Bírósági fogalmazók és titkárok kompetenciafejlesztése: interjú dr. Baji Dóra Antóniával, a 2017-es Mailáth György Tudományos Pályázat második helyezettjével

Dr. Baji Dóra Antónia, a Debreceni Járásbíróság bírája a ”Parainesis az "Y" és "Z" generációhoz” című dolgozatával 2017-ben második helyen végzett az Országos Bírósági Hivatal (OBH) által meghirdetett Mailáth György Tudományos Pályázat Bírósági általános igazgatási szekció bírósági tagozatában. A pályázaton szerzett tapasztalatairól és izgalmas témaválasztásáról kérdeztük.
 
 
Miért indult a Mailáth György Tudományos Pályázaton? Miért pont erre a témára esett a választása?  
 
A bírósági fogalmazók és bírósági titkárok kompetenciafejlesztése, a bírói hivatásra való felkészítés témája iránti érdeklődésem – mondhatni elköteleződésem - jóval korábbra vezethető vissza, minthogy az a 2017. évi Mailáth György Tudományos Pályázatban megjelent. 
 
Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a családból apai ágról egy rendkívüli tudatos jelenlétre tanító, coaching szemléletű, míg anyai ágról egy diákközpontú, jó megfigyelő pedagógus vénát örököltem, nagyszülői jogérzékkel fűszerezve. 
 
Szerintem innen eredhet minden, mind a pályázatom szellemisége, mind az oktatás, mind a bírói hivatás. 
 
2015 óta a Magyar Igazságügyi Akadémián és a Debreceni Törvényszéken is részt vállalok az oktatásban. A képzések során tapasztaltam, hogy a fiataloknál az interaktív, önfejlesztő, kreatív, tréning jellegű oktatások nagyon népszerűek, ugyanakkor azt is érzékeltem, nélkülözhetetlen lenne alapos önismeret, kommunikáció, konfliktuskezelés fejlesztő képzés is számukra, ahol megtanulhatják az elfogadást, az egymás iránti tiszteletet, és a hivatás iránti alázatot is.
 
Egy új generáció érkezett a bírósági rendszerbe és egy még újabb vár bebocsátást. Ha kompetenciafejlesztésüknél erősségeikre és a bennük rejlő lehetőségekre helyezzük a hangsúlyt, gyengeségeiket figyelmen kívül nem hagyva, akkor egy tájékozott, logikus gondolkodású, az interaktív oktatásra nyitott, gyors, kreatív, ötletes, erős igazságérzetű, önálló pályakezdővel állunk szemben, aki a digitális világba született, szóval még tanulhatunk is tőlük. 
 
Így fogalmazódott meg bennem az ötlet a bírói hivatásra való felkészítésről, a kompetenciafejlesztés szükségességéről, amit már a joghallgatók körében érdemes elkezdeni, annak érdekében, hogy a rendszerbe a legjobbak kerülhessenek be. 
 
Ez illeszkedik az új szemléletű bírósági fogalmazói felvételi eljárás koncepciójához. Azon jelöltek nyerjenek felvételt a bírósági fogalmazói álláshelyekre, akik a legjobban teljesítenek, az ellátandó feladat elvégzésére alkalmas képességgel és készséggel rendelkeznek.
 
Mindehhez fontosnak tartottam saját szakmai továbbképzésemet is. A szakirodalmak feldolgozása mellet a bírósági közvetítői képzés nagyon jó alapokat adott. El is kezdtem kijelölt bírósági közvetítőként tevékenykedni a családjogi referáda tárgyalása mellett, majd coach és tréner képesítést szereztem, amely tanúsítvánnyal tréningek tartására is jogosulttá váltam. A központi Coach és Tréner Hálózat tagjaként aktívan közreműködök a központi képzésekben, illetve felkéréssel a közvetítők központi képzésében tréner-asszisztensként is részt veszek.
 
A Debreceni Törvényszék és a Debreceni Egyetem Állam - és Jogtudományi Kara közötti együttműködési megállapodás keretében 2017 májusában pilot formában Bírói Hivatásra Való Felkészítő Tréninget hirdettünk az egyetem joghallgatói részére.
 
Ezután „érkezett” meg a 2017. évi Mailáth György Tudományos Pályázat igazgatási szekciójában a téma: Bírósági fogalmazók, bírósági titkárok kompetenciafejlesztése - A bírói hivatásra való felkészítés. Nem volt kérdés számomra, hogy pályázom és megírom a joghallgatók kiválasztásán túl, a fogalmazók és tikárok kompetenciafejlesztését és a bírók prémium coaching szolgáltatását is magába foglaló „Parainesis Stratégiát”, Parainesis az Y és Z generációhoz címmel.
 
 
Az országban először indított egy bírói hivatásra felkészítő tréninget a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Hogyan építette fel a tematikát? Miért hasznos a joghallgatóknak ez a tréning?
 
