MAILÁTH GYÖRGY TUDOMÁNYOS PÁLYÁZAT 2017

Pályázati kiírás

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Mailáth György országbíró emlékére idén is tudományos pályázatot hirdet. Az idei pályázat mottója:

Érthetően és elérhetően - a közérthetőség szerepe a jogalkalmazásban -

"Úgy gondolkodj, mint a bölcs, de úgy beszélj, mint az egyszerű emberek!" (Arisztotelész)

I. A pályázatok beérkezési határideje: 2017. szeptember 30.  

II. 2017-ben az alábbi témákban várunk pályamunkákat (témák szekciók szerinti bontásban):

  a.) Polgári jogi szekció

 

1.       A bíróság közrehatási kötelezettsége és anyagi pervezetése az új Pp.-ben

2.       A határozatok szerkezete és szerkesztése az új Pp. és a Kúria stíluskönyve alapján

3.       A bírák feladatai és a tárgyalás kitűzésének szempontjai az osztott perszerkezetben

4.       A szerző munkaviszonyból folyó kötelessége teljesítéseként elkészített szoftver felhasználási jogának megszerezése, valamint a szoftverhez kapcsolódó vagyoni jogok átruházásának módjai harmadik személyek részére

5.       Szerződések teljesítésének átvétele: árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés, és építési beruházás mennyiségi és minőségi átvétele a gyakorlatban

6.       A kezelői és vagyonkezelői jog kialakulása és változása a magyar jogrendszerben

7.       A szolgáltatás reverzibilitásának megítélése, különös tekintettel az érvénytelenségre és a szerződés megszüntetésére

8.       A közérdekű adatigényléssel összefüggő perek tapasztalatai

9.       Az új Ptk. érvényesülése a házassági vagyonjogi perekben valamint az élettársak vagyoni és családjogi viszonyaival kapcsolatos bírói gyakorlatban

10.   A pszichiátriai betegek sürgősségi kezelésével és kötelező gyógykezelésével kapcsolatos bírói eljárások gyakorlata, különös tekintettel az ehhez kapcsolódó határidők betartására

11.   A környezeti károkért való polgári jogi felelősség elméleti és gyakorlati kérdései

12.   Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslat a polgári peres ügyekben

13.   A biztosítók felelősségének változása az új Ptk. alapján

14.   A megújult zálogjogi szabályozás ítélkezési gyakorlata

15.   Változás a felek személyében a végrehajtási eljárásban

16.   Normatív vagy értelmező funkció ? - a polgári perrendtartás alapelveinek jogi természete az Alaptörvény R) cikkének tükrében

17.   Kézbesítési problémák és gyakorlatuk, különös tekintettel a határon átnyúló kézbesítésre

18.   ln limine litis? - A keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának (visszautasításának) gyakorlati kérdései

19.   A jogorvoslathoz való alanyi jog korlátozhatósága a polgári eljárásokban

20.   Bizonyítási szükséghelyzet a polgári perben

21.   Az előzetes bizonyítás lefolytatása és eredményének hatása a per ésszerű időn belül történő befejezésére

22.   A megbízás alapján eljáró magánszakértő utasíthatósága és a szakértői függetlenség a gyakorlat tükrében

23.   A pertárgyérték meghatározása tényleges és látszólagos keresethalmazat esetén

24.   Az elektronikus eljárások jogalkalmazói szemmel

25.   A felszámolási eljáráshoz kapcsolódó megtámadási perek elméleti és gyakorlati kérdései

26.   Az emberi méltóság és a jó hírnév védelmének polgári jogi eszközei

27.   A közérthetőség érvényesülése a bírósági határozatokban és a bírósági tárgyaláson

28.   A gyermekjogok érvényesülése a polgári perekben - a gyermek és törvényes képviselő meghallgatása és tájékoztatása

29.   A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a polgári eljárásban

30.   Az új Pp. tárgyalás tartásra gyakorolt hatása, avagy a bírói tárgyalási terv létjogosultsága a polgári perekben

31.   Az új Pp. hatásai az eljárások időszerűségére

32.   Az eljárási és anyagi igazságosság az új Pp. tükrében

33.   A jogalkotással okozott kár

34.   Bírósági közvetítés, mint hatékony jogintézmény a szülői felügyeleti joggal érintett perekben

35.   A kötelező közvetítés lehetőségei az új polgári perrendtartás alapján, érvek a közvetítésre kötelezés mellett

 

b.)   Büntetőjogi szekció

 

1.       Megegyezés a büntetőeljárásban – ki és mit nyer a terhelti beismerés és a bizonyításról lemondás esetén az új büntetőeljárási törvénytervezet szabályai szerint

