Egy asztalnál a fogyasztók szerződéses jogvitáiban segítők

Első alkalommal gyűlnek össze közös konferenciára a hazai alternatív vitarendezés valamennyi ágának szereplői, hogy megismertessék eredményeiket a nyilvánossággal, kicseréljék tapasztalataikat, s támogassák a fogyasztók döntését abban: mikor melyik vitarendezési szervezetet célszerű ügyük kapcsán igénybe venni.
 
Az alternatív vitarendező szervezetek, a bírósági közvetítők és a bíróságon kívüli mediátorok (közvetítők), a pénzügyi és egyéb békéltetők, a választottbíróságok, valamint a regisztrációs döntnök évi több tízezer esetben működnek közre sikerrel Magyarországon a jogviták békés intézésében, s a felek közötti egyezségek megkötésében. E szereplők 2017. november 30. és december 1. között egy budapesti konferencián első alkalommal ismertetik együtt eredményeiket a közvélemény számára.
 
A polgári jogviták peren kívüli mediációval, vagy a per megindulása után, bírósági közvetítéssel is rendezhetők. Az eseti és állandó választottbíróságok elé az egymással gazdasági jellegű jogviszonyban álló felek terjeszthetik vitás ügyeiket szerződéses kikötések alapján. A kereskedelmi és iparkamarák melletti (megyeszékhelyeken elérhető) békéltető testületek a fogyasztó és a vállalkozások közötti termékértékesítési, szolgáltatási ügyekben dönthetnek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) pedig a pénzügyi intézmények szolgáltatásait igénybevevő fogyasztók és az egyes pénzügyi intézmények közötti jogviták rendezésére hivatott.
 
A bírósági szervezet 2012 óta biztosít lehetőséget peres vagy nemperes eljárásokban az érintett felek számára alternatív vitarendezés térítésmentes igénybevételére. A bírósági közvetítés előnye, hogy a felek kívánsága szerinti időbeli ütemezéssel történik és gyorsan vezethet megállapodáshoz. A közvetítést egy pártatlan, kívülálló fél végzi, akit minden esetben titoktartás kötelez, így a bíró nem tudja meg, mi hangzott el a közvetítői eljárásban. A felek nem nyertes-vesztes pozícióba kerülnek, hanem közösen kidolgozott, mindkettőjük számára megfelelő megállapodással tudják rendezni a jövőre nézve mind a bíróság elé hozott jogkérdést, mind pedig a kapcsolatukat. Közös kérelmükre a megállapodás kereseti kérelemhez kapcsolódó, végrehajtható elemeit a bíróság perbeli egyezségként jóváhagyja, így annak ítélet hatálya lesz. Attól függően, hogy a per mely szakaszában jön létre az egyezség, a felek jelentős illetékkedvezményre is jogosultak. Amennyiben nem születik megállapodás a bírósági közvetítői eljárásban, késedelem nélkül folytatódik a per. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) folyamatosan gondoskodik a bírósági közvetítők képzéséről és továbbképzéséről, az ügyfelek tájékoztatásáról, továbbá megfogalmazza kapcsolódó jogszabály-módosítási javaslatait. E feladatok érdekében is külön munkacsoport tevékenykedik.
 
Az elmúlt 3 és fél évben a magyar bíróságokon csaknem 3000 bírósági közvetítői eljárást folytattak le a bírósági közvetítők, melyek közül minden másodikban megállapodást kötöttek a felek. A programban részt vevő bírósági dolgozók és a bírósági közvetítői eljárások száma is folyamatosan növekszik. 2013-ban 20, most már mintegy 150 bírósági titkár és bíró jár el a bírósági közvetítői eljárások lefolytatásában – mondta el Handó Tünde, az OBH elnöke.
 
