"A demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom"

Demokratikus jogállamban nem létezhet korlátlan hatalom, ennek megfelelően az alkotmánymódosító hatalom sem lehet korlátlan - mondta Stumpf István alkotmánybíró a Terítéken a jogalkotás címmel Kaposváron 21. alkalommal megrendezett Jogi beszélgetések elnevezésű rendezvényen pénteken.

Stumpf István azt mondta, az Alkotmánybíróság azzal szembesült, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége "túllépett bizonyos alkotmányos normákat". Mint kifejtette, nemcsak súlyos elméleti, hanem komoly szakmai és politikai dilemma is, hogy a törvényhozási eljárásra vonatkozó szabályozás lehetőséget ad a mindenkori Országgyűlésnek arra, hogy eljárási szabálysértési következmények nélkül maradjanak olyan lépések, amelyekkel a saját magára vonatkozó szabályokat megsértheti.

Szólt arról is, hogy az új alaptörvény fontos parancsa a hatalmi ágak elválasztása mellett a hatalmi ágak együttműködése is.  
Darák Péter, a Kúria elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2008-as pénzügyi válság hatásai ma is érezhetők. A szükségessé vált megszorítások nem érintették a bírósági intézményrendszert, így minden lehetőség megvan arra, hogy magas színvonalú és egységes ítélkezési gyakorlatot dolgozzanak ki. Amikor alapvetően változik a jogrendszer, a bíróságok nem tudnak egységes ítélkezést felmutatni, és megnő az esélye a jogi bizonytalanság kialakulásának. Az elmúlt időszakban a Kúria nagyon sokat tett azért, hogy kiszámítható legyen az ítélkezés.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke arról beszélt, hogy az utóbbi időben naponta hallani nagy visszhangot kiváltó ítéletekről. Nem lehet tökéletes jogszabályt írni, ezért fontos, hogy a bíró ismerje és értse azokat az alapelveket, célokat, amelyeket az alaptörvény megfogalmaz - fejtette ki. Szólt arról is, hogy a bírói karnak újra kell tanulnia az ítéletírást, egységes szerkezetben, a lényeget kiemelve. Olyan egységes adatbázist kell kialakítani, amely iránymutatást adhat bíráknak, ügyvédeknek. "A bírói kar a jogállam zászlóshajója, az ítéletektől függ, hogy a törvényalkotási cél miként valósul meg" - fogalmazott.  

Varga Zs. András, a legfőbb ügyész helyettese elmondta, hogy felerősödtek a viták, milyen mértékben térhet el a jogalkotástól a jogértelmezés. Illúziónak nevezte, hogy létezhet értelmezést nem igénylő jogszabály. A jog végső értelmezése szükség szerint önkényes, ezért természetes a feszültség a jogalkotó és a jogalkalmazó között.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a jogalkotás és a jogalkalmazás egymáshoz való viszonyát elemezte, néhány konkrét, modellértékű jogszabályt véve górcső alá annak bemutatására, miért és milyen hibák történnek a jogalkotásban, milyen lehetőségek vannak ezek korrekciójára, és mely esetekben történtek meg ezek a korrekciók.

Fábián Adrián, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara közigazgatási jogi tanszékének vezetője kritikával illette a közigazgatási jogalkotást, amelynek szerinte "elviselhetetlen" a változékonysága. Figyelmeztetett arra, hogy nemzetközi összehasonlításban kiugróan sokat módosították a magyar alaptörvényt.

MTI 2013. március 22.

A jogi beszélgetések tanácskozássorozatról bővebben itt olvashat:

A Somogy TV tudósításáról ide kattintva olvashat.

A Sonline.hu tudósítását ide kattintva tekinthetik meg.