Márciusi - áprilisi jogszabályok

2014. áprilisi hatályba lépéssel

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény 2014. április 1-jei hatállyal módosítja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvényt.

1. A csődegyezség jóváhagyása (Cstv. 20. § (1a) bekezdés)

  • A bíróságnak a csődegyezséget jóváhagyó végzés meghozatalakor a jövőben azt is vizsgálnia kell, hogy az egyezség a jóhiszemű joggyakorlás követelményeinek megfelel-e.
  • A törvény emellett megadja a vizsgálat részletes szempontjait is.
  • A jövőben a csődeljárásban kötelező kinevezni a kijelölt szervezetnek a vagyonfelügyelői tevékenységért felelős személyt.

2. Céltartalék képzési kötelezettség (Cstv. 26. § (5) bekezdés)

  • Az adós a felszámolást elrendelő végzés jogerőre emelkedéséig köteles legalább 100.000,- Ft céltartalékot képezni a felszámolási költségek fedezetére.
  • Az új szabályozás azokban az eljárásokban is irányadó, ahol a felszámolást első fokon elrendelő végzést 2014. április 1-jét követően hozta meg a bíróság.
  • Az így képzett céltartalékot a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a Cstv. 31.§ (1) bekezdés i) pontja alapján köteles a felszámoló rendelkezésére bocsátani.

3.  Adós vagyontárgyainak bérbe adása vagy használatba adása (Cstv. 46. § (4a) bekezdés)

A felszámoló az adós vagyontárgyait csak a hitelezői választmány, illetve a hitelezők képviselője jóváhagyásával adhatja bérbe vagy engedheti át használatba olyan személynek vagy szervezetnek, aki vagy amely

  • az adós felszámolás elrendelésekor vagy azt megelőző egy éven belül vezető tisztségviselője vagy
  • az adós kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkező tulajdonosa volt.

4. Az értékesítés megkezdéséről értesítés kiadása (Cstv. 48. (2)-(2b) bekezdés)

  • A felszámoló az értékesítés megkezdéséről értesíti azokat a személyeket és szervezeteket, akik (amelyek) az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyán közhiteles nyilvántartásba bejegyzett joggal rendelkeznek vagy az adós értékesítésre kerülő vagyontárgyára vonatkozóan elővásárlási joggal rendelkeznek.
  • A felszámoló az értékesítéskor ellenőrzi, hogy a vevő nem esik-e az e törvényben meghatározott kizáró ok alá és a fenti személyek, szervezetek azonosítására és az őket megillető jogokra vonatkozóan nyilvántartást vezet.

Budapest, 2014. március 27.
 

2014. március 15-étől módosuló jogszabály

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. számú törvénnyel módosított a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XL. törvény (Cstv.) új rendelkezéseiről:

A Cstv. módosításával a jövőben azok a felszámoló szervezetek kerülhetnek kijelölésre, amelyek felvételre kerültek az új felszámolói névjegyzékbe, és ezek a felszámoló szervezetek csak olyan felszámolóbiztosokat jelölhetnek ki, amelyeket a névjegyzéket vezető hatóságnak bejelentettek, és a felszámolóbiztos megfelel a törvényi feltételeknek, továbbá személyében nem áll fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok.

A módosítással a felszámoló szervezetek és a felszámolóbiztosok tevékenysége áttekinthetőbb és ellenőrzöttebb lesz, az állami felügyeletük erősítésével pedig a csőd- és felszámolási ügyekben a visszaélési lehetőségek kizárhatóvá válnak.

A fenti célok érdekében a módosítás szigorítja a felszámolóbiztossal szemben támasztott szakmai követelményeket és biztosítja, hogy a jövőben kizárólag elektronikus felszámolókijelölő számítógépes program által kisorsolt felszámoló kerüljön kijelölésre a felszámolási eljárásokban.
 