2.       Hivatalbóli bizonyítás az új büntetőeljárási törvénytervezetben

3.       Közlekedési szabályszegések a közigazgatási és a szabálysértési jog határán

4.       Határon átnyúló bizonyítás a büntetőeljárásokban

5.       Különleges bánásmódot igénylő személy az új büntetőeljárási törvény tervezetében

6.       A büntetőjogi szankció korlátai az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban

7.       Bioetika és büntetőjog

8.       A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések fejlődési íve a XX-XXI. század fordulóján, a hatálya alatt álló gyanúsított jogai

9.       A jogszerű intézkedéssel szembeni engedetlenség szabálysértés aktuális jogalkalmazási kérdései

10.   A védő jogai az új büntetőeljárási törvénytervezetben

11.   Alkotmányjogi panasz, mint jogorvoslati forma

12.   A bizonyítás elvei; a bizonyítási tilalmak az új büntetőeljárási törvénytervezetben

13.   A távollevő terhelt elleni eljárás bírói gyakorlata

14.   A bírákat megillető mentelmi jog gyakorlatai kérdései

15.   A tárgyalás nyilvánossága, a tárgyalás nyilvánosságának a korlátozása A sajtó jelenléte a büntetőeljárásban

16.   A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés jelene és jövője a büntetőeljárásban

17.   Az elektronikus kapcsolattartás büntetőeljárásban történő kiterjesztésének aspektusai

18.   A bírósági határozatok egységesítésének szempontjai és a határozatok közérthetősége, avagy kinek szól az ítélet

19.   A jegyzőkönyvezés problémái a büntetőeljárásban

20.   A kiberbűnözés aktuális kérdései

21.   Internet-mobbing – az internetes zaklatás

22.   Az e-bizonyítékok kezelése és felhasználása a büntetőeljárásban

23.   A bűnjelek és azok kezelése a büntetőeljárásban

24.   A büntetőügyekben hozott ítéletek terjedelme és szerkezete

25.   A hivatalos személyek büntetőjogi védelme

 

c.)    Munkajogi, közigazgatási jogi és európai jogi szekció

 

1.       A munkahelyi diszkriminációtilalom főbb jogintézményei, közérthetővé tételének módjai

2.       A külföldön dolgozó magyar munkavállalókra alkalmazandó munkajogi szabályok, és az e téren való jogtudatosság növelése

3.       A munkavállalók kontrollja saját személyes adataik munkáltatói kezelése felett, és az EU új adatvédelmi rendeletének várható hatásai e téren

4.       A "sharing economy" munkajogi kérdései Magyarországon és az Európai Unióban

5.       Atipikus munkaviszonyok lehetősége a bíróságokon

6.       A munkavállaló és a munkáltató személyiségi jogainak védelme a munkaviszonyban

7.       A munkaidőkeret alkalmazása a munkaviszonyban

8.       A bizonyításra vonatkozó tájékoztatási kötelezettség a közigazgatási perben

9.       Közigazgatási cselekmények az új közigazgatási perrendtartás tükrében

10.   A közigazgatási perrendtartás tárgyi hatálya - a közigazgatási bírói út és annak szegélyköve

11.   A gyülekezéshez és a magánélet védelméhez való jog ütközése

12.   Konkuráló rendezvények a gyülekezési jog szempontjából - a korlátozás és a mérlegelés kérdései

13.   Az Alkotmánybíróság gyülekezési joggal kapcsolatos döntéseinek tükröződése a tiltó határozatokkal kapcsolatos, közelmúltbeli közigazgatási bírói gyakorlatban

14.   Az Európai Unió Bíróságának általános forgalmi adóval kapcsolatos joggyakorlata és az ítéletek közérthetősége             

15.   Az új közigazgatási perrendtartás hatásai az eljárások időszerűségére

16.   A közigazgatási döntések elleni jogorvoslat rendszerének változásai

17.   Alapjogok megsértése miatt hatályon kívül helyezett közigazgatási döntések

18.   A közigazgatási jogi és büntetőjogi felelősség elhatárolásának kérdései egyes közigazgatási perekben

19.   A közigazgatási per és közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti per összefüggései - a jelen és a jövő az önálló közigazgatási perrendtartás fényében

20.   Rövidebb úton a megalapozott döntésig - az időszerűség kérdéseinek vizsgálata az önálló közigazgatási perrendtartás tükrében

21.   Az előzetes döntéshozatali eljárások gyakorlata közigazgatási perekben

22.   Változások a közszolgálati perekben az önálló közigazgatási perrendtartás alapján

23.   A társasbíráskodás és a törvényes bíróhoz való jog kérdése az önálló közigazgatási perrendtartással összefüggésben

24.   A közvetítés lehetőségei a közigazgatási perrendtartás hatálya alatt

25.   A környezet védelmének jogi lehetőségei a bírósági eljárásokban

 

d.)   Bírósági általános igazgatási szekció

 

