2013. szeptember 1-jétől változások a büntető igazságszolgáltatásban

Főbb változások a büntető igazságszolgáltatásban

Az Országos Bírósági Hivatal a bíróságok tapasztalatain alapuló javaslatai nyomán, a szabálysértési jogszabályok módosításával a jogalkalmazást várhatóan jelentősen javító új törvényi szabályozás lép életbe szeptembertől. Az új szabályozás értelmében nem lesz kötelező minden szabálysértési ügyben tárgyalást tartani, csak akkor, ha ezt az elkövető kéri vagy a bíróság azt hivatalból szükségesnek tartja. Az új szabályozás lehetővé teszi továbbá szeptember 1-jétől a "kvázi" szabálysértési bíróságok felállítását, vagyis a hatékonyabb gazdálkodást, színvonalasabb elbírálást.

A szabálysértési törvény hatálybalépése óta nagyságrendileg növekedett a bírósági ügyérkezés, amelynek döntő részét a pénzbírság, a közérdekű munka elzárásra történő átváltoztatása iránti ügyek alkotják, havonta országosan 20-25 ezres ügyérkezéssel. A szeptember 1-től hatályba lépő új szabályozás révén az átváltoztatásos ügyek nem automatikusan, hanem „csak” akkor kerülnek a bíróságra, ha ezt az elkövető kéri vagy a bíróság egyébként hivatalból szükségesnek tartja. Ezáltal a bíróságok erőforrásaikkal az eddiginél hatékonyabban tudnak gazdálkodni a gyors, színvonalas elbírálás érdekében.

A törvénymódosítás több ponton javítja az eljárási rendelkezéseket. A bíróságok tevékenységét elősegítheti a törvényszékek elnökeinek biztosított azon jogkör, amellyel a szabálysértési ügyekre a területükön működő bíróságokat kijelölhetik, így lehetőség lesz válik – elsősorban a Fővárosban – központosított, jól szervezett, hatékonyan működő speciális szabálysértési csoport kialakítása is.

Az eljárási szabályok egyszerűsítésével, a gyakorlatban előforduló jogértelmezési bizonytalanságok kiküszöbölésével a törvény egyes rendelkezései egyértelműbbek lesznek. A törvénymódosítás azonban csak egy állomás, az OBH további fejlesztéseken dolgozik. Többek között folyamatban van a szabálysértési ügyekben alkalmazott nyomtatványok korszerűsítése, és egy olyan eljárási protokoll kialakítása, amely az ország minden bíróságán egységesen egy folyamat-egyszerűsítő, és a bírói munkaerőt a lehető legkisebb mértékben igénybe vevő ügymenetet tesz majd lehetővé.

Módosul a büntetőeljárásról szóló törvény is - a változások célja az ítélkezés időszerűbbé tétele

A 2013. évi CXII. törvény a törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyek körét szűkítette. Az eddigi szabályokhoz képest a 2013. szeptember 1. után a bíróságon indult ügyek közül törvényszéki hatáskörben a hivatali bűncselekmények közül csak a hivatali visszaélés, a korrupciós bűncselekmények közül pedig csak a Be. szerinti kiemelt jelentőségű korrupciós ügyek maradnak. Ezen felül járás/kerületi hatáskörbe kerülnek vissza az úgynevezett különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekmények, és a törvényszékek hatáskörében csak a különösen jelentős elkövetési értékű bűncselekmények maradnak.

A jogszabály egyrészt egységesítette a soron kívüli ügyeket, másrészt sorrendet is megállapított. Csökkent az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek köre is: a különösen nagy értékre elkövetett vagyon elleni bűncselekményeket már nem a külön eljárási szabályok szerint kell tárgyalni.

Fontos rendelkezéseket vezetett be a jogalkotó a lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet szabályai körében. Egyrészt, a terhelt mozgását nyomon követő technikai berendezés alkalmazása nem függ a terhelt hozzájárulásától akkor, ha az előzetes letartóztatása a törvényi maximum elérése miatt szűnt meg. Másrészt lakhelyelhagyási tilalom és házi őrizet megszegésének minősül az is, ha a terhelt a mozgását nyomon követő technikai eszköz működését akadályozza.

Ugyancsak a törvényszékek hatáskörét érinti a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény módosítása. 2013. szeptember 1-jétől megszűnik a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékessége az úgynevezett külföldi ítélet érvényének elismerése miatt indult ügyekben, és a jövőben fő szabályként a terhelt lakóhelye szerint illetékes törvényszék jár majd el.

Budapest, 2013. augusztus 29.