Átláthatóbb és hatékonyabb a megújult Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat működése

A hatékonyabb munka érdekében 2013 őszén megkezdődött az Európai Jogi Szaktanácsadói Hálózat működésének átalakítása. Az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott új szabályzat értelmében a szaktanácsadók munkáját koordinátor, illetve ügyszakonként (polgári, büntető, közigazgatási, munkaügyi) egy-egy koordinátor-helyettes irányítja és szervezi. A megújulás célja, hogy biztosítsa az uniós joggal kapcsolatos gördülékeny információáramlást, továbbá gyors és hatékony szakmai segítséget nyújtson a bíráknak a jogalkalmazásban.
 
Dr. Czine Ágnes, a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Kollégiumának vezetője, az Európai Jogi Szaktanácsadó Hálózat koordinátora szerint már most – néhány hónap elteltével - látszanak az eredmények.
 
 
Az első tapasztalatok szerint hatékonyabb, átláthatóbb az új rendszer, mint a régi volt?
Mindenképpen átláthatóbb és hatékonyabb a korábbinál. Átláthatóbb, mert a szervezeti struktúra megváltozott. Alapja a központi igazgatás, amelyet koordinátorként irányítok. A munkámat az ügyszakonkénti helyettesek: dr. Katona Tibor büntető, dr. Simonné dr. Gombos Katalin polgári-gazdasági, dr. Kovács András közigazgatási, és dr. Csorba Anna munkaügyi koordinátor-helyettes segíti. Hatékonyabb is, mivel az Országos Bírósági Hivatal elnöke módosította az európai jogi szaktanácsadói hálózatról szóló szabályzatot, és ennek értelmében nő a szaktanácsadói létszám. További lényeges változás, hogy a közigazgatási ügyszakos szaktanácsadók a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumokhoz kapcsolódva látják el feladataikat, mivel ez az a munkaszervezet, ahol ténylegesen kifejtik tevékenységüket. Így a szakmai kapcsolat még közvetlenebb, ami lehetővé teszi a problémák mielőbbi kezelését, nyomon követését. Egyébként is nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szaktanácsadók tevékenyen és eredményesen vegyenek részt a szakmai kollégiumok munkájában. 
 
Ezek szerint a különböző szakmai testületek is be tudtak kapcsolódni a munkába? 
Természetesen igen. Koordinátorként első feladataim egyike volt a különböző szakmai testületek vezetőinek tájékoztatása a szaktanácsadói hálózat megújulásáról, legfőbb ismérveiről, célkitűzéseiről. Egyúttal felkértem őket, hogy javaslataikkal, észrevételeikkel segítsék a munkánkat. A bírósági vezetők mellett kapcsolatfelvétel és együttműködés céljából megkerestem a Legfőbb Ügyészt, az Alkotmánybíróság elnökét, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, továbbá a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Büntetőjogi és Strasbourgi Képviseleti Főosztályának főosztályvezetőjét is.
 
Sikerült megoldani a szaktanácsadók szakosodását?
Igen, mivel már a pályázatok is a különböző ügyszakok szerint jelentek meg. Ezen túlmenően az uniós jogon belül is specializálódtak a szaktanácsadók. A közigazgatási ügyszakban például külön szakértője van az egyes szakterületeknek: adójog, versenyjog, környezetvédelem, agrártámogatási ügyek. Ennek megfelelően a szaktanácsadók közreműködnek a bírák és az igazságügyi alkalmazottak európai uniós jogi tárgyú központi oktatásában is. A Magyar Igazságügyi Akadémia felkérésére előadóként, tananyag készítőként is hozzájárulnak a képzések sikeréhez. De megjelennek a helyi és regionális rendezvényeken is, valamint segítenek a bírósági fogalmazók részére szervezett európai uniós jogi témájú tanulókörök és beszámolók megtartásában, illetve a szakvizsgára való felkészítésükben. Emellett közreműködnek az unió jogalkotási folyamatát, az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának fontosabb és magyar igazságszolgáltatást érintő döntéseit bemutató tájékoztató adatbázis elkészítésében és aktualizálásában is. 
 
Javult az információáramlás is? Működik a bírák és a szaktanácsadók közötti kommunikáció? 
Az információáramlás akkor lenne teljes értékű, ha a belső levelezőrendszer is egészében működne. A legfontosabb, hamarosan megvalósuló feladatunk a szaktanácsadói hálózat honlapjának létrehozása, beindítása, és szakmai anyagokkal való feltöltése. Az oldal már tesztelés alatt áll, várjuk az ezzel kapcsolatos visszajelzéseket a bírák részéről. De nagyon fontosnak tartom a személyes kapcsolattartást is, ennek érdekében regionális és központi képzéseket, valamint konferenciákat szervezünk. Ugyanilyen fontos, hogy a szaktanácsadót egy-egy fontos uniós érintettségű jogértelmezési kérdésben közvetlenül megkeressék, hogy átadhassa a kérdés eldöntéséhez releváns uniós jogi irányelveket, felhívja a figyelmet a vonatkozó uniós rendeletekre vagy a strasbourgi esetjogra, illetve vázolja az előzetes döntéshozatali eljáráshoz szükséges alapvető kritériumokat. Egyébként a szaktanácsadói honlap tartalmazza majd az eddig Magyarországról küldött előzetes döntéshozatali ügyeket és az előterjesztés eljárásjogi kritériumait is. 
 
