A bírósági vezetőképzés gyakorlati kérdései – interjú az OBH elnökhelyetteseivel

Európa szerte nagy kihívást jelent a bírósági, ügyészségi szervezetek számára a vezetői tréning témaköre, hiszen a bírósági vezetők képzésénél figyelni kell az igazságszolgáltatás függetlenségére, miközben a vezetésben szerepet játszó bírói önkormányzati szervek esetenként a végrehajtó hatalom képviselőivel is kapcsolatba kerülnek, továbbá a vezetőknek komoly szervezetirányítási, gazdálkodási ismeretekkel is rendelkezniük kell. Az Európai Bíróképző Hálózat (EJTN) ezen kérdésekre, problémafelvetésekre szervezett konferenciát, amelyen az OBH képviseletében dr. Gyarmathy Judit és dr. Ribai Csilla vettek részt. Az elnökhelyetteseket a konferencián szerzett tapasztalatairól kérdeztük.
 
Hol volt a konferencia és kik vettek részt rajta?
Gyarmathy Judit: A Thesszaloniki városban található Görög Bíróképző Iskolában tartott előadásokra és workshop-okra minden európai országból két fő kapott részvételi lehetőséget. Számos országból az ügyészség (pl. Bulgária, Horvátország, Észtország, Görögország, Spanyolország), továbbá a bíróképző intézet (pl. Lettország, Franciaország, Portugália) is képviseltette magát.
 
Mi volt a konferencia fő témája?
Gyarmathy Judit: Egyre inkább felismerik Európa-szerte, hogy a vezetés külön tudományág, és felteszik a kérdést, hogy vajon a jó bíró egyben jó vezető is? Hiszen más-más kompetenciák és ismeretek szükségesek az egyikhez és a másikhoz is. Mondok egy példát, amely a konferencián is elhangzott: egy kórház élén orvos álljon, vagy egy, a szervezet működését átlátó menedzser, aki viszont nem szakember a gyógyításban?
 
Ezek szerint minden országban ugyanaz a probléma?
Ribai Csilla: Nagyon hasonló legalábbis: a bírói munka alapja a bírói függetlenség, a bíró az ügyeire koncentrál, a „mában” gondolkozik. Egy vezetői, vagy ha úgy tetszik menedzseri szerep, több vagyis inkább más típusú feladatokkal jár együtt, szélesebb körű rálátást, figyelmet igényel. Hiszen ki kell alakítani egy jövőképet, meg kell alapoznia, majd felügyelnie a szervezeti kultúrát, ügyelnie kell a mindennapi működést – több szálat kell egyszerre kézben tartania és mozgatnia. Összetettebb feladat, amelyet csak megalapozott tudással lehet hitelesen ellátni. És ezen a ponton kell összeérnie a vezetői tehetségnek és tudásnak a szakmai tapasztalatokkal. Ezzel kapcsolatban a fő kérdés az: hogyan lehet a gyakorlatban is megvalósítani a vezetők képzését, a feladatokra való felkészítését.
 
Van olyan nemzetközi jó gyakorlat, amit át lehet venni?
Gyarmathy Judit: A konferencián EJTN tagállamainak képzésekkel foglalkozó szakemberei vettek részt, akik bemutatták a saját „problémás” területeiket. Az látszott, hogy mára mindenhol elkezdték felismerni: a bírósági vezetéshez más kompetenciák is kellenek, minthogy valaki tehetséges, felkészült és jó bíró. Így szinte minden kolléga a vezetői utánpótlás-képzések fontosságát hangsúlyozta. Kész megoldással még senki nem rendelkezik, egyelőre az útkeresés, a fő irányvonalak meghatározása látszik. Külön előadás témája volt például az olyan bírók vezetői témájú képzése, akik még egyáltalán nem voltak vezetők és még nem is pályáztak ilyen tisztségre, aminek a célja pont az, hogy mire eljutnak addig, hogy pályázzanak, már a szükséges ismereteknek a birtokába legyenek.
 
Magyarországon elérhető ilyen képzés?
Gyarmathy Judit: Az OBH a Magyar Igazságügyi Akadémián tavasszal hirdetett háromszor két napos képzést vezetői gyakorlattal egyáltalán nem, vagy csak kis vezetői gyakorlattal rendelkező bírák részére. Nagyon sikeres volt, már most látszik, hogy nagy igény van a folytatására, amelyet természetesen meg is fogunk valósítani.
 
Mi az OBH célja a képzésekkel?
Ribai Csilla: Ahhoz, hogy jó vezetőket találjunk, ismertnek kell lennie előttük, mi is a munka, milyenek a feladatok, mi az elvárt teljesítmény.
Gyarmathy Judit: Jelenleg – kicsit túlzóan fogalmazva, de – szakadék tátong egy gyakorló bíró munkája és egy bírósági vezető munkája között. A bíró a vezető részéről a határidők számonkérését, a jobb teljesítményre ösztönzést tapasztalja, miközben azt a sokrétű feladatot, ami akár több épület üzemeltetésekor, a gazdálkodás vagy éppen az informatikai területen jelentkezik, viszont nem látja. Az sem ismert mindenki előtt, hogy a vezetőnek milyen plusz ismeretekkel kell rendelkeznie, milyen kompetenciákat kell elsajátítani, és így vezetői pályázatok kiírása esetén nincs sok jelentkező. 
 
Visszatérve a konferenciára: akkor a bírósági vezetőkkel kapcsolatos néha élesebb kritika nem hazai sajátosság, sőt: egész Európában tapasztalnak ilyet. Amelynek alapja ezek szerint az, hogy nem látnak bele a vezetői feladatokba.
Gyarmathy Judit: A konferencia egyik kiemelt témája az volt, hogy kell foglalkozni a vezetői gyakorlat nélküli bírókkal annak érdekében, hogy az utánpótlás is biztosítva legyen – és ez az, amit mi Magyarországon már elkezdtünk.
Ribai Csilla: Egyáltalán nem vagyunk lemaradva más európai országokhoz képest, sőt nemzetközi összehasonlításban nagyon jó helyen állunk, kifejezetten proaktívak vagyunk.
 
Személyes visszajelzéseket is kaptak?
Gyarmathy Judit: Az EJTN képzési stratégiájában fontos terület a vezetők támogatása, amely kapcsán mindenképpen meg kell említeni az informatikát és a kommunikációt. A sajtószóvivői hálózatunkat és annak képzését példaként ajánlották a tagországok részére. Az informatikai alkalmazások terén pedig szintén élen járunk, bár nálunk inkább az elektronikus eljárásokon, a bírósághoz való könnyebb hozzáférésen van a hangsúly, hiszen a bíróságok szolgáltató jellegének ezen a területen is meg kell mutatkoznia. 
 
Mi a következő lépés? Elhangzottak problémák, aktualitások, trendek – most jön a megvalósításuk?
Ribai Csilla: Jövőre tervezi a hálózat egy csereprogram elindítását. Az EJTN-nel amúgy is elérhetőek úgynevezett short term és egy long therm csereprogramok, de ezt eddig kifejezetten gyakorló bírók pályázhatták meg, most is 12 bírónk utazik ki. Jövőre a vezetők „cseréje” következik, ami kiváló alkalom a tapasztalat cserére, amiben mindenképpen szeretnénk részt venni.