'A dolgozat jelentős részét úgy írtam, hogy a babám hordozókendőben aludt'

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Székhelyi Mailáth György országbíró emlékére 2014. július 17-én két tagozatban (joghallgatói, bírósági dolgozó) és négy szekcióban (polgári, büntető, közjogi, általános bírósági) hirdetett tudományos pályázatot. A felhívásra összesen 51 színvonalas pályamű érkezett, amelyeket szekciónként külön joghallgatói és bírósági dolgozói tagozatban is díjaztak.
 
A pályázat nyerteseivel készült interjúsorozatunk újabb állomásaként dr. Halmos Szilviát, a Kúria bírósági titkárát kérdeztük a díjazott dolgozatáról.
 
 
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által meghirdetett Mailáth György tudományos pályázatra benyújtott nyertes pályázatát „Család és munka- munkajogi kérdések a gyermekvállalással összefüggésben” címmel írta. Hogyan foglalná össze annak tartalmát, főbb megállapításait?
A család és a munka egyensúlyának témája igen népszerűnek mondható. Sokan, több tudományág képviselői kutatják, számos gyakorlati szakma érdeklődési körébe esik. Munkajogi vetületeivel azonban kevesen foglalkoznak mélyebben. Dolgozatomban a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) azon rendelkezéseit vettem sorra, amelyek speciálisan a családos munkavállalókra vonatkoznak, vagy komolyabb relevanciával bírnak számukra. Így különösen egyes alapelvi rendelkezéseket, a munkaviszony létesítésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos, tárgyspecifikus kérdéseket, a szülői távollétek intézményeit, valamint bizonyos atipikus munkaviszonyokban rejlő lehetőségeket elemeztem. A témafeldolgozás kapcsán készítettem egy on-line kérdőívet, amelyben gyermeket nevelő munkavállalóknak tettem fel olyan kérdéseket, amelyekkel azt szerettem volna lemérni, hogy a munkajog egyes rendelkezései mennyire hatékonyan szolgálják a család és a munka egyensúlyát. Számomra rendkívül izgalmas eredményekkel szolgált e felmérés, amelyen mintegy 250 válaszadó vett végül részt, és igen hasznos anyagnak bizonyult a tanulmány összeállításához. Engem is meglepett, hogy elfoglalt emberek - családos munkavállalók - ilyen nagy számban kitöltötték a kérdőívemet. Ez is arra utal, hogy a témának komoly jelentősége van, sokakat megmozgat az e kérdésekben való megnyilatkozás lehetősége. 
Kiemelten foglalkoztam az apák szerepével, hiszen a „karrier vagy család” kérdést sztereotip módon elsősorban női témának szokták tartani, pedig a családi rendszer egyensúlyát tekintve épp ilyen fontos, hogy az édesapák életében is rendezett legyen a munka és a magánélet viszonya. 
 
Mennyire áll közel bírósági munkájához (vagy tanulmányaihoz) a választott téma? Miért pont erre esett a választása?
Majdnem öt éve vagyok itthon gyermekeimmel - immár a harmadik kisfiammal. Korábban munkaügyi bíróságon majd a Kúria munkaügyi szakágában dolgoztam. Ezenkívül több formában is foglalkozom munkajoggal: oktatás, doktori kutatás, szakcikkek és tudományos munkák írása keretében. A gyed időszakában is folyamatosan végzek ilyen jellegű munkákat, ami a gyermekek főfoglalkozásszerű nevelése mellett nem könnyű feladat. Így a család és a munka témája számomra mind magánéleti, mind szakmai szempontból magas prioritással bíró kérdés. Amikor a pályázatot kiírták és olvastam a témákat, a cím annyira megragadott, hogy úgy éreztem, ezt meg kell írnom. Nem volt könnyű, de mivel a férjem támogatott, a nagyszülők pedig szintén segítettek, végül elkészültem. Utólag úgy gondolom, megérte. 
 
Egy komplex tudományos anyag elkészítése bizonyára időigényes elfoglaltság. Mennyi idő alatt készült el a pályamű?
Intenzíven egy hónapig foglalkoztam vele. Családi körülményeimre tekintettel ez azt jelenti, hogy naponta 1-3 órát tudtam rászánni a feladatra, olykor ezt is 5-10 perces időmorzsákból összeadva. Ugyanis napközben két kicsivel vagyok itthon, és ha ébren vannak, velük foglalkozom. A dolgozat jelentős részét úgy írtam, hogy a babám hordozókendőben aludt, én a konyhapultnál állva ringattam, s eközben próbáltam olvasni, gondolkodni és gépelni. Kemény feladat volt, de így alkalmam nyílt élményszerűen is bevonódni a család és a munka összeegyeztetésének problémáiba. 
 
Az OBH által díjazott művek megtekinthetők a www.birosag.hu oldalon. Utólag beleolvasott a többi munkába is? 
A saját kategóriámban a helyezést elért munkákat olvastam, de szándékomban áll a munkámhoz kötődő területeken született műveket is elolvasni. Ebből kifolyólag elsősorban a perjogi tanulmányok érdekelnek. 
 
Mennyire tartja fontosnak a tudományos pályázatokat? Az egyes dolgozatokban foglalt megállapítások mennyiben lehetnek hatással a jogalkalmazási gyakorlatra vagy közvetett módon a jogalkotásra?
Aki bírósági munkát végez, tudja, hogy a munkateher mellett gyakran nincs idő az egy-egy témához tartozó, a konkrét ügyek igényein túlmenő, mélyebb tudományos összefüggések feltárására. A tudományos pályázatok keretében zajló kutatás erre nagyszerű lehetőség. Egyébként korábban még nem indultam ilyen jellegű pályázaton.
Saját szempontomból nézve - s ezt talán a többi bírósági kismama nevében is mondhatom - nagyon örültem a pályázati kiírásnak, hiszen ennek révén kicsit bekapcsolódhattam a bírósági életbe anélkül, hogy meg kellett volna szakítanom az itthoni gyermeknevelést, amely most elsődleges szerepet tölt be az életemben. A dolgozatomban is hangsúlyoztam, hogy nagy szükség lenne olyan programokra, amelyek lehetővé teszik a kisgyermeküket otthon gondozó munkavállalók és a munkáltatók szakmai kapcsolattartását. 
Bízom abban, hogy a pályázat keretében született tudományos munkák életútja itt nem ér véget, hanem hatással lehetnek a jogalkalmazásra, netán a jogalkotásra is. Ez akkor lehetséges, ha e tanulmányok írásos vagy szóbeli publicitást kapnak, és akár célszerűen átdolgozott formában gyakorlati szakemberek kezébe kerülnek. 
Saját dolgozatom kapcsán azt tekinteném igen pozitív végkifejletnek, ha a javaslataim nyomán jó munkáltatói gyakorlatok alakulnának ki a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtése céljából, akár az igazságszolgáltatás szervezetén belül, akár azon kívül.
 
Budapest, 2015. február 9.