Az Országos Bírósági Hivatal elnöke a szervezet eddigi másfél évét értékelte a Kossuth Rádióban

Az Országos Bírósági Hivatal első elnöke, Handó Tünde az általa vezetett szervezet eddigi másfél évét értékelte a Kossuth Rádióban.

Elkészítette beszámolóját a 2012-es évről Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke. A szervezet vezetésére másfél éve megválasztott jogász a 180 percben elmondta, hivatalba lépésekor a legfontosabb cél az alkotmányos kötelezettségek teljesítése volt, vagyis, hogy a bíróságok időszerűen és magas színvonalon ítélkezzenek. Az ítélkező szervek azóta nagyon komoly teljesítményt nyújtottak – mondta Handó Tünde, aki emlékeztetett rá, mindezt úgy tették, hogy az elmúlt másfél évben rengeteg jogszabály-módosítás volt, a bírósági szervezetben pedig jelentős személyi változás is történt. „Ennek ellenére sikerült megőrizni az eredményeket vagy javítani néhány területen” – tette hozzá.


Az OBH elnöke a Kossuth Rádió műsorában hangsúlyozta, a nehézségek ellenére az ügyek 89 százaléka továbbra is egy éven belül befejeződik. A büntető szakban tizenhat megyében csökkent az egy bíróra jutó ügyek száma, a polgári szakban pedig tizenegy megyében, ami azt jelenti, hogy a polgárok hamarabb kerülhetnek bíróság elé.  Handó Tünde szerint az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott igazságügyi eredménytáblából is kitűnik, hogy Magyarország a polgári perek időszerűségét tekintve az európai uniós tagállamok listájának első felében szerepel a legtöbb mutatót illetően.

Ennek ellenére panasz van az eljárások időtartamára, aminek oka, hogy Magyarországon – és ez jelenti a legnagyobb problémát – "nagyon különféle mértékű" a bíróságok hozzáférhetősége. Azzal kellett szembesülni az elmúlt években, hogy ugyanazon az ügyszakon, ugyanazon a bírósági szinten egyes helyeken egy hónapon belül tárgyalást tudnak tartani, máshol meg akár egy évet is várni kell erre. Az OBH-nak a felállás óta lényegében az összes intézkedése arra irányult, hogy az aránytalanság kiegyenlítődjék, méghozzá pozitív módon, tehát a mutatók javulásával.

Handó Tünde hangsúlyozta: céljaik közé tartozik, hogy a bírókat felszabadítsák az adminisztratív munka alól, hogy azok tényleg az ügyek érdemi részével foglalkozhassanak, ne pedig iratborítékokat töltsenek ki. Ezt szolgálta többek között az új bírósági titkárok, bírósági ügyintézők felvétele. Ha nincs meg a lehetőség a 380 fős többletlétszámra, akkor a szabálysértési ügydömping – tavaly 176 százalékos volt az emelkedés – feldolgozhatatlan lett volna – tette hozzá az OBH vezetője.

A bíróságok központi igazgatását végző szervezet elnöke elmondta még, az OBH is kapcsolódott a szabálysértési törvény módosításához, azzal, hogy közreműködött az elmúlt év tapasztalatainak feldolgozásában, és az ügyfelek segítését valamint a bírósági ügymenet gyorsítását szolgáló javaslatokat tett.

Az ügyáthelyezések lehetőségének elvetése az ötödik alkotmánymódosítással Handó Tünde szerint szervezet veszteséget jelentett. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az intézményt örökölte, amelyet még az OBH megalakulása előtti jogszabály vezetett be – ügyáthelyezésekre már 2011-ben sor került. Megjegyezte, az összesen 42 ilyen ügy több mint felében már ítéletet hoztak a különféle törvényszékek.  „Tehát az ügyfelek szempontjából mindez eredményesnek volt mondható” – tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy az OBH intézménye elleni hazai és külföldi politikai támadások nem szűnnek, Handó Tünde azt mondta, a vitatott jogintézmény unikális szerkezet Európában. A kontinensen a bírósági szervezeteket vagy az igazságügy-miniszter vagy egy kvázi önkormányzati testület igazgatja, mint amilyen Magyarországon az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) volt, bár nem feltétlenül olyan széles jogkörrel.  Ehhez képest a Magyarországon bevezetett rendszer nóvum. A szervezet elnöke ugyanakkor hangsúlyozta, az OBH is független a végrehajtó hatalomtól, a hivatal élén egy bíró áll, és semmilyen utasítás nem érkezhet a bírósági rendszerbe a kormány vagy a törvényhozás részéről. „Véleményeket lehet megfogalmazni, de az ajtónál mindenkinek meg kell állnia” – fogalmazott Handó Tünde, aki úgy véli ez a függetlenség a legfontosabb.

Hozzátette: személyesen is fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy egyedülálló az az átláthatóság, ami az OBH-t jellemzi. A hivatal működéséről nem csak a parlamentnek és az Országos Bírói Tanácsnak (OBT) kell beszámolni, hanem a bírói kar vezetésének, magának a bíró karnak és a közvéleménynek is számot kell adni – mondta Handó Tünde, aki hozzátette, kisbíróként ő is ezt a fajta nyitottságot várta volna el a vezetőitől.

A teljes interjút itt hallgathatják meg.