Fától az erdőt – Igazságok az igazságszolgáltatásról

Egy neve elhallgatását kérő, jelenleg is aktív bíró nyilatkozott arról, mi történik ma a törvénykezésben. Hogyan változott a bíróságok helyzete az OBH létrehozása óta? Hogyan alakul a bíróságok teljesítménye hazai és nemzetközi viszonylatban? Hogyan válhat valaki bíróvá ma Magyarországon? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

 
 
 
Interjúalanyunk azt mondja: 2011 és 2018 között 49 milliárd forinttal nőtt a bíróságok költségvetése. Ebből új bírósági épületek épültek, szerte az országban kisebb-nagyobb felújításokra került sor. Az informatikai fejlesztéseknek köszönhetően megújult a géppark is. A bírósági dolgozók bérezését tekintve – bár hazánk még mindig az Európai Unió rangsorának vége felé áll – de óriási erőfeszítések árán jelentős eredményeket sikerült elérni. 2011-hez képest átlagosan 26%-kal nőtt a bírák juttatása, az igazságügyi alkalmazottaké pedig 73%-kal. Ez az Országos Bírói Tanács tagjai, a bírósági vezetők és az Országos Bírósági Hivatal munkatársai kitartó munkájának köszönhető.
 
A jelenleg is bíróként tevékenykedő szakember kifejtette: az elmúlt években jelentősen csökkent a bíróságok ügyhátraléka. A 2 éven túl folyamatban lévő ügyek száma 2011-hez képest 36%-kal csökkent, ami egy országos óriási munkateljesítményt jelez. A bíróságok helyt álltak a dömpingügyek kezelésében, például a migrációs válsággal kapcsolatos ügyek, vagy a civil szervezetek, cégek bejegyzéséhez kapcsolódó ügyek intézésében. A központi régióban működő bíróságok a feladataik ellátásához jelentős létszámbővítésben részesültek: a Fővárosi Törvényszéken 59 fővel nőtt a bírói, 160 fővel az adminisztratív dolgozók létszáma, a Budapest Környéki Törvényszéken 21 fővel nőtt a bírói, 56 fővel az igazságügyi alkalmazottak létszáma. Az Európai Bizottság Igazságügyi eredménytábláján évek óta több tekintetben az élmezőnyben szerepel a hazai igazságszolgáltatás. Például a közigazgatási bíráskodás a 2. leggyorsabb az uniós tagállamok között, s a civilisztikai ügyhátralék is a legalacsonyabbak közé tartozik. A magyar bírósági szervezet használja azokat a módszereket, eszközöket, amit az európai közösség egy jogállamtól elvár.
 
Interjúalanyunk arról is beszélt, hogy 2012 óta 700 bírói pályázat elbírálására került sor, ebből 650 eredményesen lezárult. A bírói pályázati eljárás bonyolult folyamat. Számos szereplője közül a legfontosabbak a bírói tanácsok, amelyek előre, rendeletben meghatározott szempontrendszer szerint pontozzák és rangsorolják a pályázókat. Csak abból lehet bíró, aki a bírói tanács által felállított rangsor első három helyének valamelyikén szerepel. Az első helyezett kinevezéséhez senkinek a hozzájárulása nem kell, a második vagy a harmadik helyezett pályázó pedig csak akkor nevezhető ki, ha ahhoz az Országos Bírói Tanács előzetesen hozzájárult.