Az ügyáthelyezés megszűnése miatt további forrásokra van szükség a bíróságokon - tudósított az MTI

Az ügyáthelyezés megszűnése miatt további forrásokra van szükség a bíróságokon, hogy a kedvező folyamatok ne álljanak le - közölte a Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke a bírósági nyilvánossággal foglalkozó budapesti szakmai rendezvényen szerdán az MTI-vel.

Martonyi János külügyminiszter a napokban jelentette be, hogy az EU-val folytatott tárgyalások nyomán kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése.

Handó Tünde szerdai tájékoztatása szerint 2011-ben 13, 2012-ben pedig 42 ügyet helyeztek át, mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően. Minden 2011-ben áthelyezett ügy, valamint a 2012-ben áthelyezettek több mint fele egy éven belül befejeződött. Erre az eredetileg illetékes bíróságon nem lett volna lehetőség - tette hozzá.

Az ügyek áthelyezésével leginkább tehermentesített Fővárosi Törvényszék ügyforgalmi helyzete is jelentősen javult a korábbi évekhez képest - mondta az OBH elnöke.

A nagy munkaigényű ügyek átirányítása hozzájárult az országon belüli kiegyensúlyozottabb ügyteher-eloszláshoz, és ahhoz, hogy az ügyfelek perei minél rövidebben időn belül lezárulhassanak - mondta Handó Tünde, aki szerint ennek a lehetőségnek a megszűnése miatt többletforrásokra lesz szüksége a bíróságoknak.

Az OBH kezdeményezése folytán a közeljövőben számos olyan jogszabály-módosítás várható, amelynek köszönhetően a bírósági eljárások gyorsabban fejeződhetnek be. Csökkenni fog a leginkább leterhelt bíróság, a Fővárosi Törvényszék kizárólagos illetékességébe, illetve általában a törvényszéki elsőfokú hatáskörbe tartozó büntetőügyek száma. Ennek következtében az ítélőtáblákon is gyorsabban fejeződhetnek be a kiemelkedő súlyú bűncselekmények miatt indult perek - magyarázta Handó Tünde.

Továbbá az OBH kezdeményezte, hogy a Fővárosi Törvényszék illetékességi területén 35 bírói, 50 tisztviselői és 24 bírósági ügyintézői álláshely jöjjön létre. Amennyiben ez megvalósul, az nagy előrelépést jelenthet a központi régióban az elmúlt években felhalmozódott ügyhátralék feldolgozásában - tette hozzá.

A bírósági nyilvánossággal foglalkozó szakmai konferencián Darák Péter, a Kúria elnöke azt javasolta, vizsgálják meg, miben lehet lazítani a szabályozáson, amelyet a főbíró "meglehetősen szorosnak érez".

Szerinte ezen a téren példa lehet a német gyakorlat, ahol az egyszer már jogszerűen ismertté vált nevek nem védettek, illetve felvetette azt, vizsgálják meg a jogi személyek jelenlegi privilegizált helyzetének szükségességét.

Darák Péter a bírósági nyilvánossággal kapcsolatos jogalkotási lépések előkészítésére munkacsoport létrehozását javasolta a Kúrián vagy az OBH-ban.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke a rendezvényen hozzászólásában arról beszélt, támogatja a bírósági adatkezelésről szóló külön törvény megalkotását és felajánlotta ehhez a szakmai támogatását.

A konferencián felvetődött, hogy a bírósági adatkezelés alapvető jogokat érint, ezért csak törvényi szinten lehet szabályozni. Jelenleg viszont csak ennél jóval alacsonyabb szintű jogszabályok, rendeletek, szabályzatok léteznek.

MTI 2013. június 12.