A tréning indításának a lehetősége megelőzte a tudományos munkám elkészülését, ugyanakkor nagyon motivált a pályázat írásakor, hogy kipróbálhatjuk 2017 októberétől a gyakorlatban is.
 
Itt pedig már szándékosan fogalmaztam többes számban, hiszen ez a tréning egy csapatmunka eredménye. Ehhez kellett a „Debreceni modell” szemlélete és a Debreceni Egyetem Állam - és Jogtudományi Kara, ahol nagyon fontosnak tartják a minőségi oktatás mellett a hallgatói tehetséggondozást, ahol a szakmai életre – a diploma megszerzése után is – új módszertani alapokon nyugvó felkészítést végeznek, és kellett az I.K.O.N. Hálózat.
 
A Debreceni Törvényszék elnöke 2017. szeptemberében hozta létre az Igazságügyi Kiválóságok Oktatási Nevelési Hálózatát (I.K.O.N.), amely a bírósági-erőforrás optimalizálására alakult. Három bírósági szint, három különböző személyiség, három szemlélet állt össze: dr. Kocsán Annamária törvényszéki bíró, országos fogalmazói verseny vizsgabizottsági tag, dr. Boda Zoltán bírósági titkár, aki jelenleg a Debreceni Egyetemen HR szakjogász képzését végzi és jómagam. Célunk, hogy közösen valami egészen újat alkossunk a bírósági utánpótlás nevelésben és szemléletfejlesztésben, hogy a joghallgatók jogi tudásuk mellé kapjanak valami pluszt, ami úgy fejleszti kompetenciájukat, önismeretüket, gondolkodásukat, kommunikációjukat, kreativitásukat, hogy közben játszanak, nevetnek. Megtanulnak csapatban dolgozni és gondolkodni és megismerhetik a bírói hivatásnak a jogi tudás alapjain túli esszenciáját, mi pedig keressük a bírói pályára készülő fiatalokban a jövő új „ikonjait”. A „csapatunk” a „célért” állította össze a generáció-specifikus tematikát. 
 
A tréning kredit nélkül, levelezős és nappali hallgatók részére, 15 fővel maximalizálva indult, amelyre motivációs levéllel lehetett csak jelentkezni.
 
A 2017/2018. I. félévünk sikerét mutatja, hogy a Debreceni Egyetem Állam - és Jogtudományi Karának dékánja felkérte az IKON Hálózatot a II. félévi tematika kidolgozásával együtt a folytatásra, Bírói Hivatásra Való Felkészítő Tréning II. címmel, így a „tantárgy” két féléves képzéssé nőtte ki magát. A Debreceni Törvényszék elnöke pedig felkérte a Hálózatot, hogy a helyi fogalmazók és titkárok részére az egyetemihez hasonló, a Mailáth pályázatomban szereplő Bírói professzióra való felkészítő tréninget pilot formában elindítsuk. Hogy miért hasznos a joghallgatóknak ez a tréning? Nyilvánvaló, a legizgalmasabb része az volt számunkra, hogyan fogadja majd mindezt a közönség. Úgy gondolom, ha idézek néhány gondolatot a tréning csoportunk záró dolgozataiból, ez egyértelműen kiderül:
 
 
„Az ilyen típusú tréningekre nagy szükség van a jogi oktatásban. Azok a hallgatók, akik ide bekerülnek, olyan tudás birtokában indulnak el és vágnak neki a szakmai életútjuknak, amit tankönyvekből nem lehet megtanulni. Ez a tudás nem csak lexikális, és jogi tudást takar. Ad egy olyan fajta látás-és gondolkodási módot, ami erősíti az egyén „Én” képét, ezáltal bővíti az egyén „Világképét”.”
 
„Eddigi tapasztalataim szerint ez a képzés forradalmat indíthat a jogi oktatásunkban országos szinten.  Nemcsak azért, mert minden plusz tudás hasznos mai világunkban, hanem azért is, mert a bíróságok is átalakuláson mennek keresztül és a folyamatosan változó világban és változó időkben fel kell venni a versenyt.”
 
„A bírói hivatásra felkészítő tréningen nemcsak azt tanultuk meg, hogy mitől lesz jó egy bíró, milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy azzá váljunk, hanem azt is, hogy hiába rendelkezünk óriási tudásanyaggal, a siker kulcsa nemcsak ebben rejlik, hanem önmagunk, illetve embertársaink megismerésében is.”
 
„Nagyon hálás vagyok, amiért részt vehettem a tréningen, úgy gondolom, hogy ha ez rendszeresíthető lenne, abból minden őszintén érdeklődő hallgató profitálhatna. Dóri, Marcsi és Zoli munkássága hiánypótló a mai egyetemi oktatásban. Nem, inkább: HIÁNYPÓTLÓ.”