"A bírói magatartásformák" - tanácskozás Szegeden bírói erkölcsről és etikáról

"A bírói magatartásformák" címmel rendezett tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémia Bizottságának (SZAB) Jogtudományi Szakbizottsága Szegeden, a SZAB székház dísztermében hétfőn délután.
 
A résztvevőket dr. Zakar András, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kara (ÁJK) Munkajogi és Szociális Jogi Tanszékén működő Jogpszichológia Munkacsoport vezetője köszöntötte. Ezt követően dr. Túri Tamás, a Pécsi Ítélőtábla elnökhelyettese beszélt arról, az Országos Bírósági Hivatal keretében létrejött egy munkacsoport azzal a céllal, hogy olyan új bírósági etikai kódexet alkosson meg, amely az igazságszolgáltatás megújítását szolgálja. Kiemelte: a bíróságok a közfigyelem középpontjában végzik munkájukat, egy-egy bíró hibás magatartása kihat az egész bírósági rendszer megítélésre. Ahhoz, hogy a bírói döntések elismertek legyenek, olyan bírói karra van szükség, amelyet tisztelet és közmegbecsülés övez. Ennek érdekében minden egyes bírónak mind bírói munkája, mind pedig magánélete során olyan magatartást kell tanúsítania, amely példát mutat a társadalom többi tagjának. 
 
A bírák jogállásáról szóló1997-ben megszületett törvény - mondta az elnökhelyettes - csak a bírók hivatali munkájának szabályozására terjed ki, a magánéletben követendő szabályokra nem. A Magyar Bírói Egyesület (MABIE) 2005-ben megalkotott ugyan egy etikai kódexet, de kérdéses, kikre terjed ki a hatálya, hiszen nem minden bíró tagja a MABIE-nek. Másrészt azóta eltelt közel tíz év, és a hétköznapokban jelentős változások következtek be, és - egyebek mellett - a média fokozott érdeklődése is indokolja  egy új kódex létrehozását. 
 
Ennek tervezetében szerepelnek olyan szabályok, amelyek a „zéró tolerancia” elve alapján születtek meg. Így például kimondja: a bíró nem végezhet politikai tevékenységet, nem vehet részt politikai gyűléseken, a nagy nyilvánosság előtt nem hangoztathatja politikai nézeteit. A megengedő jogszabályok között találunk olyat, amely például arra hívja fel a figyelmet, hogy a bíró megfelelő elővigyázatossággal használja a világhálót, vagy olyan: a bíró magánélete során távol tartja magát olyan magatartásoktól (pl. öltözködésben, szórakozási szokásaiban), amely rombolja a bírói tekintélyt.
 
Dr. Törő Sándor Csongrád Megyei Főügyész-helyettes elmondta: az ügyészi szervezeten belül már 2007-ben megalkották az etikai kódexet, melynek alapelvei megegyeznek a bírósági kódex- szel szemben támasztott követelményekkel, ezért összességben fontosnak tartja a kódex létrehozását, amely a hivatásrendek (bíróság, ügyészség, ügyvédek) kapcsolatát is megnyugtatóan rendezheti.
 
Szintén a kódex megalkotása mellett foglalt állást dr. Kertész József, a Szegedi Ügyvédi Kamara elnöke, kiemelve a bíróság szerepét, miszerint az adott bírón múlik, hogy milyen hangulat alakul ki egy-egy bírósági tárgyalás során. Éppen ezért a bíró ne csak a rá vonatkozó szabályokat tartsa be, hanem a tárgyalás szereplőire előírtakat is, lépjen fel kellő szigorral, ha azok nem az előírt normák szerint végzik munkájukat.
 
Dr. Mikes Lili PhD hallgató (SZTE ÁJTK Alkotmányjogi tanszék), a jogpszichológiai munkacsoport tagja az etika, a jog és az erkölcs kapcsolatának elméleti kérdéseiről beszélt, majd dr. Hámori Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnökhelyettese, az Országos Bírói Tanács (OBT) tagja is az új etikai kódex megalkotásának szükségességét hangsúlyozta. Elmondta: az OBT elismeri és tiszteletben tartja a MABIE és az OBH etikai kódexre vonatkozó már meghozott szabályait, irányelveit, de szükségesnek érezte, hogy saját kódex javaslatát is megalkossa, és az ebben foglaltakkal segítse a kódexalkotás munkálatait. 
 
Hangsúlyozta: az etikai kódex- szel nem egy újabb terhet kívánnak rakni a bírákra, hanem sokkal inkább segítséget nyújtani, kereteket adni, hogy olyan viselkedésforma váljon általánossá a bírósági szervezetben, ami példát mutat a társadalom többi tagja számára is. Ennek érdekében a lehető legszélesebb körben kérték ki bírák véleményét, tanulmányozták a külföldi etikai kódexek és a bíróságokhoz kapcsolódó hivatásrendek hasonló rendelkezéseit. A tervezet még ma is nyitott, várják az érdekeltek észrevételeit, hogy mind szélesebb bázison és közmegegyezésen alapuljon az új etikai kódex.
 
A tanácskozás dr. Visontai-Szabó Katalin tanársegéd (SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Munkajogi és Szociális Tanszék, Jogpszichológiai Kutatócsoport) szavaival zárult. Elmondta: nagyon fontos a bírói tekintély megszilárdítása, ugyanis napjainkban már olyan jelenetek fordulnak elő egy-egy tárgyaláson, amelyek akár húsz évvel ezelőtt is elképzelhetetlenek lettek volna. Egy kódex önmagában nem lehet megoldás, az lenne a kívánatos, ha a tárgyaláson részt vevők az ebben rögzített etikai szabályokat nem azért tartanák be, mert félnek egy esetleges büntetéstől, hanem azért, mert maguk is azonosulni tudnak a meghozott szabályokkal.
 
Szeged, 2014. július 1.