Bírósági munkateher képekben

Elkészültek a bírói egyéni adatszolgáltatás 2013. január - december közötti, átlagos adatait tartalmazó térkép diagramok, melyek az egy tárgyaló bíróra/tanácsra jutó átlagos havi érkezett, a befejezett és a folyamatos peres ügyek számát mutatják a különböző ügyszakokban.

A térképek elkészítésével az a cél, hogy szemléletes módon megjelenítsük az egyes szervezeti egységek munkaterhe, illetőleg teljesítménye tekintetében meglévő különbségeket. Erre azért van szükség, mert munkateher tekintetében meglévő különbségeknek – a folyamatos ügyek számán keresztül – döntő jelentőségük van az eljárások időszerűsége szempontjából: a tartósan, az átlagost jelentősen meghaladó érkezés előbb-utóbb elkerülhetetlenül a folyamatos ügyek számának emelkedését, és az eljárások elhúzódását eredményezi az érintett bíróságon.  

Annak érdekében tehát, hogy a jogkereső állampolgárok helytől függetlenül nagyjából azonos időn belül jussanak bírói döntéshez, fel kell számolni a bíróságok munkaterhe tekintetében jelenleg meglévő különbségeket, a jövőben pedig folyamatosan biztosítani kell a munkateher hozzávetőleg egyenletes elosztását. Ennek legfontosabb eszköze a megüresedő bírói státuszok folyamatos átcsoportosítása az aktuális szükségletnek megfelelően, a bírák nemperes ügyszakokból való kivonása (bírósági titkárokkal való kiváltása), és peres ügyszakokban való foglalkoztatása, továbbá a bírák belső, vagy bíróságok közötti átirányítása pl. kirendelések útján.

A tárgyaló bírák/tanácsok száma egy olyan – a vezetői tevékenységre, betegség, szabadság miatti távollétekre, más ügyszakokban végzett munkára, kirendelésekre tekintettel – tisztított létszámadat, amely megmutatja, hogy az adott bíróság, adott ügyszakában, az adott időszakban ténylegesen hány bíró végzett ítélkező tevékenységet. Ha pl. egy bíró ítélkező tevékenysége mellett igazgatási munkát is végez, pl. egy székhelyi járásbíróság elnöke, akkor jogszabály alapján ő csupán 0,2 ítélkező bírónak számít, és ha az adott hónap felét táppénzen töltötte, akkor nem 1, hanem csak 1*0,2*0,5=0,1 tárgyaló bíróként vehető figyelembe.

Azokon az ítélkezési szinteken, ahol a törvény alapján fő szabályként több hívatásos bíróbál álló tanácsban jár el a bíróság az így kapott összesített tárgyaló bírói létszámot a tanács hivatásos bíró tagjainak számával osztjuk el. Így ha egy bíróság másodfokú büntető ügyszakában a tárgyaló bírák száma az adott időszakban 2,7, akkor a tárgyaló tanácsok száma 2,7/3=0,9.

E mutató segítségével megbízhatóbb kép alkotható az egyes bíróságok tényleges helyzetéről, mintha az engedélyezett létszámból indulnánk ki. Az OBH dolgozik azon, hogy az adatbevitelt, az adatok számításának, és értelmezésének módját egységesebbé tegye.

Az egyes törvényszékekre jellemző adatot az adott ügyszakra és mutatóra jellemző országos átlaghoz kell hasonlítani, ebből ítélhető meg, hogy helyzete ehhez képest kedvezőbb vagy sem. A mutatókat – a hónapról hónapra jellemző jelentős ingadozások torzító hatásának kiküszöbölése érdekében – hosszabb időszak (tárgyhót megelőző 12 hónap) összesített adatai alapján számoljuk.

A térképeken – a könnyebb átláthatóság érdekében – különböző színskálákkal jelenítettük meg az érkezett, befejezett és folyamatban maradt ügyeket:
-    a sárga-piros színskála mindig az érkezett,
-    a zöld színskála a befejezett,
-    a kék színskála pedig a folyamatos ügyeket jelenti.

A térképek  ide kattintva érhetők el.