Évindító sajtótájékoztató a Fővárosi Törvényszéken

2016. február 5-én évindító sajtótájékoztatót tartott a Fővárosi Törvényszék, amelyen a 2015-ös év értékelése mellett a vörösiszap-katasztrófa miatt indult és jórészt jogerősen befejeződött kártérítési perekről, valamint a Süveges Péter és társai ellen folyamatban lévő megismételt büntetőeljárásról tájékoztatott a Törvényszék.
 
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke a 2015-ös év értékelése kapcsán kiemelte, hogy a Fővárosi Törvényszék meghatározó szerepet tölt be a magyar igazságszolgáltatás rendszerében, hiszen a bírósági ügyek egyharmada ide érkezik.
 
Büntető ügyekben az elmúlt négy évben megnégyszereződött az úgynevezett bíróság elé állításos ügyek száma, ahol többnyire egy tárgyaláson azonnal döntést hoz a bíróság, és ezek 90 százalékban jogerősen be is fejeződnek, ami azt mutatja, hogy az állampolgárok elégedettek az igazságszolgáltatás munkájával. Ugyanez az emelkedő volumen jellemzi a tárgyalás mellőzésével hozott döntéseket, a büntető ügyek egynegyede ezzel a gyors befejezési móddal ér véget. 
Az egységes szabálysértési csoport létrejöttével a fővárosi polgárok szabálysértési ügyeit egy helyen, a Törvényszék Tölgyfa utcai épületében intézik, így kiszámítható és időszerű a jogalkalmazás. Ez azért nagy jelentőségű, mert a budapesti polgárok büntető ügyekben főként szabálysértések kapcsán kerülnek kapcsolatba a bírósággal.
 
A felszámolási eljárások nagy része is a fővárosban összpontosul országosan. Az éves szinten  folyamatban maradó eljárások száma folyamatosan csökken, ami azért is kiemelendő eredmény, mert számos nagy jelentőségű és közérdeklődésre számot tartó felszámolási ügyben a Fővárosi Törvényszék jár el.
 
Az ügyek befejezésének időszerűsége folyamatosan javul. A polgári ügyek 86, a büntető ügyek 70 százaléka egy éven belül befejeződik, és ezen polgári ügyekben a döntések 60, büntető ügyekben pedig 50 százaléka jogerőre is emelkedik.
 
Dr. Fazekas Sándor nagy jelentőségűnek nevezte az Országos Bírósági Hivatal elnöke által 2015 júniusában meghirdetett „Szolgáltató Bíróságért” programot, melynek egyik fő célja, hogy markánsan csökkenjen a bíróságokon az elhúzódó ügyek száma. Az országos programban valamennyi törvényszék reális vállalást tett. A Fővárosi Törvényszék 2.208 két éven túl folyamatban volt ügyet zárt le, amely befejezési volumen kiemelkedő nagyságú. A Törvényszék a program keretében 2015. november 30-ig 366 kiemelkedőn hosszú pertartamú peres ügy befejezését prognosztizálta, ezzel szemben a bíróság bírái a tervezett elhúzódó pertartamú ügyek hatszorosát fejezték be. A teljesítmény mögött a kerületi bíróságok és a törvényszék együttes, kiemelkedő teljesítménye áll. A bírák és az őket segítő bírósági dolgozók 2015. június 1. és 2015. november 30. között összesen 1.963 tárgyalási pótnapot tartottak annak érdekében, hogy az elhúzódó peres ügyek soron kívül befejezést nyerjenek. 
 
A Törvényszék elnöke újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy nincs mélyrepülésben a magyar igazságszolgáltatás és az abba vetett bizalom. A jogerőre emelkedési mutató is azt tükrözi, hogy az állampolgárok elégedettek a bíróság munkájával. Az elmúlt hetekben az igazságszolgáltatást bíráló politikusi kijelentésekkel kapcsolatban hozzátette, hogy egyetért Darák Péter, a Kúria elnöke, valamint Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke által kiadott közleményekben foglaltakkal. Az alkotmányos alapelvek nem változtak, a törvényeket a jogalkotó hozza, a bíróságok a jól vagy rosszul szerkesztett jogszabályokat alkalmazzák és betartják. Az egyedi bírói döntés felülbírálata kizárólag az igazságszolgáltatás rendszerén belül képzelhető el.
 