VÁLTOZÓ POLGÁRI JOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK - 2014. március 15-ei hatályba lépéssel
 

2014. március 15. napján hatályba lép a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (új Ptk.). Az új Ptk. koncepcionális jellegű módosításai a magánjoggal érintett valamennyi viszonyrendszert érintik, ennek okán a jogrendszer egészét át kellett tekinteni az új törvénykönyvvel való összhang megteremtése érdekében.

1. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) módosításáról
•    Az új Ptk. akként rendelkezik, hogy az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi, és  különbséget tesz titkos és nyílt örökbefogadás között.
•    A családbafogadás jogintézménye az új Ptk. Családjogi Könyvében kerül szabályozásra.
•    A gondnokság alá helyezett személyek szempontjából a gondnok személyének és tevékenységének alapvető jelentősége van, ezért a jogszabály meghatározza a hivatásos gondnok fogalmát.
•    A megújult családjogi szabályozás előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen, illetve kötelező közvetítésen alapuló rendezését.

2. Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú, valamint sporttevékenységgel összefüggő törvények módosításáról
•    Az új Ptk. új lehetőségként vezeti be a támogatott döntéshozatal jogintézményét, amely a cselekvőképesség korlátozása nélkül nyújt segítséget az érintett személy számára. A beteg kérelmére a támogatója jelen lehet egyes eljárási cselekményeknél (tájékoztatás, beleegyező nyilatkozat), illetve a beteg egyeztethet vele, valamint kérheti a támogató feltüntetését az egészségügyi dokumentációban.
•    Változnak továbbá az egészségügyi szolgáltatásokkal összefüggésben keletkezett kártérítési igényekre vonatkozó szabályok (többek között az új Ptk. szóhasználatában a nem vagyoni kár sérelemdíjként szerepel).

3. A csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) módosításáról
•    A Cstv. módosítására döntően az új Ptk. zálogjogi, dologi biztosítékokra vonatkozó szabályozása miatt került sor.
•    A felszámolási eljárás vonatkozásában lényeges változás, hogy  már a bíróság által jóváhagyott közbenső mérleget követően lehetőséget ad bármely hitelező, illetve az adós nevében eljáró felszámoló számára az adós volt vezetőjével szemben a perindításra.

4. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) módosításáról
•    Az új Ptk. bevezeti a zálogjogosulti bizományos jogintézményét. Az ingatlan-nyilvántartásba, a lajstromba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett zálogjogosulti bizományost a zálogjogosult jogai illetik meg és kötelezettségei terhelik.
•    Az elővásárlási jog gyakorlása a végrehajtási árverésen az ún. előárverezési jog gyakorlásával történik.

5. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (Iasz.) módosításáról
Nem lehet igazságügyi alkalmazott – ide nem értve a fizikai dolgozókat -, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.

6. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) módosításáról
•    Meghatározza az Szjt. által szabályozott tárgyköröket, és csak az azokban nem szabályozott kérdésekben rendeli alkalmazni az új Ptk.-t.
•    A szerző személyhez fűződő joga megsértése esetén a polgári jog általános szabályai szerint sérelemdíjat is követelhet 2014. március 15. napját követően elkövetett jogsértések esetén.

7. Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCLII. törvény közvetítői eljárással kapcsolatos rendelkezéseiről
•    Az új Ptk. megteremti annak lehetőségét, hogy a szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a bíróság a feleket közvetítői eljárás igénybevételére kötelezze.
•    A közvetítésre kötelezés esetén a közvetítés igénybevétele nem a felek elhatározásán, hanem a bíróság döntésén alapul, melynek célja a felek konszenzuson alapuló vitarendezésének elősegítése.
•    A bírósági közvetítők köre kibővült az OBH elnöke által kijelölt bírákkal.

8. A cégeljárásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) módosításáról
•    Bővülnek a bírósági ügyintézői, bírósági titkári és fogalmazói hatáskörök.
•    Rendelkezik a tag és a vezető tisztségviselő eltiltásának szabályairól, méghozzá úgy, hogy a végrehajtó vagy a végrehajtást foganatosító egyéb hatóság - eredménytelen végrehajtási eljárás utáni - elektronikus értesítésére hivatalból történik az eltiltás öt évi időtartamra.

9. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (Knptv.) módosításáról
•    Megteremtik a hirdetményi kézbesítés lehetőségét és rendezésre kerülnek annak eljárási szabályai.
•    A jelenlegi szabályok kiegészülnek a házassági és élettársi vagyonjogi szerződések elektronikus nyilvántartásának vezetésére vonatkozó szabályokkal.
•    A közjegyzői letétbe helyezéssel történő teljesítés szabályai is bevezetésre kerülnek.

10. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (Tvtv.) módosításáról
•    Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének jogszabály-módosítás iránti kezdeményezésére történtek változások; a törvény új rendelkezései részben szövegpontosító céllal kerülnek beépítésre, amit a hatályos Ptk.-ra vonatkozó utalások megszüntetése és az új Ptk. közeli hozzátartozó, hozzátartozó fogalmának változása indokol, részben pedig olyan lényeges változások kerülnek bevezetésre, melyek célja a törvény hatálybalépése óta tapasztalt jogalkalmazási nehézségek megszüntetése, a megelőző távoltartás hatékonyságának növelése és az elbírálás időszerűségének javítása.
•    Kibővítésre kerül az alanyi kör, a törvény alkalmazásában hozzátartozónak kell tekinteni a volt élettársat is.
•    A megelőző távoltartás elrendelésének maximális időtartama a jelenlegi 30 napról 60 napra módosul.

11. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény ( Hetv.) módosításáról
•    Szükségessé vált átvezetni az új Ptk.-nak a cselekvőképesség korlátozására vonatkozó új szabályait, ide értve az eseti gyámra és az eseti gondnokra vonatkozó rendelkezéseket is.
•    A felelős őrzés jogintézményének megszűnésére tekintettel a jogalap nélküli birtoklás szabályai kerültek bevezetésre.
•    Szükségessé vált átvezetni az új Ptk.-nak a végrendeletben létesített alapítvány létrehozásával kapcsolatos, a korábbi szabályozástól eltérő rendelkezéseit.
•    Az új Ptk. korlátozott körben érvényesnek ismeri el az utóörökös nevezést, ezért a hagyatéki eljárásban az utóörökös helyzetét is rendezni kellett.
•    Az új Ptk. megváltoztatta a túlélő házastárs állagöröklésére, haszonélvezeti jog (özvegyi jog) öröklésére és ez utóbbi megváltására vonatkozó szabályokat, ezért módosítani kellett a megváltás „lebonyolítására” vonatkozó részletszabályokat is.

12. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (Bjt.) módosításáról
•    Nem lehet bíró – és ülnök sem - az, aki cselekvőképességet érintő gondnokság vagy támogatott döntéshozatal hatálya alatt áll.
•    Az új Ptk. a személyiségi jogok megsértésének új, a nem vagyoni kárért járó kártérítés helyett bevezetett szubjektív szankciójaként határozza meg a sérelemdíjat, a nem vagyoni kár és az ezért járó kártérítés megszüntetésével egyidejűleg, amelynek megfelelő módosítások átvezetése a Bjt.-ben megtörtént.

13. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) módosításáról
•    Ha több jogi személy nyilvántartásba vételét kérik azonos vagy összetéveszthető név alatt, a név viselésének joga azt illeti meg, aki kérelmét elsőként nyújtotta be.
•    Részben változnak az alapítványokra és egyesületekre vonatkozó szabályok.
•    Speciális egyesületi formák: a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek és a nemzetiségi egyesületek.

14. A lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lt.) módosításáról
Az új Ptk. a lakásbérleti szerződést részletesebben szabályozza a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynél. A kettős szabályozás elkerülése érdekében szükségessé vált a fenti törvény (Lt.) rendelkezéseinek felülvizsgálata.

