 MB-ot, az űrlaphoz csatolt valamennyi melléklet együttes mérete pedig a 300 MB-ot nem haladhatja meg.
Vissza a lap tetejére

33. Hogyan kell benyújtanom a kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványomat?
A kézbesítési rendszer által befogadható mérethatárt meghaladó beadványát adathordozón nyújthatja be. Az adathordozón történő benyújtásról bővebben a http://birosag.hu/ekapcsolattartas/informatikai-segedlet oldalon tájékozódhat.
Vissza a lap tetejére

34. Hogyan tudom beazonosítani, hogy melyik beadványomhoz érkeztek az értesítési tárhelyre az igazolások?
A Központi Rendszer (KR) által valamennyi feladott beadvány vonatkozásában visszaküldött értesítése (feladási igazolás, átvételi értesítő, letöltési igazolás) tartalmazza a beküldött dokumentum eredeti elnevezését és a Központi Rendszer által adott értesítési számot (ún. KR szám).

Az OBH által küldött valamennyi rendszerüzenet (érkeztetési igazolás, lajstromozási igazolás) is tartalmazza a fenti KR számot, ekként valamennyi igazolás és értesítés az eredetileg feladott dokumentumhoz köthető.

Automatikus feldolgozás esetén az érkező XML fájl "hivatkozási szám" mezője a KR számot szintén tartalmazza.
Vissza a lap tetejére

35. A befizetett, de fel nem használt felszámolási eljárásért fizetendő illetéket melyik eljáró szervtől és milyen módon lehet visszaigényelni?
Az illetékes törvényszéknél kérje „nemleges igazolás” kiállítását arra vonatkozóan, hogy az IFP portálon megjelölt adatokkal, felekkel - mint hitelező és adós -, nem érkezett be és nincs folyamatban eljárás, vagy azt 2016. július 1. napját megelőzően papír alapon illetékbélyeg lerovása mellett indították.

Az illetékes törvényszék által kiállított "nemleges igazolást”, valamit a megfizetést igazoló iratokat (pl.: terhelést kimutató bankszámlakivonat, vagy a FIZIG kiterjesztésű fájl IFP portálon "Ígérvény ellenőrzése” menüpont alá történő visszaolvasásával előállt oldalnézet képe) a NAV-nál előterjesztendő visszafizetés iránti kérelméhez csatolja.
Vissza a lap tetejére

36. Felszámolási eljárásban az EFER rendszer útján megfizetett eljárási illetéket hogyan könyvelhetem el? Kapok-e bizonylatot a befizetésről?

A fizetés tényét egy digitálisan aláírt, elektronikus FIZIG állomány testesíti meg, amely az IFP portálon az „Ígérvény ellenőrzése” menüpont alatt ellenőrizhet. A visszaolvasás eredményeként előállt oldalnézet kinyomtatható.

A visszaolvasott ígérvény oldalnézetéről kinyomtatott dokumentum bizonylatként könyvelésre alkalmas, mert tartalmazza annak hiteles voltát, az egyedi ügyazonosítót, a szervezet megjelölését, a kiállítás (könyvelés) napját és – helyes kitöltés esetén – tartalmaznia kell a a befizető nevét és cégjegyzékszámát.
Vissza a lap tetejére

37. Mire szolgál az IFP oldalon a „Megjegyzés” rovat? Kötelező-e annak kitöltése?

A "Megjegyzés" rovat szabad szöveges mezőként került kialakításra, melynek kitöltése kötelező. A rovatban bármilyen adatot megadhat (pl.: adós vagy hitelező adatai), amely a befizetést könnyebben azonosíthatóvá teszi.
Vissza a lap tetejére

38. Amennyiben a csődeljárásban vagy a felszámolási eljárásban az illetéket a Magyar Államkincstárnál vezetett illetékbeszedési számlára átutalással fizettem meg, mit kell csatoljak a kérelmemhez az illeték lerovásának igazolására?
A kérelemhez csatolandó az átutalás kezdeményezését és bank általi teljesítését követően, a webbankból lekért terhelési értesítőnek az elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus dokumentuma.
Vissza a lap tetejére

39. El kell-e látni a FIZIG fájlt elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel?
A FIZIG állomány minden további teendő nélkül a nyomtatványhoz mellékletként csatolandó.
Vissza a lap tetejére

40. A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére melyik nyomtatvány szolgál?
A csődeljárásban lefolytatott tárgyalás eredményének bejelentésére három nyomtatvány szolgál attól függően, hogy azt ki jelenti be és annak mi lett az eredménye.

A CSKP-02 számú nyomtatvány a tárgyalás eredményének – az egyezség létrejöttének, vagy az egyezség létre nem jöttének – adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 21/A. § (1) bekezdés]

A CSKP-05 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós késedelme esetén a vagyonfelügyelő általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]

A CSKP-20 számú nyomtatvány a tárgyalás sikertelenségének az adós általi bejelentésére szolgál. [Cstv. 18. § (3) bekezdés]
Vissza a lap tetejére

41. A Pénzügyi Békéltető Testület által hozott kötelező határozat elleni ellentmondás folytán perré alakult eljárásban (Mnb tv. 122. §) fogyasztóként a felhívásnak melyik elektronikus nyomtatványon tehetek eleget?
A Pénzügyi Békéltető Testület felhívásának a felhívás kézbesítésétől számított 15 napon belül a peres felek személyétől függően P01 vagy G01 számú nyomtatvány kitöltésével és elektronikus úton történő beküldésével tehet eleget.

Vissza a lap tetejére