Bíróságok Napja és a törvénykezési szünet megváltozott ügyfélfogadási idejei Szegeden

Július 15-e minden évben a Bíróságok Napja, mely a bíróságokon munkaszüneti nap. Ezért 2015. július 15-én a bíróságokon az ügyintézés szünetel, a bírósági épületek zárva tartanak.
 
A bíróságokon a nyári szabadságok kiadására 2015. év július 16. napjtól – 2015. augusztus 19-ig terjedő időszakban kerül sor.
 
Ezen időszakban a bíróságok változatlanul fogadják a beadványokat, folyamatosan intézik a halaszthatatlan ügyeket és biztosítják az iratok megtekintését, a másolatok kiadását.
 
A kezelő irodákon azonban 2015. július 16-tól – 2015. augusztus 19-ig módosul az ügyfélfogadási rend az alábbiak szerint:
 
 
A Szegedi Járásbíróságon (a Végrehajtói Iroda kivételével) és a Szegedi Törvényszék irodáiban (kivéve a Cégbíróságot)
 
hétfőtől – csütörtökig: 8-10 óráig
pénteken 8-13 óráig
 
A Szegedi Járásbíróság Végrehajtói Irodáján:
 
hétfőtől – csütörtökig: 9-11 óráig
 
A Szegedi Törvényszék Cégbíróságán:
2015. év július 16-tól – 2015. augusztus 31-ig:
hétfőtől – csütörtökig: 9-11 óráig
 
 
A Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon, a Csongrádi, Hódmezővásárhelyi, Makói és Szentesi Járásbíróságokon az ügyfélfogadás rendje a tárgyalásmentes időszakban is változatlan.
 
2015. július 16-tól – 2015. augusztus 19-ig kizárólag a Szegedi Járásbíróság és a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság látja el változatlanul heti egy munkanapon, pénteken a panasznapi teendőket.
 
A fentiekről valamennyi bíróságon kihelyezett hirdetményben is tájékoztatjuk ügyfeleinket.
 
A Bíróságok Napja megünneplésére első alkalommal 2001-ben került sor. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) a bírói hatalom gyakorlásáról szóló 1869. évi IV. törvénycikk kihirdetésének évfordulója miatt nyilvánította minden évben július 15-e napját a Bírák és az igazságügyi alkalmazottak ünnepnapjává. E törvénycikk a Magyar igazságszolgáltatás működésének meghatározó állomása volt, hiszen első alkalommal rendezte törvényi szinten a közigazgatás és a bíráskodás elválasztását. (A törvénycikk 1.§-a szerint: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.”).
 
Kiemelkedő jelentőségű volt a törvénycikk abból a szempontból is, hogy első alkalommal deklarálta a bírói függetlenséget, melynek értelmében a bíró csak a törvénynek, illetve „a törvényerejű szokásoknak” volt alávetve. Ekkor szabályozták első ízben a bírák alkalmazásának szakmai feltételeit is. E törvénycikk hatálybalépésétől kezdve vált a bíró – a törvényben szigorúan meghatározott eseteket kivéve – elmozdíthatatlanná és áthelyezhetetlenné.
 
A Bíróságok Napján adja át a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Elnöke a Juhász Andor díjakat bíráknak és igazságügyi alkalmazottaknak kiemelkedő igazságszolgáltatási tevékenységük és példamutató életpályájuk elismeréseként. (A díjat az OIT alapította, Juhász Andornak, a Magyar Királyi Kúria elnökének emlékére. E díj az OBH által adományozott legmagasabb szakmai elismerés).
 
A Bíróságok Napját a Bírák jogállásáról szóló törvény 2008. évtől nyilvánította a Bíróságokon munkaszüneti nappá (hasonlóan június 10-hez, amely az Ügyészségek, vagy július 1-jéhez, amely a Köztisztviselők Napja).
 
 
Az ún. törvénykezési szünettel összefüggésben:
A sokak által „törvénykezési szünetnek” nevezett időszakot egészen 2009. évig jogszabály nem szabályozta. A bíróságokon kizárólag az Országos Igazságszolgáltatási Tanács ajánlása alapján került sor a bírák és igazságügyi alkalmazottak összehangolt szabadságolására. Erre azért volt szükség, hogy a bírósági tárgyalások további résztvevői (ügyészségek, ügyvédek, szakértők és az eljárásokban érintett más személyek) lehetőleg a bírákkal egyidejűleg legyenek távol, így elkerülhetővé válik felesleges tárgyalások tartása amiatt, hogy valamelyik fél, illetve képviselő szabadsága miatt távol van.
 
A bíróságokon a munka valójában ezen időszakokban sem áll meg, bizonyos területeken – pl. a cégbíróságokon, vagy nyomozási bíráknál – a tevékenység természeténél fogva is, és a szoros határidők miatt a munka folyamatos. Az éppen szabadságon nem lévő bírák is kötelesek tárgyalásokat tartani.
 
A bíróságokon ebben az időszakban is van ügyfélfogadás, így változatlanul lehetőség van minden munkanapon az iratok benyújtására, iratbetekintésre, illetve másolatok kikérésére, csupán az ügyfélfogadási idő rövidül.
 
Törvényi szinten először a Polgári perrendtartás vezette be 2009. évtől a „Törvénykezési szünet” fogalmát. E szerint – polgári eljárásokban – minden év július 15. - augusztus 20. napja közé eső időszak minősül törvénykezési szünetnek. Az új szabályozás lényege, hogy ezen időtartam alatt bizonyos eljárásjogi határidők (pl. a fellebbezési határidők) meghosszabbodnak.
 
Miután azonban e törvényi rendelkezés csak a polgári eljárásokra irányadó, az Országos Bírósági Hivatal elnöke ún. ajánlással is szabályozza a szabadságolások rendjét, mely az idei évre vonatkozóan a 2015. július 16-tól - 2015. augusztus 20-ig terjedő időszak. 
 
Szeged, 2015. július 14.