15. A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) módosításáról
•    A módosítások egyik köre az egységes fogalomhasználat kialakítását hivatott szolgálni az egységes szabályozás megteremtése érdekében.
•    A módosítások másik része a Ptk. új jogintézményeinek (pl.: a dematerializált részvény nyomdai előállítása) vagy az új Ptk.-ban a Gt.-ből elhagyott rendelkezések (pl.: a felelős őrzés szabályának megszűnése) okán szükségessé váló módosításokat tartalmazza.

16. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) módosításáról
A törvény kiterjeszti a biztosítók helytállási kötelezettségét a sérelemdíj megfizetésére is.

17. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tt.) módosításáról
Az új Ptk.-ban foglalt, társasházakra vonatkozó szabályokra tekintettel - a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében - szükségessé vált a fenti törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata.

18. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) módosításáról
A törvény kimondja, hogy az új Ptk. sérelemdíjra vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazásakor az Mt. kártérítési felelősségre vonatkozó szabályai az irányadók, tehát a munkavállaló kártérítési felelőssége sérelemdíj esetén is korlátozott.

19. A szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (Szövtv.) módosításáról
•    Аz új Ptk. a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvényből a teljes általános szövetkezeti szabályozást magába integrálja, hasonlóan a gazdasági társaságokra vonatkozó szabályozáshoz.
•    А Szövtv. a szövetkezetekre vonatkozó általános szabályokon felül ugyanakkor három sajátos szövetkezeti fajtára: az iskolaszövetkezetre, a szociális szövetkezetre és a foglalkoztatási szövetkezetre vonatkozó speciális rendelkezéseket is magába foglalja.

20. A hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI. törvényről
A hitelbiztosítéki nyilvántartás azt hivatott hitelesen tanúsítani, hogy a nyilatkozatot tevő a nyilvántartásban rögzített időpontban és a nyilvántartásban szereplő tartalommal hitelbiztosítéki nyilatkozatot tett az erre vonatkozó rendelkezések szerint.

21. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénnyel összefüggésben az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2013. évi CCIV. törvényről
Az új Ptk és az Inytv. közötti összhang megteremtése, illetve a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében volt szükség az Inytv. átfogó felülvizsgálatára.

22. Az egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2013. évi CLXXIX. törvényről
•    A járási hivatalok létrejöttével a munkaügyi központok kirendeltségei a járási hivatalok szakigazgatási szerveivé váltak, ezért szükségessé vált a méltányossági jogkör gyakorlásának szervezeti-eljárási kérdéseit újra rendezni.
•    Elfogadták az OBH javaslatát, miszerint ha a kényszertörlés alatt álló gazdálkodó szervezetnek van munkavállalója, nem kell lefolytatni a felszámolási eljárást, hanem ehelyett a Bérgarancia biztos fog eljárni.

23. A gondnokoltak és előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvényről
•    A gondnokoltak nyilvántartása az új Ptk.-ra tekintettel a cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegre utal, valamint a gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatának időpontja már minden esetben része a nyilvántartásnak.
•    Az új Ptk. által bevezetett új jogintézmény, az előzetes jognyilatkozat, melyet nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli részleges vagy teljes korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy gyámhatóság előtt tehet meg személyesen. A nyilatkozatot tevő személy az előzetes jognyilatkozatban megnevezheti azt az egy vagy több személyt, akit gondnokául rendelni javasol; kizárhat egy vagy több személyt a gondnokok köréből; és meghatározhatja, hogy egyes személyes és vagyoni ügyeiben a gondnok milyen módon járjon el.
•    Előzetes jognyilatkozatokra vonatkozó nyilvántartást az OBH fogja vezetni.
•    Az adatok törvényben meghatározott körét az előzetes jognyilatkozatot tett személy kérelmére a lakóhelye szerint illetékes járásbíróság, illetve a gondnoksági perben első fokon eljáró bíróság jegyzi be az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába.

24. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényről (a továbbiakban: Ptké.)
A Ptké. normái azt hivatottak rendezni, hogy az új Ptk. rendelkezései mikortól, mely anyagi jogi jogviszonyra, illetve mely anyagi jogi jogviszonyt keletkeztető, módosító vagy megszüntető tényre vagy jognyilatkozatra vonatkozóan alkalmazandóak.

