Észtországban a tárgyalótermi hangrögzítés és a távmeghallgatás is sikertörténet

Az Országos Bírósági Hivatal elnökének stratégiai célkitűzéséhez igazodva a közeljövőben országos szinten bevezetésre kerül a tárgyalótermi kép- és hangrögzítés valamint a távmeghallgatás. Az ezt előkészítő OBH-projekt keretében dr. Gyarmathy Judit, az OBH elnökhelyettese, dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke és dr. Ocskó Eszter bíró 2015. november 9-11 között Észtországban tanulmányozta a külföldi jó gyakorlatot. 
Tallinban a Nyilvántartási és Információs Rendszerek Központjában (RIK) az észt bírósági rendszerről és a bírósági eljárások elektronizálása körében elért eredményekről tájékozódtak. A RIK fő feladata hogy valamennyi állami elektronikus rendszert, így a bírósági elektronikus rendszert is egységesen, hatékonyan kezelje és működtesse. Észtországban a hivatalos ügyeket szinte teljes egészében az interneten intézik, igaz szinte mindenütt ingyen wifi van. A bírósági döntések megtalálhatók az interneten, az anonimizálás nem teljes körű, a felek neve kis kivételtől eltekintve szerepel a dokumentumokban.  A központi információs rendszerük tartalmazza a szabálysértési, büntető, polgári és közigazgatási ügyek adatait. Tárolja a beadványokat és a határozatokat, melyekhez a jogosultsági szinteknek alapján hozzáférhetnek a hatóságok és az eljárás szereplői. A fejlesztés 2006-ban kezdődött, a büntető és a szabálysértési ügyekkel, majd 2014-ben a polgári és a közigazgatási ügyekben is indult a rendszer. Az elektronikus bírósági eljárásban a személyazonosítást követően meghatározott formátumú és méretű beadványt lehet benyújtani és a bírósági iratokat is ezen keresztül kézbesítik. Csak szűk körben van lehetőség arra, hogy a keresetlevelet formanyomtatványon adják be, jelenleg ennek a bővítésén dolgoznak. 
Tartuban az Észt Legfelsőbb Bíróságra, Tallinban a Közigazgatási Fellebbviteli Bíróságra látogattak a projekt munkatársai. A fellebbviteli bíróságra a beadványok public e-file használatával, papír alapon vagy e-mail útján érkeznek. A bíróságok hozzáférnek az eljárás teljes anyagához, így az első és másodfokú bíróságok látják egymás anyagait. A projektszervezet tagjai a fellebbviteli bíróságon részt vettek egy közigazgatási ügy tárgyalásán, melynek anyagát hangfelvételen rögzítették. A rögzítés során az ügyintéző az általa kezelt programmal helyezte el a digitális címkéket, melyek segítségével könnyen nyomon követhető a tárgyalás menete. A címkék azt rögzítik, hogy pontosan mikor milyen eljárási cselekményt történt, és kinek az előadása hallható a felvételen. Az ügyintéző a szoftver segítségével megjegyzéseket írhat a bírónak a hangfelvétel mellé, melyhez csak ő férhet hozzá. A hanganyag mellett készül egy rövidített írásba foglalt jegyzőkönyv is, melyben a felek és résztvevők neve, perbeli állása, és a főbb eljárási cselekmények megnevezése szerepel. Nem tartalmazza ugyanakkor a tárgyaláson elhangzottakat. 
Az 1,3 millió lakosú Észtországban nemcsak a tárgyalótermi hangrögzítés, de a távmeghallgatás is sikertörténetnek számít. A távmeghallgatást leggyakrabban a bíróság és a büntetés-végrehajtási intézetek között alkalmazzák, s ennek köszönhetően csökkent a fogvatartottak által indított személyiségi jogi perek száma.  A rendszer használata nem jár külön költséggel a feleknek, annak karbantartását, fejlesztését az IM végzi. 2014-ben 3500 hívást kezdeményeztek, melyből 350 határon túli volt. A bíróságokon legalább egy, a büntetés-végrehajtási intézetekben pedig legalább 2 ilyen eszköz van. Számításaik szerint évente mintegy 1 millió eurót spórolnak azzal, hogy a terhelteket nem utaztatják a büntetés-végrehajtási intézetekből.
A projekt tagjai a tanulmányút keretében részt vettek egy távmeghallgatás keretében lebonyolított bírósági tárgyaláson is.  Nemcsak a bírák, de a per többi szereplője is természetesen kezelte, hogy a bíróság által meghallgatott személy nincs jelen a tárgyalóteremben, így megkérdőjelezhető az álláspont, ami szerint az eljárás valamennyi résztvevőjének egy helyiségben kell jelen lennie a meghallgatáson. Azokban az eljárásokban, melyekben a kényszerintézkedésekről döntöttek, nem merült fel a közvetlenséggel vagy a törvényességgel kapcsolatos aggály amiatt, hogy a kirendelt védő és a tolmács nem volt a fogvatartottal egy helyiségben. A tárgyalóteremben nagyméretű kivetítőn kísérhették figyelemmel a terhelt kommunikációját, gesztusait, a távolság pedig nem zavarta sem a bíróság, sem a védők és a tolmács munkáját. A fordítási nehézségek (tamil nyelvről angolra, majd angolról észt nyelvre) ellenére a meghallgatás gördülékenyen zajlott, és a közvetlen kommunikáció mindvégig biztosított volt. Meggyőző erejű volt, hogy maradéktalanul érvényesült a közvetlenség és a törvényesség.  A tapasztaltak alapján a kamerák elhelyezése, a kivetítő mérete és elhelyezése, a mikrofonok helye alapul szolgálhat a magyarországi távmeghallgatás bevezetése során, mert garantálni tudja azokat a törvényi feltételeket, melyek a magyar jogban is jelen vannak, illetve később bevezetésre kerülnének.