Mailáth György 2016 Tudományos Pályázat

Pályázati kiírás

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Székhelyi Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet, amelynek keretében 2016-ban az alábbi témákban várunk pályamunkákat.

I. Szekciók:

a.) Polgári jogi szekció

  1. A cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondokság és a bíróság által meghatározandó ügycsoportok az új Ptk-ban
  2. A választójogról való rendelkezés a gondnokság alá helyezési perek bírói gyakorlatában az új Ptk. és a Ve. tükrében
  3. Az emberi méltóság és a jó hírnév védelmének polgári jogi eszközei
  4. Az egyenlő bánásmód követelménye az oktatásban
  5. A diszkrimináció tilalma a szolgáltatási szektorban
  6. A polgári peres eljárás alapelvei a nemzetközi követelmények tükrében
  7. Az ítélt dolog (res iudicata) elméleti és gyakorlati kérdései
  8. A kártalanítási perek (Be.) jellemzői a magyar és a strasbourgi joggyakorlatban
  9. A törvény előtti egyenlőség elve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti perekben
  10. A sérelemdíj az egészségügyi ellátással kapcsolatos kártérítési perekben
  11. A közhiteles nyilvántartásokban kezelt szenzitív adatok kiemelt védelmének szabályozása
  12. A közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala iránti perek a magyar joggyakorlatban
  13. A civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásba vétele iránti peren kívüli eljárások sajátosságai a gyakorlatban
  14. A magánalapítvány intézményének hatása a civil társadalomra 
  15. Az érdekképviseleti szervezetek és az actio popularis Pertársasági szabályok érvényesülése az Európai Bizottság 2013/396/EU. számú ajánlása tükrében
  16. A cégjog fejlődési íve a XX-XXI. század fordulóján Magyarországon
  17. A házasság és a család egységének védelme a családjogi perekben
  18. A gyermektartásdíj megállapításával és a szülői felügyelet gyakorlásával kapcsolatos perek gyakorlata
  19. Sajtó-helyreigazítás iránti perek a joggyakorlatban
  20. Az elektronikus eljárások jogalkalmazói szemmel
  21. A videojátékok és más multimédiás tartalmak szerzői jogi megítélése
  22. Szabadalmi jog és „Start-up” vállalkozások
  23. A kár fogalmának és összegszerűségének kérdései a szellemi alkotásra vonatkozó jogsértések miatt indított perekben
  24. Az EU üzleti titok védelmére vonatkozó irányelve
  25. Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a polgári peres ügyekben
  26. A végrehajtási kifogás
  27. A jogalkotással okozott kár megítélése alkotmányjogi és polgári jogi szempontból
  28. A törvényes bíróhoz és a jogorvoslathoz való jog a polgári igazságszolgáltatásban alapjogi nézőpontból
  29. Az anyanyelv használatának joga a polgári perekben
  30. Jogegység és ellentmondások a csődeljárások bírósági gyakorlatában
  31. Bírósági közvetítői eljárások utánkövetéséből leszűrt adatok és következtetések
  32. A bírósági közvetítés magyarországi modelljének összehasonlító elemzése
  33. „Perelterelési” formák a magyar polgári eljárásjogban 
  34. A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében a polgári ügyekben
  35. Igazságügyi szolgálati jogviszonyban vagy bírói szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott által megalkotott szoftverek szerzői jogi vonatkozásai, a munkáltató részére átadott művek további felhasználásának szerzői jogi kérdései

b.) Büntetőjogi szekció

  1. A büntetőjogi szankció korlátai az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban
  2. A magzat és az újszülött gyermek élethez és testi épséghez való jogának védelme a büntetőjogban – a jogalkalmazás kihívásai
  3. Bioetika és büntetőjog
  4. Az emberi méltóság és a jó hírnév büntetőjogi védelme a joggyakorlatban
  5. A kínzás tilalma a nemzetközi és a magyar jogban és joggyakorlatban
  6. Az emberkereskedelem üldözése a magyar és a nemzetközi jogalkalmazásban
  7. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fejlődési íve a XX-XXI. század fordulóján a magyar joggyakorlatban; a kényszerintézkedés hatálya alatt álló gyanúsított jogai
  8. A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés aktuális jogalkalmazási kérdései
  9. Az előzetes letartóztatás elrendelésének és megszüntetésének feltételei a joggyakorlatban
  10. A személyes adatokkal visszaélés az interneten
  11. A környezet- és természetkárosító bűncselekmények aktuális jogi kérdései
  12. Orvosi műhiba és a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bizonyításának nehézségei
  13. A védő jogai a büntetőeljárásban
  14. A tárgyalás mellőzése és a bíróság elé állítás, mint külön eljárások alapjogi aspektusai
  15. Az elektronikus kapcsolattartás büntetőeljárásban történő kiterjesztésének aspektusai
  16. Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a büntetőügyekben
  17. Az okiratok bizonyítékként történő felhasználása a szabálysértési és büntetőeljárásban
  18. Az anyanyelv használatának joga a büntető- és a szabálysértési eljárásban
  19. A tanúbizonyítás nehézségei a büntetőeljárásban
  20. A hajléktalan személyekkel szemben indult büntető– és szabálysértési eljárások sajátosságai
  21. Az embercsempészet
  22. A lopás történeti fejlődése
  23. A reintegrációs őrizet
  24. A büntetőeljárás fejlődési irányai a Be. kodifikáció tükrében
  25. A tanú védelemre szorul! Tanúvédelem a büntetőeljárásban
  26. A bizonyítás elvei; a bizonyítási tilalmak a büntetőeljárásban
  27. A zár alá vétel eljárásjogi, végrehajtási és igazgatási aspektusai
  28. A súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban
  29. A magánvádas eljárás
  30. A szabálysértési mediáció
  31. A távollévő terhelt elleni eljárás bírói gyakorlata
  32. A bűnügyi együttműködés az Európai Unióban
  33.  A bírói jogértelmezés az Alaptörvény tükrében a büntető ügyekben
  34.  A bírákat megillető mentelmi jog gyakorlati kérdései

c.) Munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekció

  1. A népszavazásra vonatkozó szabályok bírói értelmezése
  2. Az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával kapcsolatos kúriai gyakorlat
  3. Az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogviták, különös tekintettel az Európai Unió Bíróságának döntéseire
  4. Alapjogok a közigazgatási ítélkezésben
  5. Az ítélkezés időszerűsége a közigazgatási bíráskodásban
  6. A közigazgatási eljárás jogorvoslati rendszere
  7. A közigazgatás hallgatása miatt indult bírósági eljárások
  8. Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a közigazgatási peres ügyben
  9. A nemzetközi (európai uniós) jog és az Alaptörvény kapcsolata a jogalkalmazásban
  10. A jogalkalmazás új kihívásai az Alaptörvény elfogadása után
  11. A bírák, mint alkotmánybírósági eljárások kezdeményezői
  12. A kisajátítási eljárások sajátosságai a joggyakorlatban
  13. Az adójogi tárgyú közigazgatási perek aktuális kérdései
  14. Az európai uniós jogforrások a közigazgatási ítélkezésben
  15. A társadalombiztosítási határozatok bírósági felülvizsgálata iránti perek tapasztatai alapjogi aspektusból
  16. A menekültügyi eljárások sajátosságai
  17. Az egyenlő munkáért egyenlő bér elve a munkajogban
  18. Az egyéb helyzet szerinti hátrányos megkülönböztetés a munkajogban
  19. A munkavédelmi szabályok megsértése miatti kártérítési felelősség
  20. A személyek szabad mozgása és a szociális biztonsághoz való jog az európai térségben- az új típusú népvándorlás hatása
  21. Egy szabadon választott munkajogi tárgyú uniós irányelv magyar jogba való átültetésének tapasztalatai
  22. A gyermekmunka tilalmának érvényesülése Magyarországon. A kiskorúak foglalkoztatása; hivatásos művészeti- és sport tevékenység
  23. A munkáltatói adatkezelés szabályai és problematikája
  24. Atipikus munkaidő-beosztási rendszerek a munkajogban és ezek gyakorlata
  25. A méltányos joggyakorlás elvének értelmezése és alkalmazása a munkajogban
  26. A Ptk. és az Mt. kapcsolódási pontjai
  27. Az Mt. hatása a szakszervezetek jogaira és kötelezettségeire
  28. A még elégséges szolgáltatás fogalma és gyakorlata a sztrájkjogban
  29. Az EU-jog hatása a nemzetközi magánjogra (joghatóság, külföldi ítéletek elismerése és végrehajtása, alkalmazandó jog)
  30. Az Alapjogi Charta hatása az Európai Unió Bíróságának joggyakorlatára
  31. Az Európai Unió csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez
  32. Az EU Bíróság joggyakorlatának hatása a magyar polgári eljárásjogra
  33. Az egységesülő európai büntetőjogi igazságügyi térség
  34. Az új európai fizetésképtelenségi szabályozási modellek
  35. A Bizottság szerepe a versenyjogban
  36. A Bizottság eljárása a versenyjogi szabályok megsértése esetén

