Az Országos Bírósági Hivatal közleménye

Az utóbbi napokban számos sajtóhír foglalkozott a közigazgatási bíráskodás kérdésével. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartjuk felhívni a figyelmet arra, hogy a közigazgatási bíráskodás Magyarországon jelenleg is létezik. Az elmúlt 25 évben komoly, rendszerszintű kritika nem érte a hazai közigazgatási bíráskodást, sem hazai, sem nemzetközi oldalról. Épp ellenkezőleg, a közigazgatási és munkaügyi bíróságokon az ítélkezés gyorsasága európai uniós összehasonlításban is kiváló (ld. Európai Bizottság igazságügyi eredménytáblája), a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégiumok működésének köszönhetően pedig a szakmai párbeszéd és a jogegység a korábbiakhoz képest sokkal erősebb. A közigazgatási bírói gyakorlatot rendszeresen elemző szakfolyóiratok, kommentárok a hazai közigazgatási bíráskodás európai mércével mérve is időszerű, magas színvonalú voltát hangsúlyozzák, az ítélkezési gyakorlat figyelembe veszi és alkalmazza a nemzetközi és alkotmányos kötelezettségeket, komoly jogfejlesztő munkát végez. Ugyanígy, az elkülönült munkaügyi szakbíráskodás is megőrzendő érték.
 
Az Igazságügyi Minisztérium az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke részére 2016 júliusában véleményezésre megküldte az általa előkészített, a közigazgatási bíráskodással kapcsolatos törvény tervezetét. Az OBH elnöke most is – mint az elmúlt négy és fél év során több mint ezer alkalommal – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben meghatározott feladatának tett eleget, amikor a bíróságok véleményét beszerezve és összegezve, véleményezte a törvénytervezetet.
 
A bírósági szervezet több fontos kérdésben a jogalkotói elképzeléseket támogató álláspontot foglalt el, csakúgy mint az ugyancsak folyamatban lévő büntető, illetve polgári eljárásjogi kodifikáció kapcsán. Támogattuk egyebek mellett a közigazgatási perjog önálló, a polgári perrendtartástól elkülönülő speciális szabályozásának koncepcióját. Üdvözöltük a Közigazgatási Felsőbíróság létrehozásának gondolatát, hiszen a közigazgatási ügyszakban is vannak olyan ügyek, amelyek esetében – kiemelt jelentőségüknél, különös bonyolultságuknál fogva – indokolt, hogy már első fokon magasabb fórum elé kerülhessenek. Egyetértettünk a bírák magasabb anyagi elismerésére, az illetmények emelésére vonatkozó elképzelésekkel is. Az ítélkezés színvonalának további emelése minden ügyszakban kiemelt stratégiai cél. 
 
A jogszabály-véleményezés törvényben szabályozott folyamata arra szolgál, hogy a jogalkotó az elé kerülő kérdésekkel kapcsolatosan az érintettek különféle álláspontjait megismerhesse. Az OBH bízik abban, hogy a jogalkotó – ahogy más kérdésekben is már többször – a bírósági szervezet észrevételeit, javaslatait megfontolja. Töretlenül hiszünk abban, hogy mindannyiunk közös célja a közigazgatási bíráskodás időszerűség és minőség terén elért kiváló eredményeinek megőrzése, valamint továbbfejlesztése. Bízunk benne, hogy a Közigazgatási perrendtartás, továbbá – az erőforrások optimális elosztásán és hasznosításán alapuló – bírósági szervezeti, jogállási keretek egyszerre szolgálják a jogkereső polgárok jogvédelmét, a jó állam által képviselt közérdekek érvényre juttatását, illetve a bírósági működés stabilitását, kiszámíthatóságát és hatékonyságát.
 
Budapest, 2016. szeptember 5.