A Büntető Kollégium ülése a Fővárosi Törvényszéken

Dr. Fazekas Sándor törvényszéki elnök kezdeményezésére a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiuma 2016. december 1-én kollégiumi ülést tartott az első fokú büntető bíráknak. Az ülésen részt vett Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna általános elnökhelyettes és dr. Tóth Gyula elnökhelyettes is.
 
Az elnöki kezdeményezés célja az volt, hogy a törvényszék vezetői közvetlenül a bírákkal konzultáljanak az elsőfokú tanácsok helyzetéről és a támogatási igényeikről. Az elnök bevezetőjében rámutatott arra, hogy a törvényszék elsőfokú büntető szervezeti egységének a teljesítményén, munkaterhén keresztül értékelik jellemzően a törvényszék munkáját. Hangsúlyozta a vezető, hogy bár nem összehasonlítható az úgynevezett megaügyet tárgyaló bíró munkaterhe a felkészülésben, az ügyre fordítandó tárgyalási napok számában és az írásbafoglalásban más szervezeti egységekben tárgyaló bírák ügyeivel és munkaterhével, mégis a személyi és a financiális támogatás ugyanaz. 
 
 
Ezért a Fővárosi Törvényszék vezetősége elsődleges feladatául tűzte ki, hogy hatékonyabb, nagyobb belső támogatást nyújt a Fővárosi Törvényszék Büntető Kollégiumán belül az elsőfokú tanácsok munkájához.  dr. Fazekas Sándor számos lehetőséget sorolt fel a beszélgetés elindításához, várva az egyéni gondolatokat, véleményeket, javaslatokat. Lehetőségként hozta fel az egyéni képesség figyelembevételével a szignálási rend vizsgálatát, mellyel a legnagyobb munkateherrel dolgozó bírákat időszakonként „pihentetni” lehetne vagy egy másfajta szignálási struktúrával megóvhatóvá váljanak a bírák a kiégéstől, a teljes kifáradástól.
 
Felvetette azt is, hogy egyszerre csak egy megaügyet tárgyaljon a bíró és emellett tárgyaljon könnyebb megítélésű ügyeket is. Lehetőségként vázolta azt is, hogy kizárólag két-három megaügy mellett mást ne tárgyaljon a bíró, illetve egy megaügy befejezését követően, bizonyos időszakon keresztül hasonló típusú ügyeket ne kapjon. De felmerült a törvényszéki feladatra legalkalmasabb kerületi bírák felrendelésének lehetősége is. Ugyanakkor nyitott kérdésként kezelte a meglévő rend kereteinek megtartását is. 
 
Az elnök a külső támogatás lehetőségeként, utalva helyi szinten a kerületi bíróságokon és a nemzetközi gyakorlatban bizonyított hatékonyságára, a megaügyeket tárgyaló bírák teamekkel való támogatását jelölte meg, erre való igény esetén. A törvényszék elnöke kitért arra is: mivel igazolhatóan ebben a szervezeti egységben a legnagyobb az ügyterhelés, foglalkozni kell a külön premizálási rendszer bevezetésének lehetőségével is.
 
Külön kiemelte a sajtósügyekben nyújtandó hatékony segítségadást, melyet a professzionális sajtóosztály felállításával kívánt biztosítani, csökkentve a bírákra háruló sajtó kezelésével kapcsolatos terheket.
Számos bíró szólalt fel az értekezleten. Voltak olyan bírák, akik a Be. rendelkezéseire vezették vissza a hatékonyság hiányát és a peres ügyek elhúzódásának okát.
 
A bírák az egyéni nehézségeket a jól képzett titkár és jegyzők hiányával, valamint a bérekre visszavezethető jegyzői fluktuációval is magyarázták. Emellett hangsúlyozták, hogy a tárgyalási jegyzőkönyvezést is végző jegyzők felelősségteljesebb munkát végeznek azokkal szemben, akik nem járnak tárgyalásokra. A felszólalók szerint ezt honorálni kell nekik. Hozzátették, hogy az elsőfokú tanácsokhoz legalább két jegyzőt kellene beosztani. Kiemelésre került az, hogy a kerületi bíróságokon szakmailag elismert jegyzőket kell pályáztatás révén a törvényszékre felvenni, motiváltabb bérezéssel. 
 
 
Volt ugyan ellenvetés a teamek hatékonyságával kapcsolatban is, de a bírák többsége a team felállításának szükségességét hangsúlyozta, amelyekbe a titkárokat és bírósági ügyintézőket felkészültségük szerint kell beválogatni. A kerületi bírák kapcsán igény merült fel a törvényszéki javadalmazáshoz hasonló bérezésre a megaügyek tárgyalásába való bevonásuk esetén, mert e nélkül nincs kellő inspiráció a részükről. A felszólalók igényelték a tárgyalótermek számának növelését, mert a megaügyekben a tárgyalási kitűzéseknek akadálya az arra alkalmas tárgyalótermek foglaltsága. Emellett hozzátették: nemcsak a megaügyek írásba foglalására fordítandó idő miatt részesüljenek tárgyalási kedvezményben a bírák, hanem az ilyen ügyekre történő felkészülés során is.
 
Többen a vegyes referáda szükségessége mellett tették le voksukat, szemben azon lehetőséggel, hogy csak egy megaügyet tárgyaljon egy bíró. Számos bíró érvelt az úgynevezett „Budapest pótlék” mellett, miszerint anyagilag kellene honorálni a budapesti bírákat, de felvetették annak lehetőségét is, hogy a másodfokú tanácsok   is tárgyaljanak első fokú ügyeket a hátralékok ledolgozásáért. Több bíró hangsúlyozta a sajtóval történő együttműködés szükségességét, és a bíróság részéről az előzetes tájékoztatásadás fontosságát. 
 
Az értekezleten a bírói teher könnyebbé tétele kapcsán szó esett az írásba foglalás megkönnyítését szolgáló „Global speach” és „Xpress Scribe” beszédfelismerő programról is. dr. Fazekas Sándor és dr. Tóth Gulya beszámoltak ezek lényegéről és arról, hogy a programok folyamatos fejlesztés alatt állnak, melyek közül az egyik programot az egész magyarországi bírósági rendszerbe be kívánja vezetni az OBH. A tárgyalási hanganyag rögzítésének technikai fejlesztésére dr. Tóth Gyula elnökhelyettes tett ígéretet. Az értekezlet végén a törvényszék elnöke ismét kifejezésre juttatta azon törekvését, hogy célja a bírák napi munkaterheinek csökkentése.