Az Országos Bírósági Hivatal szakmai állásfoglalása az ügyáthelyezéssel kapcsolatban

A Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla indítványára a 2011-ben és 2012-ben 55 újonnan érkezett ügyben került sor másik azonos hatáskörű bíróság kijelölésére. Az ügyáthelyezéssel érintett perek 70 százaléka már jogerősen lezárult. A Fővárosi Törvényszék 2012. évi indítványa szerint a büntetőügyekben az első tárgyalásokat legfeljebb az év utolsó hónapjában tudták volna megtartani. Az ügyáthelyezés intézménye hozzájárult ahhoz, hogy a Fővárosi Törvényszék ítélkezése 2013-ra lényegesen időszerűbbé vált és az országos átlagot megközelíti.
 
Az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatában a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvénynek és a büntetőeljárásról szóló törvénynek egyes – hatályban már nem lévő – rendelkezéseit semmisítette meg. Az Alkotmánybíróság az OBH elnökének a bíróságot kijelölő határozatait nem semmisítette meg, ezt az indítványt visszautasította. 
 
Abban a kérdésben, hogy az Alkotmánybíróság határozatának van-e és milyen kihatása a még folyamatban lévő ügyekre az adott ügyben eljáró bíró dönthet. A bírák a döntéseiket a jogszabályok és a legjobb szakmai meggyőződésük alapján hozzák meg. Az Alkotmánybíróság határozatában maga is kiemelte, hogy „az eljáró bíróságok kijelölésének kérdése nincs befolyással az alapügy mikénti eldöntésére”. Ez megerősíti azt, hogy a bírói függetlenség nem földrajzi kategória: valamennyi bíró független, minden ügyben befolyástól mentesen és részrehajlás nélkül köteles eljárni.
 
A konkrét bírósági eljárásokban hozott bármely határozatról, annak indokairól az adott törvényszékek adnak tájékoztatást.
 
A bírósági szervezet és az ügyfelek közös érdeke, hogy a peres ügyekben megfelelő időn belül megalapozott döntéseket hozzanak. Az OBH feladata ebben segíteni a bírósági szervezetet.
 
A büntető eljárás elhúzódásával sérülhetnek a vádlott jogai. Ugyanakkor ma is irányadó a Legfelsőbb Bíróság 56/2007. számú Büntető Kollégiumi Véleménye, amely szerint a büntetés kiszabása során enyhítő körülmény, ha a bűncselekmény elkövetésétől hosszabb idő telt el, illetve enyhítő körülmény az is, ha az elkövető hosszabb ideig állt a büntetőeljárás súlya alatt.