25. A szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló 2013. évi CLXXIV. törvény (Sztk.)
A törvényben szabályozott szomszédjogi tényállások: a tilosban talált állat- és külön a méhraj befogása; szomszédos telekről áthulló termények és a telekhatáron álló növények terményeinek felszedése; a közterületre hulló termények bárki által történő felszedésére vonatkozó új szabály, az ingatlanok határán álló, azokat elválasztó dolgok - kerítés, mezsgye, illetve növény - használatára, a fenntartásukkal kapcsolatos költségek viselésére, valamint a határvonalon álló és zavaró növény eltávolításával kapcsolatos igények, áthajló ágak és átnyúló gyökerek eltávolítása.

26. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvényről (Eáesz.)
Az új Ptk. hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint hatályukat vesztik a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény szövetkezetekre vonatkozó általános szabályai. Erre tekintettel az ezen jogi személy formák átalakulásának, egyesülésének és szétválásának részletszabályai is hatályon kívül helyezésre kerülnek. Ebből következően vált szükségessé az egyes jogi személyek átalakulásának, egyesülésének és szétválásának lebonyolítására irányadó normák önálló, törvényi szintű jogszabályban (Eáesz.) rendezése a Ptk. hatálybalépését követő időszakra vonatkozóan.

27. A támogatott döntéshozatalról szóló  2013. évi CLV. törvényről
•    Az új Ptk. bevezeti a cselekvőképességet nem érintő támogatott döntéshozatal jogintézményét. Eszerint a támogató az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára rendelhető ki.
•    Kirendelése a gyámhatóság feladata, mely a támogatott személy kérelmére, vagy a bíróság megkeresése alapján történik.
•    A gyámhatóság hivatásos támogatót is kirendelhet abban az esetben, ha nincs olyan más személy, akit támogatóul ki lehetne rendelni, és ezzel a támogatott személy egyetért.  Hivatásos támogató lehet az a cselekvőképes, büntetlen előéletű, a képesítési előírásoknak meglelő személy, akivel szemben kizáró ok nem áll fenn.

28. Az egyes civil szervezetekkel kapcsolatos törvényeknek a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról szóló 2013. évi CCXIII. törvényről
•    A törvény rendelkezéseket tartalmaz az egyesületi tag jogállásának szabályozása, a civil szervezetek működése, átalakulása és megszűnése tekintetében.
•    A koherencia érdekében szükséges volt továbbá a civil társaság szabályainak rendezése, valamint a szabályozás módosítása az SZJA 1%-os rendelkezéseivel, a civil szervezetek egyszerűsített társasági adóbevallási kötelezettségével, a civil szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének beszámoló-készítési kötelezettségével, a Nemzeti Együttműködési Alap működésével és a civil szervezetek országos nyilvántartása adattartalmával kapcsolatban.

VÁLTOZÓ BÜNTETŐJOGI TÁRGYÚ JOGSZABÁLYOK – 2014. március 15-ei hatályba lépéssel

1. Az új Ptk. terminológiájának megfelelően módosulnak a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek (Btk.), a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvénynek (Szabs. tv.), valamint a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvénynek a cselekvőképességében korlátozott sértett képviseletére vonatkozó szabályai, illetve a gazdálkodó szervezet Btk.-beli fogalma.

2. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény:
A büntetőeljárásban részt vevő személyek köre kibővül a támogatóval, aki a sértett, a magánfél és a tanú számára, a Polgári Törvénykönyv alapján a gyámhatóság által kirendelt személy.
Az új Ptk. elnevezéseinek megfelelően módosulnak a cselekvőképességében korlátozott sértett (magánvádló, stb.) képviseletére vonatkozó szabályok, illetve az eseti gondnok elnevezése eseti gyámra változik.
Szintén az új Ptk. szabályaihoz igazodóan módosulnak a kártalanítás módjára és mértékére vonatkozó rendelkezések.