1.       Az igazságügyi alkalmazottak teljesítménymérésének, teljesítményértékelésének lehetséges módszerei

2.       A bírósági vezetők, bírák és igazságügyi alkalmazottak képzésének további lehetséges területei

3.       A bírák és igazságügyi alkalmazottak béren kívüli javadalmazása kialakításának elvei

4.       Teljesítménymenedzsment és munkateher mérés a bíróságokon

5.       Közérthetőség a bírósági sajtó kommunikációban

6.       A bíróságok megjelenése a közösségi médiában

7.       A perekben történő ésszerű határidőn belüli döntéshozatalt elősegítő igazgatási gyakorlatok

8.       A kollégiumvezető és a bíróság elnökének igazgatási feladatai, a jogkörök ütközése

9.       A fenntartható fejlődés program és eredményei

10.   A bírói munkát motiváló tényezők

11.   A bírósági lajstrom adattartalmának felhasználási területei

12.   Az elektronikus úton vezetett közhiteles bírósági nyilvántartások - közhitelesség és az adatrögzítői felelősség

13.   Papír helyett elektronikus akta, az elektronikus bírósági irattár

14.   Az igazgatási ellenőrzés és a bírósági ügyek ügyintézési határidejének kapcsolata

15.   Az elektronikus személyi igazolvány és elektronikus formában benyújtott alkalmazotti kérelmek kapcsolata, a szolgálati jogviszonnyal összefüggő elektronikus formában benyújtott kérelmek elbírálhatóságának előfeltétele

16.   A bírói életpálya népszerűsége

17.   Bírói tisztséghez méltó magatartás

18.   Bírák elleni támadások, a bírák védelme

19.   Bírósági fogalmazók, bírósági titkárok kompetenciafejlesztése - a bírói hivatásra való felkészítés

20.   Vezetői kompetenciák a bírósági szervezetben

21.   Az igazságügyi alkalmazottak teljesítménymérésének, teljesítményértékelésének lehetséges módszerei

22.   Hatékony ügyféltájékoztatás a bíróság épületén belül és a bíróság honlapján

23.   Bírák és igazságügyi alkalmazottak bevonása az igazgatási feladatokba

24.   Informatikai biztonság a bíróságon

25.   Fogalmazó, titkár és bíróképzés kreditrendszerben - hogyan célszerű súlyozni az iskolarendszerű és azon kívüli képzéseket

26.   A bírósági határozatok anonimizált gyűjteménye

27.   A jó gyakorlatok bíróságok közötti megosztása

28.   A bírósági titkári életpálya

29.   A tanácselnöki feljegyzések hasznossága

30.   A tudományos kutatások eredményének a bíróságok ítélkezési, igazgatási tevékenysége körében történő hasznosíthatósága

31.   A bírákat terhelő adminisztráció és azok lehetséges csökkentése a különböző ügyszakokban

32.   A „Nyitott bíróság” program

33.   Bírósági történelem és hagyományápolás

34.   Tanúgondozás és áldozatvédelem

35.   Gyermekközpontú igazságszolgáltatás

36.   A bírósági statisztika és az ügyforgalom-elemzés

 

III. Részvételi feltételek:

A pályázat

·         bírósági

·         joghallgató tagozaton

kerül meghirdetésre.

Azon részt vehet a bírósági szervezet minden, tudományos fokozattal nem rendelkező tagja, valamint a bírósági munka iránt érdeklődő, jogász osztatlan mesterképzésben részt vevő hallgató.

Nem vehet részt a pályázaton, aki a pályázat valamely Bíráló Bizottságának tagja, illetve bíráló bizottsági tag Ptk. szerinti hozzátartozója.

IV. A pályázatok benyújtásának tartalmi követelményei:

Pályázni kizárólag olyan dolgozattal lehet, amelyet a benyújtására rendelkezésre álló határidőt megelőzően nem nyújtottak be más tudományos pályázat, illetve évfolyamdolgozat, szakdolgozat céljából, más hasonló, a pályázó képzéséhez, illetve munkavégzéséhez közvetlenül kapcsolódó célból, továbbá közzététel, megjelentetés céljából.

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmet a korrekt hivatkozásra, idézésre!

A pályázónak törekednie kell a dolgozati témával kapcsolatos vitatott kérdéseket tartalmazó tudományos közlemények lehetőleg teljes körű idézésére.

