Az infrastruktúra-fejlesztés nem áll meg - interjú Laky Norberttel

A korszerű, hatékony és gyors igazságszolgáltatás mindenki érdeke. Ahhoz, hogy a bíróságok magas szakmai színvonalon és a jogszabályi határidőket betartva tudjanak dolgozni, szükséges a megfelelő bírósági informatikai infrastruktúra biztosítása és korszerű szoftverek rendelkezésre bocsátása.  
Az aktuális fejlesztésekről Laky Norbert informatikai főosztályvezetővel beszélgettünk.
 
- Mi a bírósági informatikai fejlesztések célja?
A három fő EKOP projekt: a Levelező, Hírvivő és Üzenő projekt mellett az informatikai fejlesztéseink sokkal szélesebb palettán mozognak. Úgy mondanám, hogy az úgynevezett Civil szervezetek bejegyzésének és nyilvántartásának, valamint a csőd- és felszámolási eljárások modernizációja projekttől, amely az elektronikus ügyintézést segíti a bíróságokon egészen a Svájci-Magyar Együttműködési Programig tervezünk. 
 
- Mit jelent mindez konkrétan?
Összesen 6.500 munkaállomás leszállítását, ami hatalmas szám. És ez csak a projekt egyik fele. Gyakorlatilag minden szervert kicserélünk az országban (a Kúrián, az ítélőtáblákon, a törvényszékeken, a járásbíróságokon és az OBH-ban). A fejlesztés része továbbá egy jelentős technológiaváltás. Ilyen horderejű informatikai fejlesztésre korábban még nem volt példa: gyakorlatilag hardvert és szoftvert is cserélünk, illetve technológiát váltunk.
 
- Érzékelhetnek már valamit a fejlesztésből a bírósági szervezetben dolgozók?
Egyelőre a projekt legalább annyira fontos, ám kevésbé látványos részénél tartunk: az infrastruktúra kiépítésénél. Ezt ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor például a föld alatt egy csővezetéket építenek – nagyon fontos munka, mindennek az alapja, de látványos csak később lesz. Most rakjuk rendbe az OBH-ban működő központi szerverszobát is. 
 
- Az eszközök: számítógépek, szerverek, stb. kiszállítása viszont már megkezdődött.
Országosan most kezdődött el, kollégáink elkezdik üzembe helyezni a gépeket. Ez a szakasz ténylegesen ősszel zárulhat le. Ezzel párhuzamosan nyáron kezdjük a szerverek kiszállítását a törvényszékekre, ami várhatóan az idén év végéig szintén megtörténik.
 
- Mi alapján osztják el az eszközöket?
Először fel kellett mérnünk a jelenlegi helyzetet. Járásbírósági szintig kértünk adatokat arról, hogy az adott bíróságon hány bíró, bírói tanács, titkár és jegyző dolgozik. Nem számoltunk a gazdasági hivatalokkal és az igazgatási területtel, elsősorban a tárgyaló tanácsokat és az irodákat vettük számba. Illetve azt is figyelembe vettük, hogy hány olyan bíró van, aki egyáltalán nem rendelkezik számítógéppel. Ők – közel 200 fő – természetesen prioritást élveztek ebben a projektben. Ezt követően egy olyan mutatót alkottunk, amihez figyelembe vettük a tárgyalótermekre, tárgyaló bírákra, tárgyaló tanácsokra jutó ügyterhet, a létszámot, illetve a géppark elavultságát – ez alapján tettünk javaslatot a gépek elosztására az OBH elnökének.
 
- Az eszközellátási listán feltűnt, hogy az ítélőtáblák kevesebb informatikai eszközt kapnak. Miért?
Az ítélőtáblák a létszámhoz és az ügyteherhez mérten megfelelő eszközparkkal rendelkeztek, hiszen egy korábbi beszerzés keretében már kaptak új eszközöket. Mi ezt beleszámoltuk az általunk készített mutatóba. Úgy találtuk, hogy az ügyszám és a géppark elavultsága szempontjából jobb helyzetben vannak a többi bírósághoz képest. Olyan nagyobb bíróságokat (pl. a Nyíregyházi vagy a Szegedi Törvényszéket), amelyek korábban nem igazán részesültek az informatikai beszerzésekből, ennek a projektnek a keretében összesen több száz géppel tudjuk felszerelni. 
 