A jegybank – az MNB-törvény előírásainak megfelelően – azért vállalja a keretei között független belső szervezetként tevékenykedő PBT működésének biztosítását és finanszírozását, hogy ezáltal is elősegítse a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését, a vitás kérdések gyors, ingyenes és mindenkinek megnyugtató megoldását – hangsúlyozta Windisch László, az MNB felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke. Hozzátette: az MNB ügyfélszolgálata és a jegybank által támogatott vidéki pénzügyi tanácsadó irodahálózat egyedül 2015-2016-ban közel 2400, egyedi szerződéses jogvitára vonatkozó ügyet adott át a PBT számára.
A PBT az elmúlt 5 évben – 2011. júliusi megalakítása óta – 21,5 ezer fogyasztó fordult kérelemmel pénzügyi jogvitája bíróságon kívüli rendezésére, s a banki elszámolás miatt további 16,5 ezren kértek döntését – összegezte Kovács Erika, a PBT elnöke. A pénzügyi békéltetés iránti igény erősödését az évről évre növekvő ügyszámok tükrözik. Mintegy 14 ezer beadvány volt alkalmas az érdemi elbírálásra, melyek 40 százaléka zárult le a PBT előtti megállapodással, további 1800 ügyben az eljárás megindításának hatására egyeztek meg a felek, vagy a szolgáltató önként teljesített.
 
A fogyasztói tudatosság erősödését jelzi, hogy a kérelmezők megőrzik az ügyletekhez kapcsolódó irataikat, és a békéltetés szabályait is jobban ismerik. Így magasabb a PBT előtti érdemi elbírálásra alkalmas általános békéltetési ügyek aránya (2012-ben ez csak a kérelmek felére volt csak igaz, míg idén azok 70 százalékára – részben hiánypótlást követően). Csökken azon a beadványoknak az aránya, amelyeknél hiányos iratok, eljárási akadály, vagy hatáskör hiánya miatt nem tűzhetett ki meghallgatást az eljáró tanács.
 
A PBT elsődleges célja egyezség létrehozása, amelyek egy részében mindkét fél enged igényéből, más esetekben pedig a teljes fogyasztói követelés teljesítését vállalja a pénzügyi intézmény. Sok kis összegű követelésnél vagy méltányossági ügyekben is született megállapodás a tartozás részbeni elengedéséről, a fizetési kötelezettség átütemezéséről, sőt nem ritkán több milliós egyezség jóváhagyására is sor került.
Az egyezségek száma – ami a fogyasztók számára kedvező döntések közül a leggyakoribb határozati forma volt – 2014-ig folyamatosan nőtt, míg azóta csökken. Ugyanakkor évről évre emelkedik azon ügyek száma, ahol a PBT-eljárásról szóló értesítés nyomán a pénzügyi intézmények önként teljesítették a kérelmezők követelését, vagy a meghallgatás előtt kötöttek egyezséget az ügyféllel. Tavaly a PBT által jóváhagyott 1048 egyezség mellett így 527 ügyben született eljáráson kívüli megegyezés, 2016-ban pedig a 753 határozatba foglalt egyezséget 594, a meghallgatást megelőző megállapodás egészített ki.
 
Megegyezés híján a PBT ajánlással vagy kötelezéssel is dönthet egy ügyben jogos fogyasztói követelésnél, a lehetséges kimenet az határozza meg, hogy a pénzügyi intézmény a PBT-döntésének előzetesen alávetette-e magát (e nélkül ajánlás, megléte esetén kötelezés hozható).
 
2017. január 1-jétől a törvény akkor is lehetővé teszi kötelezést tartalmazó határozat meghozatalát, ha a pénzügyi intézmény nem tett alávetési nyilatkozatot, de a kérelem megalapozott, és a fogyasztó igénye nem haladja meg az 1 millió forintot (ha a pénzügyi intézmény ez ellen ellentmondással él, akkor az ügy peres eljárással folytatódhat). Ugyancsak januártól lép hatályba az az adótörvény-módosítás, ami adómentessé teszi a pénzkölcsön nyújtásából, pénzügyi lízingszerződésből származó követelés elengedését, ha az egyezséget a PBT hagyta jóvá. Egy tavalyi jogszabályváltozás pedig – ami felgyorsította az ügymenetet – bizonyos ügyekben a PBT egyetlen tag is eljárhat, miközben korábban a pénzügyi békéltetési meghallgatásokat 3 tagú eljáró tanács.
 
A témáról dr. Handó Tünde, az OBH elnökének rádiós nyilatkozata ide kattintva hallgatható meg
 
 
Magyar Nemzeti Bank       Országos Bírósági Hivatal       Pénzügyi Békéltető Testület