V. A pályázatok benyújtásának formai követelményei:

a.) Általános követelmények:

·         A dolgozatok maximális terjedelme három szerzői ív (egy szerzői ív negyvenezer leütés, lábjegyzetekkel és szóközökkel együtt).

·         A szöveget rich text (.rtf) fájlformátumban, 12-es betűmérettel, Times New Roman betűtípussal, sorkizárttal, egyszeres sorközzel, 2,5 cm-es margóval kell írni.

·         A dolgozatokat tartalomjegyzékkel és irodalomjegyzékkel kell ellátni.

·         A végjegyzetek használata mellőzendő, a lábjegyzeteket arab számmal kell számozni 1-től kezdődően.

·         Internetes forrásokra történő hivatkozás esetén fel kell tüntetni a letöltés, illetve megtekintés dátumát.

b) Benyújtás technikai tudnivalói:

pályázat valamennyi példányán szükséges feltüntetni:

·         a választott, maximum három szóból álló jeligét,

·         szekciót,

·         tagozatot,

·         a választott téma számát és megnevezését.

A pályamű nem tartalmazhat a készítő azonosítására alkalmas adatot.

A pályázatot nagyméretű (A4-es) borítékban kell benyújtani, amelyen kérjük feltüntetni: 

·         „Mailáth György Tudományos Pályázat 2017”, 

·         a jeligét. 

A nagyméretű (A4) borítékban kell elhelyezni:

·         a dolgozatot három spirálozott példányban (név nélkül, a dolgozat sem tartalmazhat a pályázó azonosítására alkalmas adatot), 

·         kettő példány CD vagy DVD lemezt, amely tartalmazza a dolgozatot .rtf és .pdf formátumban (ez esetben is a pályázó azonosítására alkalmas adat nélkül).

·         nyilatkozatot, hogy pályázata kapcsán a részvételi feltételekben meghatározott semmilyen kizáró ok nem áll fenn

·         nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy a pályaműve más kiadványban történő megjelentetése esetén a publikációban feltünteti, hogy a tanulmányt az Országos Bírósági Hivatal által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázatra készítette,

·         kisméretű borítékot.

Kisméretű borítékban (C5) kell elhelyezni:

·         a választott téma sorszámát, megnevezését, a pályázó nevét, címét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, beosztását, szolgálati helyét (bírósági tagozat esetén), munkahelyét tartalmazó adatlapot, illetve a hallgatói jogviszony igazolását (joghallgatói tagozat esetén).

·         nyilatkozatot, amelyben hozzájárul-e a dolgozatának a Magyar Igazságügyi Akadémia jogi szakkönyvtárában (dokumentumtárában) történő elhelyezéséhez és hozzáférhetővé tételéhez,

·         nyilatkozatot, amelyben vállalja, hogy díjazás esetén pályaművét az OBH által szervezett tudományos konferencián ismerteti.

VI. Pályamunkák elbírálása:

A dolgozatokat az adott terület kiemelkedő szakemberei értékelik szekciónként szervezett Bíráló Bizottságok keretében. A Bíráló Bizottságok tagjai valamennyien bírák. Az értékelés alapján a Bíráló Bizottságok tesznek javaslatot szekciónként a pályadíjak odaítélésére, illetve javaslatot tehetnek az OBH Elnöke részére különdíj vagy egyéb elismerés odaítélésére.

VII. Pályamunkák díjazása:

A pályamunkák díjazása valamennyi szekcióban tagozatonként az alábbiak szerint történik:

1. hely: emlékplakett, 300.000,- Ft és kéthetes gyakorlat az Országos Bírósági Hivatalban (vidéki nyertes esetén szállással és ellátással a Magyar Igazságügyi Akadémián)

2. hely: emlékplakett és 200.000,- Ft

3. hely: emlékplakett és 150.000,- Ft

A pályadíj adó- és járulékköteles jövedelem. A kiemelkedő pályamunkák az Országos Bírósági Hivatal Elnökének döntése alapján különdíjakkal és elismerésekkel is jutalmazhatók.

Az új fogalmazó felvételi szabályzat értelmében a tudományos pályázat résztvevői a fogalmazó felvételi (áthelyezés) során többletpontokat szerezhetnek a pályázaton elért helyezésük alapján, így az első helyezett 8, a második helyezett 6, míg a harmadik helyezett joghallgató (áthelyezés esetén fogalmazó) 4 többletpontban részesül.

VIII. Pályamunkák publikálása:

Az Országos Bírósági Hivatal a nyertes pályaműveket önálló kiadványban kívánja megjelentetni, de a szerzőnek lehetősége van a pályaművek más kiadványban történő publikációjára is.

Budapest, 2017. május 31.

Pályázati felhívás