Dr. Madarasi Anna a Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztályának munkatársa a vörösiszap-katasztrófa kapcsán indult kártérítési perekről elmondta: a mai mérlegkészítést az indokolja, hogy a magánszemélyek által a MAL Zrt. ellen indított kártérítési perek január végén befejeződtek a Fővárosi Törvényszéken. Összesen 30 érdemi - néhány kivételtől eltekintve - jogerős ítélet született,  a bíróság megközelítőleg 260 millió forint kártérítést ítélt meg 81 magánszemély felperesnek.
 

A Fővárosi Törvényszék Polgári Kollégiumában kizárólag magánszemély károsultak által indított kártérítési perek folytak. Ezek egy részében azok pereltek, akiknek az otthonát közvetlenül elérte és megsemmisítette a vörösiszap. Ők azt kérték, hogy a bíróság először állapítsa meg a személyiségi jogaik megsértését és erre tekintettel ítéljen meg számukra nem vagyoni kártérítést. Mindemellett kérték a felmerült vagyoni káraik megtérítését is, mivel ingatlanaik használhatatlanná váltak,  házaikat le kellett bontani és valamennyi használati tárgyuk megsemmisült. 
 
Dr. Madarasi Anna kiemelte, hogy valamennyi ügyet a Törvényszék egy tanácsa tárgyalta, azaz egy bíró előtt folyt mindegyik per. Ez meggyorsította a perek befejezését és pergazdaságossági, valamint költségtakarékossági szempontból is jó megoldásnak bizonyult.
 
A felelősség megállapításával kapcsolatban a polgári bíróság feladata annak eldöntése volt, hogy a tározó kazetta üzembentartójának, azaz a MAL Zrt.-nek van-e polgári jogi kártérítési felelőssége a magánszemély károsultakkal szemben a gátszakadás miatt bekövetkezett károkért. A bíróság megállapította, hogy a vörösiszap tárolása veszélyes üzemnek és a környezetet terhelő, veszélyeztető tevékenységnek minősül és egyértelműen megállapította a Mal Zrt. kártérítési felelősségét. Az elsőfokú döntéseket a másodfokú bíróság szinte minden esetben helyben hagyta.
 
dr. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője elmondta, hogy a Kúria 2016-ban három fővárosi törvényszéki döntés kapcsán is megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtáblának az elsőfokú ítéleteket hatályon kívül helyező végzése törvénysértő volt. Olyan eljárási szabálysértés nem történt az elsőfokú eljárásban, amely miatt az ítéletek érdemben ne lettek volna felülbírálhatóak, akár bizonyítás felvételével is. 
 
A három büntetőügy: Süveges Péter és társai, Portik Tamás és társai, valamint Biszku Béla büntető pere volt. A három megismételt eljárásból kettő – Biszku Béla, valamint Portik Tamás és társai büntetőpere – 2015 év végén első fokon befejeződött a Fővárosi Törvényszéken. 
 
Jelenleg a Süveges Péter és társai ellen nyereségvágyból és több emberen elkövetett emberölés büntette miatt van folyamatban a megismételt büntetőeljárás a Fővárosi Törvényszéken. A bíróság a megismételt eljárást 2015 októberétől folytatja, és 2016 március végéig közel 25 tárgyalási napot tűzött ki. A bizonyítás eljárás során a vádlottak nem tettek vallomást, valamennyi vallomásukat ismertette a törvényszék, a vádalkut kötő tanúkat később tervezi meghallgatni. 
 
A sajtószóvivő részletesen ismertette a büntető ügy elhúzódásának okait, kitérve az I. rendű vádlott, Süveges Péter elfogultsági kifogásaira, feljelentéseire, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) 2016. januári döntésére, amely elmarasztalta ugyan Magyarországot a büntetőeljárás és a vádlott előzetes letartóztatásának elhúzódása miatt, azonban az eljárás elhúzódásában a Fővárosi Törvényszék nem mulasztott (a törvényszék 2012 májusa és 2014 februárja között a 35 ezer oldalnyi iratanyagot 70 tárgyalási nap alatt dolgozta fel, 156 tanút, 21 szakértőt hallgatott meg), a vádlott pedig a Fővárosi Törvényszék előtt folyó eljárásban már házi őrizetben volt. Az EJEB a házi őrizettel kapcsolatos összes kifogást megalapozatlannak találta.
 
Budapest, 2016. február 5.