d.) Bírósági általános igazgatási szekció

  1. A bírósághoz való hozzáférés
  2. Érzületi vizsgálatok a bíróság függetlenségéről és működéséről
  3. A bíróságok honlapjai és megjelenésük a közösségi médiában
  4. Panaszok és közérdekű bejelentések kezelése és hasznosíthatósága
  5. A bírók védelme
  6. A fogalmazó képzés
  7. A regionális közigazgatási és munkaügyi kollégiumok, mint szakmai testületek
  8. Modern igazgatásszervezési módszerek a bírósági igazgatásban
  9. Közadatok és közérdekű adatok a bírósági igazgatásban
  10. Az összeférhetetlenségi szabályok jelentősége és gyakorlata
  11. A bírói munka érdemi segítői
  12. A bírósági életpálya
  13. A tanúgondozás és áldozatvédelem a bíróságokon
  14. A gyermekbarát igazságszolgáltatás
  15. A „Nyitott bíróság” program
  16. Történelmi hagyományápolás a bíróságokon
  17. A bírósági közvetítés jelene és jövője
  18. A sajtó és a bíróságok kapcsolata
  19. A bíróság, mint családbarát munkahely
  20. A bírói pályaalkalmassági vizsgálat
  21. Elektronizálás a bírósági igazgatásban
  22. A bírósági határozatok anonimizált gyűjteménye
  23. A törvényes bíróhoz való jog és az ügyelosztási rend
  24. Vezetői kompetenciák és fejlesztésük a bírósági igazgatásban

II. Részvételi feltételek:

A pályázat

  • bírósági
  • joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

III. A pályázat benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Az Országgyűlés 2011. április 18-án fogadta el Magyarország Alaptörvényét, melynek kihirdetésére öt évvel ezelőtt került sor. Ennek jegyében olyan dolgozatok benyújtását várjuk, ahol a pályázati kiírásban szereplő témák a pályázók által – amennyiben ez lehetséges - alaptörvényi aspektusból (is) megközelítésre kerülnek.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre!

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

IV. Pályázati határidő: 2016. október 5.  (a postára adás napja legkésőbb)

V. A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a.) Általános követelmények:

  • A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).
  • A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.
  • A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.
  • A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.
  • Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:

A pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

  • a választott, maximum három szóból álló jeligét,
  • szekciót,
  • tagozatot,
  • a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: 

  • „Mailáth György Tudományos Pályázat 2016”, 
  • a jeligét. 

A nagyméretű borítékban kell elhelyezni:

  • a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot), 
  • kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül).
  • nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn
  • nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,
  • kisméretű borítékot.

Kisméretű borítékba (C5) kérjük, helyezzék el:

  • a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén).
  • hozzájárul-e a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez, továbbá az OBH által történő közzétételéhez, illetve díjazásuk esetén vállalniuk kell a pályamunkának az OBH által szervezett tudományos konferencián történő ismertetését is.

VI. Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft

3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

Az új fogalmazó felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazó felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a 2. helyezett 6, míg a 3. helyezett joghallgató 4 többletpontban részesül.

VIII. Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

Budapest, 2016. július 4.