Az Európai Bizottság és az Országos Bírósági Hivatal céljai azonosak

Az Európai Bizottság először készítette el és tette közzé a tagállamok igazságszolgáltatási rendszerére, azon belül a polgári, kereskedelmi és közigazgatási bíráskodásra vonatkozó Igazságügyi Eredménytáblát, amellyel az egyes uniós tagországok igazságszolgáltatási teljesítményét értékelik számszerűsített módon, a polgári jog, a kereskedelmi jog és a közigazgatási jog területén.

A vizsgálat 2010. évi adatokon alapszik. Az értékeléshez az Európai Bizottság az Európa Tanács igazságügyi hatékonyságát értékelő bizottságától (CEPEJ), a Világbanktól, a Világ Gazdasági Fórumtól és a Világ Igazságügyi Projekttől kapott adatokat. A CEPEJ bizottságnak a tagállamok saját maguk szolgáltatták az adatokat.

Az Országos Bírósági Hivatal elnöke 2012-ben maga is szorgalmazta az Európai Bizottság igazságügyért felelős biztosánál, hogy egy-egy ország igazságszolgálatásának vizsgálata helyett, minden országra kiterjedő, azonos mércét alkalmazó, objektív szempontokon alapuló értékelések és elemzések készüljenek. Megnyugtató, hogy az Országos Bírósági Hivatal 2012-ben kitűzött stratégiai céljai megegyeznek az Európai Bizottságnak az igazságügy terén elérni kívánt céljaival: hatékony, magas színvonalú, független igazságszolgáltatás.

A dokumentum szerint a magyar igazságszolgáltatás az eljárások időtartama és az ügyek befejezése terén az európai tagállamok közötti rangsorban igen jó minősítést ért el. A peres ügyek elintézéséhez szükséges időmennyiség alapján Magyarország a 4. legjobb, a beérkezett és az elintézett ügyek számának egymáshoz viszonyított arányát tekintve pedig a 7. legjobb eredményt mutatta fel. Ezek az adatok nem mutatják – és a vizsgálatnak nem is volt célja bemutatni - azokat az országon belüli, régiónkénti lényeges különbségeket, amelyek az egyes hazai bíróságok között az ügyek elintésének idejében mutatkoznak meg. A 2012. évben elindított igazságszolgáltatási reform egyik kiemelt célja éppen az volt, hogy ezeket a különbségeket felszámolja és megteremtse annak a lehetőségét, hogy az ország bármely területén bírósághoz forduló ügyfelek hasonló időtartamon belül számíthassanak a peres ügyeik lezárására.  

A 2010-es adatok szerint több területen is javításra szorult a magyar igazságszolgáltatás, hiszen vannak olyan adatsorok, ahol Magyarország a rangsor második felében szerepelt.

Az Országos Bírósági Hivatal feladata és felelőssége is, hogy Magyarországon a bírósági szervezet egyre eredményesebben működjék. Néhány példa arra, hogy az igazságszolgáltatás a vizsgált 2010. évhez képest már előrelépett:
•    az eljárások elektronizálása, ezen belül a keresetek elektronikus benyújtásának lehetőségei,
•    a civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációját célul tűző EU-s projekt,
•    a bíróvá válás terén az Országos Bírósági Hivatal biztosította a pályázatok nyilvánossága mellett, hogy a pályázókat objektív szempontok alapján rangsorolják a bírói tanácsok, a döntési folyamatban fontos ellenőrző szerepet és döntési jogosítványt kapott az Országos Bírói Tanács is,
•    alternatív vitamegoldási módként bevezettük a bírósági közvetítői eljárást,
•    2013-ban kezdte meg működését a Magyar Igazságügyi Akadémia, ahol a bírák az önkéntesen vállalt képzések mellett az Akadémia által szervezett kötelező képzéseken is részt vesznek.
 
Az Országos Bírósági Hivatalnak általános gyakorlata, hogy minden kritikát, észrevételt, javaslatot, jelentést komolyan megfontol, így az Európai Bizottság jelentését is részletes elemzésnek veti alá.
 

Budapest, 2013. április 3.