Deák-kötet bemutatása a Zalaegerszegi Törvényszéken

Gondolta volna, hogy Deák míves papucsokat faragott?  Hogy kedvelte az indiánregényeket? És hogy ravatalánál maga Erzsébet királyné is fejet hajtott? Többek között ezek is kiderülnek abból a Deák- kötetből, amelyet  október elején mutattak be Zalaegerszegen.
 
2013-ban a Zalaegerszegi Törvényszéken Deák Ferenc születésének 210. évfordulója tiszteletére tartottak konferenciát „Deák és a nők - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében” címmel. Az ottani előadások anyagát a Magyar Nemzeti Levéltár Zala Megyei Levéltára gyűjtötte össze, a Deák Ferenc Megyei és Városi Könyvtár vezetője, Kiss Gábor pedig kötetbe szerkesztette. 
 
A „Jól esik köztetek lenni...” - Női sorsok és szerepek Deák Ferenc környezetében címmel megjelent kötet bemutatója alkalmával Kiss Gábor megjegyezte: nem véletlen, hogy anno a konferencia helyszíne a Zalaegerszegi Törvényszék volt, hiszen maga Deák is e történelmi falak között dolgozott egykor.  S habár Deák emlékét büszkén őrizzük, s nagyon sok mindent tudunk róla, a kötet révén ezúttal mégis egy igazából ismeretlen oldala tárul elénk, hiszen „a haza bölcse” és a nők kapcsolatáról keveset lehetett eddig tudni. A kötet 11 tanulmánya viszont érdekes, ismeretlen, illetve kevésbé ismert adalékkal szolgál Deák életéből - mondta a kiadványt méltató dr. Gyimesi Endre, Zalaegerszeg díszpolgára. Kiderült például az, hogy eddig tévesen feltételezték, hogy Deák Inkey Szidónia miatt csalódott a szerelemben, s szentelte életét a hazának. A szóban forgó Inkey-lány a visszautasítást jelentő kocsira akasztott fonott kosaras történet idején ugyanis még csak 4 éves volt. Volt azonban egy nővére, Kornélia, s valószínűbb, hogy ő dobogtatta meg az ifjú Deák szívét.  De a kiadvány révén ennél előbbre is megyünk az időben: megismerjük Deák nagyanyját Hertelendy Annát, akinek a nevét egykoron egy gyermekgyilkossággal hozták összefüggésbe.  Megtudjuk, azt is, milyen volt Deák és nővére kapcsolata, miként fonódik össze Erzsébet királyné udvarhölgye és Deák neve, de feltűnik Vörösmarty leánya, kereszt- és gyámleányok sora, s az is kiderül, hogy miképpen kapcsolódik össze „a haza bölcse” és Az utolsó mohikánt magyarra fordító asszony élete.
 
A kötetet 2015. október 15-én a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban is bemutatják, de a kiadvány a Zalaegerszegi Törvényszék Dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtárának állományban is megtalálható.
 
Zalaegerszeg, 2015. október 05.