Bíróság és kommunikáció

Az Országos Bírósági Hivatal és a Kúria kétnapos nemzetközi konferenciát rendez Bíróság és Kommunikáció címmel 2013. október 24-25-én. A rendezvény résztvevői az adatvédelem és az adatkezelés főbb kérdéseit vitatják meg. A rendezvény kezdő eseménye egy olyan Budapesten évente rendezendő konferenciasorozatnak, amely a bíróság és kommunikáció főtémán belül minden évben más-más szakterületet vitat meg elismert nemzetközi és hazai szakértők segítségével. A fő téma ezúttal az adatvédelem és az adatkezelés.
A konferenciára több mint 80 résztvevő érkezett Európa 26 országából.
 
A konferencia megnyitóján Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke kiemelte, hogy a konferencia célja egy olyan országok közötti interaktív fórum elindítása, amelyen a részvevők egyaránt megoszthatják egymással a tapasztalataikat, illetve amelyen lehetőség van a vitatott kérdések és problémák megbeszélésére, a megoldások megtalálására is.
 
A konferencia során az előadóknak lehetőségük lesz arra, hogy megismerkedjenek más országok adatkezelési gyakorlatával, míg a konferencia másnapján kisebb csoportokban ezen túl az adatkezelés, az adatvédelem, illetve az ezzel kapcsolatos konkrét problémák megvitatására.
 
A konferencia – az OBH elnökének reményei szerint – azon túl, hogy felhívja a figyelmet a bíróságok sajátos kommunikációs szerepére, nemzetközi egyeztetést és párbeszédet indít a szakmai módszerek és az eljárások kommunikációs szempontból történő vizsgálatával kapcsolatban.
 
- A bírói tevékenység szükségszerűen reagál, illetve kapcsolatban áll azzal, ahogyan a társadalom a személyes és közérdekű adatokat kezeli. Ezért fontos kérdés az, hogy milyen hozzáférést kell biztosítani ezen adatokhoz az eljárások során, melyeket lehet nyilvánosságra hozni például.
 
- Nem szabad megfeledkezni arról sem – emelte ki Handó Tünde -, hogy a bírósági eljárás nyilvánossága – a bírói hatalom korlátjaként – a jogállamiság fontos garanciája. Ez a kérdés túlnyúlik az országhatárokon, hiszen az, hogyan tud érvényesülni a nyitottság, máshol is probléma lehet. A szabályokat tehát nem csupán egyes esetekben, hanem egészében kell vizsgálni, a bírósági rendszer működésével összehasonlítva.
 
Megnyitóbeszédében Darák Péter, a Kúria elnöke hangsúlyozta, hogy a bírói függetlenség elve a hatalmi ágak elválasztása során sajátos hangsúlyt kap: a másik két, egymással kölcsönös függésben lévő hatalmi ággal szemben a bírói hatalom állandó és semleges. A bírói hatalom „fékeit és ellensúlyait” ezért nem a más hatalmi ágak konkrét jogosítványai testesítik meg, hanem a törvényekhez kötöttség, a belső megosztottság és a nyilvánosság.
 
A bírósági eljárás nyilvánossága a tisztességes eljárás és a bíróságokba vetett közbizalom garanciája is – tette hozzá a Kúria elnöke.
 
A bírósági működés nyilvánosságával kapcsolatban kiemelte annak dimenzióit: a tárgyalás nyilvánosságát, a bírósági iratok és akták megismerhetőségét, valamint a bírósági döntés megismerhetőségét. 
 
Darák Péter hangsúlyozta: jogállami igazságszolgáltatás egyik nélkül sem képzelhető el, ugyanakkor mindhárom területen jelentkeznek olyan alapjogok, egyéb alkotmányos értékek, amelyek a teljes nyilvánosság korlátozását teszik indokolttá. Ilyen lehet például a tanúk életének, testi épségének védelme és a tisztességes, pártatlan eljárás elve, ami indokolttá teheti a tanúk adatainak zárt kezelését.
Szólt a nyilvánosság elvének egyéb vizsgálati szempontjairól, az érintett adatkörökről is.
 
A konferencián Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke, a bíróság és a nyilvánosság kapcsolatáról, Howard Riddle, Anglia és Wales főmagisztrátusa a büntetőeljárásokkal kapcsolatos korlátozásokról, Ingrid Kaps, a Müncheni Bíróság sajtószóvivője a németországi bírósági tudósítók kihívásairól tartott előadást. Giovanni Buttarelli, az európai adatvédelmi biztos-helyettese a bírósági adatkezelés és a haladó szellemű bírósági irányítás összefüggéseit, Lipták Ádám, a „The New York Times” bírósági tudósítója a bírósági eljárásokhoz való hozzáférést, Harangozó Attila, a Szegedi Ítélőtábla elnöke pedig a jelenlegi magyarországi szabályozás kérdéseit elemezte.
 
A konferenciáról készült képeket itt tekinthetik meg.