Elérhető a közvetítői eljárás a Győri Törvényszék illetékességébe tartozó bíróságokon

Magyarországon a mediátorok működését 2002 óta szabályozza törvény, mégpedig a 2002. évi LV. törvény szól a közvetítői eljárásról. A bíróság keretien belül zajló mediáció azonban csak 2012. év vége óta létezik, ekkor került az erről szóló fejezet a fenti törvénybe iktatásra. A szabályozás értelmében bíróságon működő mediátorhoz csak akkor fordulhatnak a felek, ha egyébként közöttük polgári peres eljárás már folyamatban van, tehát legalább a keresetlevél benyújtásra került.

A mediáció a felek közös kérelmére indul, de ha csak az egyik peres fél kezdeményezi a közvetítés lefolytatását, akkor is van mód arra, hogy a mediátor segítségével a másik fél is bevonódjon a közvetítésbe, amennyiben ő erre nyitottnak mutatkozik.
Az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépését követően pedig meghatározott családjogi esetekben a bíró is kötelezheti a feleket, hogy legalább egy mediációs ülésen részt vegyenek.

Az elmúlt egy-másfél év országos adatai alapján megfogalmazható tapasztalatok alapján a bírósági közvetítői eljárások 60-70%-a a felek közötti megállapodással zárul.

2014. márciusa óta már Győr-Moson-Sopron megye bíróságain is igénybe vehetik a peres felek ezt az eljárást, amely ingyenes eljárás, illetéket tehát nem kell fizetni a megindításakor, megállapodás esetén pedig a peres eljárás illetéke is csökken. A bírósági mediáció fontos jellemzője, hogy a felek a megállapodásukat illetőleg a megállapodásuknak azt a részét, amiben jogvitájukkal a bírósághoz fordultak, és amely végrehajtható, bírói egyezségbe is foglalhatják.

Március közepétől a Győri Törvényszék bíróságain is működnek bírósági mediátorok, akik abban nyújthatnak segítséget, hogy a peres felek jogvitájukat – viszonylag gyorsan és költségkímélő módon – megegyezéssel zárják. Ez az alternatív vitarendezés lehetőséget ad a vitában álló felek számára, hogy a bírósági tárgyalóteremhez képest kevésbé formalizált keretek között, bizalmi légkörben vitathassák meg a problémájukat és ennek során elmondhassanak bármit, amit a problémával, konfliktussal kapcsolatban fontosnak tartanak. Míg a peres eljárásokban a vitás helyzetre vonatkoztatható jogszabályok alkalmazásával a jogviták eldöntése a feladat, addig a mediáció a konfliktus más rétegeit is képes felszínre hozni, olyanokat is, amik egy peres eljárás során nem vizsgálandók, mert „nem tartoznak a tárgyhoz”, nem relevánsak a jogalkalmazó, azaz a bíró számára a döntése meghozatalakor.

A mediátor nem hoz döntést, az ő feladata, hogy támogassa, különböző technikákkal segítse azt a folyamatot, amelynek végén – ideális esetben – megszületik a felek közötti megállapodás. Ennek a folyamatnak a felek tehát aktív részesei, megállapodásuk a sajátjuk, azt magukénak érzik, hiszen ők maguk hozták azt létre, épp ezért annak betartása sem okoz gondot a gyakorlatban az esetek többségében. A megállapodás tartalmát a felek szabadon állapítják meg, annak része lehet bármi, amit mindkét fél elfogad. A megállapodás a jogi kereteken túlmutató tartalmat is magában foglalhat, hiszen nem kell jogszabályokkal alátámasztani, vagy indokolni semmilyen kötelezettségvállalást. Fontos, hogy a közvetítői alkalmak (ülések) során elhangzottak csak a felekre tartoznak, arról nem készül jegyzőkönyv és a mediátornak titoktartási kötelezettsége van, vagyis az elhangzottak a későbbiek során nem használhatók fel. Csupán a felek megállapodása az, amit a mediátor írásban rögzít.

A mediáció előnye, hogy az eljárás gyorsan zajlik, hiszen maximum két-három ülés elegendő a mediáció lezárásához – akár létrejön a megállapodás, akár nem. Az ülések között pedig célszerű rövid időközt beiktatni (egy, két hét), a folyamat sikere érdekében. Pozitív kimenetel esetén mindegyik fél nyertesnek érezheti magát, így a közvetítői eljárás igénybevétele a konfliktussal terhelt kapcsolatok minőségének javulását is magával hozza.  Különösen fontos ez a hozadék a családjogi vitákban, ahol egy adott esetben közös gyermek sorsát érintő kérdésekben a már különélő szülőknek jellemzően hosszú távon kell együttműködniük és ezen együttműködés minősége a gyermeken is lecsapódik.

Ezért is az egyik fő terepe a mediációnak a családjog, de néhány kivételtől eltekintve gyakorlatilag bármilyen jogvita esetén alkalmazható ez az eljárás, legyen az szerződéses jogvita, szavatossági, kártérítési vita, birtokvita, szomszédjogi vita vagy akár  munkajogi vita.

További információk a bírósági közvetítésről a törvényszék honlapján>>>
 

Győr, 2014. április 25.