- A Fővárosi Törvényszék is elég speciális helyzetben van.
A szerverbeszerzéseknél a Fővárosi Törvényszéket, az ítélőtáblákat és a Kúriát külön kezeltük, mivel ezek jelentősen eltérnek az átlagtól. A Fővárosi Törvényszék – nagyságát tekintve – eleve nem mérhető össze más törvényszékekkel, ráadásul azért is különleges a helyzete, mert egyrészt a központi EKOP-os projektből, illetve a saját EKOP-os projektje révén is kap gépeket. 
 
 - Mi a követező lépés?
A fejlesztés hálózatfejlesztéssel folytatódhat, amire legutóbb a 2000-es évek elején került sor országos szinten. Az akkor kihelyezett hálózati elemek – vagyis a kapcsolók, fali kábelek, stb. – már nagyon megértek a cserére és a garanciájuk is lejárt. Mondanom sem kell, hogy az elavult rendszer nagyon sok meghibásodást jelent, a hűtőventillátorokat például rendszeresen cserélni kell, és egyre nehezebb az alkatrészeket is beszerezni. Nagyon fontos, hogy ne hagyjuk még egyszer ennyire leromlani az infrastruktúra állapotát, mint amilyen állapotba most került. Ezt csak úgy lehet szinten tartani, ha tervszerű beruházást végzünk a megfelelő időszakokban, amelyben figyelembe vesszük az egyes elemek (eszközök és szoftverek) életciklusát, ami általában 5 év.
 
- A fejlesztések jelentős forrásokat igényelnek. Milyen módon lehet ezt előteremteni?
A nemzetközi gyakorlat szerint az ilyen jellegű beruházásokat saját költségvetésből kell finanszírozni, ezért erre a szervezetnek országosan fel kell készülnie. Amikor ugyanis letelik a garanciális időszak, akkor kell döntenünk arról, hogy vásárolunk-e úgynevezett garancia kiterjesztést, vagy pedig szervíz-támogatást biztosítunk.
 
- A fejlesztések tehát nem állnak meg. Milyen visszajelzésekre számít?
Könnyű megszokni a jót: amikor az ember korszerűbb eszközöket kap, általában gyorsan megszokja azokat, majd hasonlóan gyorsan elmúlik a pillanatnyi varázs is. Számolnunk kell azzal is, hogy az újdonságból is eredhetnek problémák: máshogy működik például az eszköz, mint ahogyan azt a felhasználó megszokta, meg kell tanulni az új programok kezelését, stb. Idő kell ahhoz, hogy a komfortérzet kialakuljon. Úgy látom, hogy év végére mindenki észre fogja venni a változást: ezzel együtt azt is, hogy a változás nemcsak az új eszközöket jelenti, hanem az azokhoz való hozzászokást is. A helyzet visszássága, hogy amikor valami stabilan és megbízhatóan működik, azt elfogadjuk, de nem feltétlenül adunk arról pozitív visszajelzést. Az infrastruktúra-fejlesztés egyik hátránya talán pont ez: ha jól csinálja az ember, akkor nem kap dicséretet…
 
- Személy szerint mit vár az új fejlesztésektől?
Nem egyszerűen egy országos „gépcsere” zajlik most, hanem igen jelentős technológiai váltás is. Ennek köszönhetően stabilabbá válik majd az informatikai rendszerünk, így az egyes eszközök használata könnyebb és gyorsabb lesz. Így kevesebb leállásra, fizikai meghibásodásra kell számítanunk, illetve növekednek a tároló kapacitások is. A közeljövőben stabilizálni szeretnénk a távoli eléréseket. Szeretnénk egy olyan virtuális munkakörnyezettel kiegészíteni, ami felhasználó-barátabb megoldást jelent. Bizonyos szolgáltatásokat még idén központosítani szeretnénk (pl. a levelező-rendszert), amely így egy felhő alapú szolgáltatással egységesen elérhetővé válna. A kapcsolódó szervereket már beszereztük, jelenleg két törvényszék levelező szervere fut nálunk, de bízunk benne, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően a többieket is integrálni tudjuk.
 
- A munka nem áll meg…
Azt gondolom, hogy ezt a közel 1,3 milliárd forintos fejlesztést valamennyi kollégánk érzékelni fogja. Abban bízom, hogy az elkövetkező 5 év nyugodtabb, stabilabb lesz informatikai szempontból, ami szervezeti szinten hatalmas előrelépés!