Január - Februári jogszabályok

2014. február 1-jétől módosuló jogszabály


1. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLX. törvény (Fgytv.):

Bevezetésre kerül a fogyasztóvédelmi referens intézménye.

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás köteles fogyasztóvédelmi referenst foglalkoztatni, akinek feladata a vállalkozás fogyasztókat érintő tevékenységének figyelemmel kísérése, a vállalkozás alkalmazottai részére fogyasztóvédelmi tárgyú oktatás, képzés szervezése. A fogyasztóvédelmi referens kapcsolatot tart a fogyasztóvédelmi hatósággal, békéltető testületekkel, valamint egyéb, fogyasztóvédelmi feladatokat is ellátó állami szervekkel (17/D. § (1)-(2) bekezdései).

A törvény részletesen meghatározza a fogyasztóvédelmi referens alkalmazásának feltételeit (17/D. § (3) bekezdése).

2. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény:

A törvény 27/A. §-a a társasház szerveinek, e szervek működésének törvényességi felügyeletét a jegyző hatáskörébe utalja, aki e feladatát az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek a civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés szabályai megfelelő alkalmazásával látja el.
 

2014. januári hatályba lépéssel

1. 2013. évi CCXLV. törvény egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról

Módosul azon bűncselekmények köre, melyek miatt kizárólag az ügyészség végzi a nyomozást (a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 29. § d) pontja).

Az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatban a bíróságok és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közötti elektronikus kapcsolattartás során a hivatalos iratok kézbesítése a továbbiakban az OBH közvetítésével, biztonságos kézbesítési szolgáltatás útján is végezhető.

2. A korábbi tájékoztatásnak megfelelően hatályba lépnek az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXXVI. törvény Be.-t és Btk.-t, Bnyt.-t, stb. módosító rendelkezései.

3. Hatályba lép az új körözési törvény, a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény.

4. 2013. évi LXXVIII. törvény egyes büntető tárgyú törvények módosításáról:

Hatályba lépnek az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételével kapcsolatos büntetőeljárási szabályok.

5. 2013. évi CCXXXIX. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvénynek és a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek a nemzetbiztonsági tárgyú parlamenti ellenőrzés hatékonnyá tételéhez szükséges módosításáról:

Új, sajátos szabálysértési tényállásként bevezetésre kerül az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozása. E szabálysértés elbírálására csak bíró jogosult, bírósági titkár nem, az ügyben előkészítő eljárásnak nincs helye és a bíróság határozatát tárgyaláson kívül nem hozhatja meg.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény

2014. január 1-én lépett hatályba a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: új Hpt.) a pénzügyi vállalkozásokról szóló és többször módosított 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) hatályon kívül helyezése mellett.
A hazai hitelintézeti szabályozás egészének újragondolását az uniós implementációból fakadó jelentős mértékű módosítás szükségessége indokolta. Ezen két uniós jogforrás:
- a tőkekövetelményről szóló Európai Parlament és Tanács 2013. június 26-i 2013/36/EU Irányelv valamint,
- a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/Eu rendelet módosításáról szóló Európai Parlament és Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendeletnek (a továbbiakban: Tőkekövetelmény rendelet) volt.

Az új banktörvény a régi Hpt. szabályainak alapjain került kiegészítésre az uniós jogszabályok által érintett prudenciális követelményekkel. Ezen kiegészítés elsődlegesen
- a tőkepufferek bevezetése,
- a vállalatirányítási és kockázatkezelési szabályok előírása, valamint
- a felügyeleti szabályok változása
terén okozott jelentékeny változást.
Ezzel egyidejűleg a korábbi tőkekövetelményekre és a nyilvánosságra hozatalra vonatkozó előírások kikerülnek az új Hpt. rendelkezései közül tekintettel arra, hogy azokat a Tőkekövetelmény rendelet, mint közvetlen hatályú jogforrás szabályozza.

Az európai jogharmonizációs program keretében továbbá az új Hpt.-ben
-    a pénzügyi szolgáltatások fogalma és tartalma
olyan módon került meghatározásra (3. §; és értelmező rendelkezések a fogalmak meghatározása tekintetében: 6. §) amely megfelel az Európai Unióban elfogadott és az európai banktörvényekben foglalt tevékenységek definícióinak.

A megfelelés mellett – a régi Hpt. szerkezetének megbontásával – áttekinthetőbb és logikusabb szerkezeti felépítésű is lett az új Hpt. Az új Hpt. rendelkezései kisebb módosításokkal a régi Hpt. szabályain alapulnak az alábbi szabályozási területeken:
-    az általános rendelkezések,
-    az engedélyezés, a tevékenységre és működésre vonatkozó szabályok,
-    titoktartás,
-    összevont alapú felügyelet,
-    a tulajdonjog gyakorlása,
-    az irányításra és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések, valamint
-    a felügyeleti kérdések,
-    az Országos Betétbiztosítási Alap,
-    az önkéntes betét- és intézménybiztosítás,
-    a számvitel és könyvvizsgálat, és végezetül
-    az ügyfél- illetve a fogyasztóvédelmi előírások körében.

A régi Hpt. ügyfelek védelmére vonatkozó 2013. december 31. napjáig hatályos, – korábban többször módosított és e vonatkozásban szigorított –  rendelkezéseit vette át az új Hpt. XIII. fejezete (105-126. pont) érdemi változtatás nélkül. Erre tekintettel az új Hpt. rendelkezései a Kúria deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekről jogi természetéről szóló 6/2013. számú PJE határozatát, továbbá a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő  egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről 2/2012 (XII. 10.) PK véleményben kimondott elvi tartalmú megállapításait várhatóan nem fogja érinteni. Ugyanis az ezekben felhívott régi Hpt. rendelkezések (ügyfelek tájékoztatása; a kamat, díj és költség  egyoldalú szerződésmódosítási jogának kikötésére vonatkozó rendelkezések stb.) nem változtak az új Hpt.-ben sem.

Mindezeken túl az új Hpt. a 2012. április 1. előtt fogyasztóval kötött egy évnél hosszabb hátralévő futamidejű jelzálog-hitelszerződésekre, valamint a 2009. augusztus 1-je előtt a fogyasztóval kötött kölcsönszerződés vagy pénzügyi lízingszerződések módosításának esetére, azok kiváltására (illetve módosítására) több speciális, átmeneti rendelkezést tartalmaz.