Mely területeken lehetne, kellene még javítani?
Egyértelmű célunk a kommunikáció további fejlesztése, hogy az minél jobb legyen a bírák és a szaktanácsadók, valamint a hálózat tagjai között is. Nagyon fontosnak tartom, hogy a bírák is érezzék a hálózat szerepét, jelentőségét, és bizalommal forduljanak tanácsért a kollégákhoz az uniós érintettségű ügyekben. Másrészt a belső honlapon könnyen és gyorsan megszerezzék az adott ügyben releváns uniós vonatkozású információkat, mert az uniós és a nemzeti jog ezer szállal kapcsolódik egymáshoz. A jogszabálymódosítások jelentős része is ezt reprezentálja. 
 
Az átszervezés és az új kinevezések óta már tartottak egy szakmai tanácskozást és az uniós csatlakozás 10. évfordulója alkalmából egy konferenciát. Ezek mennyiben segítették a munkát? 
2014. február 21-én tartottuk a megújuló európai jogi szaktanácsadói hálózat első országos szakmai találkozóját. Az eseményen dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke átadta a szaktanácsadók megbízásáról szóló okiratokat, majd megkezdődött a szakmai munka szempontjából fontos bemutatkozás, ismerkedés. Ezt követően a koordinátor-helyettesek előadást tartottak a szakterület szerinti legfontosabb feladatokról, majd átadtuk az egyéni munkarendeket. Az uniós csatlakozás 10 éves évfordulója alkalmából rendezett konferencia fő témája pedig az előzetes döntéshozatali eljárás volt. A rendezvény felkért előadói között szerepelt Prof. dr. habil. Kecskés László, a Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Karának Dékánja, dr. Villányi József, az Európai Parlament luxembourgi Magyar Fordító Osztálya vezetője, dr. Szalayné dr. Sándor Erzsébet, a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes asszony. Ezen túlmenően májusban szerveztem egy másik konferenciát a Fővárosi Ítélőtáblán a Büntető Kollégiumban, amelyen a külföldi ítélet érvényének elismerése és a bűnügyi jogsegély kérdéseivel foglalkoztunk. Ezen a büntető ügyszakos európai jogi szaktanácsadók szinte teljes számban megjelentek és segítették a munkánkat. Eredetileg az ő élénk szakmai levélváltásuk alapozta meg a probléma–felvetéseket. A Szegedi Ítélőtáblán pedig június 13-án volt egy bemutatkozó jellegű regionális rendezvény többek között a koordinátor, Dr. Katona Tibor büntető ügyszakos, valamint Dr. Csorba Anna munkaügyi ügyszakos koordinátor-helyettes és Dr. Gyengéné Dr. Nagy Márta Mária polgári ügyszakos európai jogi szaktanácsadó részvételével. Mindegyik programot nagy szakmai érdeklődés kísérte, és a visszajelzések egyértelműen azt mutatják, hogy a jövőben is szükség van hasonló jellegű találkozókra.
 
Akkor már a közeljövőben számítani lehet újabb hasonló rendezvényekre?
Természetesen igen. 2014. szeptember 3-5. között három napos képzést tartunk a Magyar Igazságügyi Akadémián a szaktanácsadók részére. A tervezett tematika szerint az első napon általános, közös oktatás lesz, míg a második és harmadik napon workshop jellegben, szakáganként, csoportbontásban dolgoznak a résztvevők. Emellett a European Judical Network, Európai Igazságügyi Hálózat magyarországi Kontakt Pontjaként sikeres pályázatot nyújtottam be az EJN Nemzeti Találkozójának Magyarországon történő megrendezésére. Ennek időpontja 2014. szeptember 12. Az Országos Bírósági Hivatal közreműködésével tartandó konferencia két fő témakör részletes megvitatását, feldolgozását vállalja magára: a külföldi ítélet érvényének elismerése során felmerülő jogértelmezési és joggyakorlati, valamint az európai elfogatóparancs kiadása során felmerülő jogértelmezési kérdéseket. A rendezvényre három osztrák, egy német, illetve egy román kontaktpont kapott meghívást, a nemzeti résztvevők száma 50 fő lesz. A programon Ms. Fátima Adélia Pires Martins, az EJN főtitkára is részt vesz.
 
Milyen a fogadtatása a lényegesen aktívabb szerepvállalásnak a bírósági szervezeten belül?
Dr. Handó Tünde, az OBH elnöke nagyon fontosnak tartja, hogy a hálózat a lehető legeredményesebben  működjön, és az ehhez szükséges feltételeket is teljes egészében biztosítja. A május 14-i rendezvény létrejöttének a feltételeit is ő teremtette meg. Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke pedig - a fővédnöki szerepvállaláson túlmenően - szakmai előadást is tartott, amely hamarosan írott formában is megjelenik. Örömünkre szolgál, hogy a bírósági vezetők is folyamatosan érdeklődnek. Már több ítélőtáblai, törvényszéki elnök meghívott, hogy látogassunk el hozzájuk, és számoljunk be a szaktanácsadói hálózat működéséről. Támogató segítséget kaptunk a Gyulai Törvényszék elnökétől, dr. Baur Pétertől, a Szegedi Ítélőtábla elnökétől, dr. Harangozó Attilától, és a Szekszárdi Törvényszék elnökétől dr. Csullag Józsefnétől. És sokat köszönhetünk dr. Lukács Zsuzsannának, a Fővárosi Ítélőtábla elnökének is.