A devizahiteles ügyek intézése

2014. július 18-án kihirdették a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban: törvény). 
 
A törvény 2014. július 26-án lép hatályba. 
 
A törvény nemcsak a deviza-, hanem a forintalapú hitelekre is vonatkozik. A devizaalapú hitelek esetén kimondja, hogy ezekben a szerződésekben semmis az árfolyamrés, ennek helyébe a jegybank hivatalos devizaárfolyama lép.
 
A hitelszerződések egyoldalú módosítását - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - megengedő szerződéses kikötéseknél a törvény azt a vélelmet állítja fel, hogy azok tisztességtelenek és érvénytelenek. Ám, ezt a vélelmet a pénzügyi intézmények vitathatják és megkísérelhetik megdönteni ezt a bíróságokon. Minden pénzügyi intézmény csak egyetlen ilyen keresetet nyújthat be. 
 
A törvény ezekben a perekben a résztvevők számára szigorú határidőket szab és számos speciális eljárásjogi rendelkezést tartalmaz, melyek célja, hogy a perek ne húzódjanak el. Például nincs lehetőség hiánypótlásra, beavatkozásra, keresetváltoztatásra, viszontkeresetre, szünetelésre.
 
A pénzügyi intézményeknek a hatályba lépéstől számított 30 napjuk van a kereset benyújtására a Magyar Állammal szemben, e határidőn belül kell a keresetlevelet eljuttatniuk az ilyen ügyekben első fokon országosan illetékes Fővárosi Törvényszékhez. 
 
A tárgyalást legkésőbb a keresetlevél beérkezését követő 8. napra ki kell tűzni, bizonyításra csak szűk körben van lehetőség, a tárgyalást csak egyszer, legfeljebb 7 napra lehet elhalasztani. A döntés írásba foglalására 8 napja van a bíróságnak, a határozathozatal legfeljebb 15 nappal halasztható.
 
Kizárólag egy jól körülhatárolható kérdésről kell dönteni: arról, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződés-módosítást lehetővé tevő rendelkezései. Ennek megítéléséhez a Kúria által kidolgozott és a törvénybe átemelt kritériumrendszer áll a bírák rendelkezésére, mely szerint például azt kell vizsgálni, hogy világos, egyértelműen megfogalmazott, tételesen, objektíven meghatározott, szimmetrikus, átlátható, felmondható szerződéses kikötésekről van-e szó.
 
A most induló perekben egyesbíró és három hivatásos bíróból álló tanács is eljárhat, attól függően, hogy az ügy bonyolultsága és terjedelme mit tesz szükségessé. A már működő tanácsok mellett ad hoc, csak erre az ügytípusra létrehozott tanácsok is eljárhatnak. 
 
A törvény azt is kimondja, hogy a minél gyorsabb pervitel érdekében a kézbesítés nem bízható a postára, azt a bírósági kézbesítő végzi.
 
Szeptember végére a törvényszéknél lezárulhat a munka, októberben a Fővárosi Ítélőtáblához kerülhetnek az ügyek, melynek a törvény szerint szintén 30 nap alatt kell meghoznia döntéseit, a jogerős határozatok ellen pedig a Kúriához fordulhatnak a felek rendkívüli jogorvoslattal. Így várhatóan az év vége felé lezárulhat a perfolyam és újraindulhatnak az adósok és a pénzügyi intézmények közötti egyedi perek, amelyek már rövid időn belül konkrét elszámolással lezárulhatnak. Az Országos Bírói Tanács a július 22-i ülésén döntött az érintett perek felfüggesztése soron kívüli intézéséről.
 
A törvénnyel érintett fogyasztói kölcsönszerződések behajtása iránt folyamatban lévő végrehajtási eljárások szünetelnek. Erre vonatkozóan a fogyasztóknak semmilyen kérelmet nem kell előterjeszteniük, a végrehajtók az ügyeket szünetelőként tartják nyilván. Azonban a fogyasztói szerződés alapján indult munkáltatói letiltások leállítására csak akkor kerülhet sor, ha az adós írásban kéri, hogy ezekre is terjedjen ki a szünetelés.
 
A pénzügyi intézményeknek a várhatóan szeptemberben elfogadásra kerülő külön törvény szabályai szerint kell majd a fogyasztókkal elszámolniuk.
 
Kapcsolódó anyagaink: