Fókuszban a bírósági közvetítés

 

Fenti címmel országos bírósági szakmai napot tartottak a Székesfehérvári Törvényszéken május 10-én, amit a törvényszék frissen kinevezett elnöke, dr. Gerber Tamás nyitott meg, kifejezve nyitottságát a bírósági közvetítés jogintézménye felé. Az országban már működő bírósági közvetítők és a munkájukat segítő koordinátor bírók, 13 megye bíróságairól érkező vendégek mellett ügyészek, ügyvédek és gyermekvédelemben dolgozó szakemberek is kíváncsiak voltak a bírósági közvetítés bírósági eljáráshoz kapcsolódására, amit a szakmai nap témájául tűztek a szervezők, köztük dr. Turcsánné dr. Molnár Katalin bíró, Fejér megyei  mediációs koordinátor.
   
 
A programba felvett előadások teljes egészében lefedték a közvetítést annak az elméletétől gyakorlati alkalmazásáig. Nagy érdeklődés övezte - a  részt vevő dr. Cser-Palkovics András polgármester és Dancs Norbert, a járási hivatal vezetője is meghallgatta dr. Kőrös András kúriai tanácselnök áttekintő előadását. Ebben a jövő március 15-én hatályba lépő új Ptk-ba foglalt Családjogi könyvről -mint a joganyag kodifikátora-, beszélt bírói szemmel. Kiemelte, hogy a házasság felbontása körében hangsúlyosabb szerepet fog kapni a közvetítés, mind a kapcsolat helyreállítása érdekében, mind a bontás járulékos kérdéseinek rendezésében. Hangsúlyozta, hogy a  gyermekelhelyezés kifejezést felváltja a szülői felügyelet gyakorlása szóhasználat, aminek egyes elemei (pl. a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntési jog) a különélő szülőt is megilletik. A gyermekelhelyezés kifejezést kizárólag a gyermek szüleitől különböző harmadik félnél történő elhelyezésekor használják majd. A felügyeleti jogról való megegyezés körében a bíró -indokoltság esetén-, kötelezheti a feleket, hogy közvetítői eljárásban vegyenek részt a megegyezés érdekében. A közvetítői előkészítő megbeszélésen való részvétel kötelező lesz, az eljárás lefolytatása és a megállapodás a felek önkéntességén alapul. Mint elmondta az előadó, hasonló közvetítői eljárás elrendelésére a gyermeket érintő gyámhatósági ügyekben is lehetőség nyílik majd.
A szakmai program nem szorítkozott kizárólag a polgári jog területére, hanem érintette a régi és az új Btk. kapcsolódó rendelkezéseit is, amit dr. Parti Mónika, a Szombathelyi Járásbíróság büntető ügyszakos bírája vázolt a százfős közönségnek, akik között volt például Selymesné dr. Horváth Ágnes főügyész-helyettes és a Fejér Megyei Főügyészség három munkatársa mellett jelen volt több gyám és járási hivatalvezető, vezető helyettes valamint az Igazságügyi Szolgálat három munkatársa. A Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal is képviseltette magát, míg a Kúriáról hárman vettek részt az előadásokon.  Az előadók mind elméleti, mind gyakorlati kérdésekkel foglalkoztak, kiemelve a joganyagból azokat a rendelkezéseket, amelyeknél a közvetítés bekapcsolható a jogviták rendezésébe.
 Perbeszéd helyett párbeszéd
 
A bírósági közvetítés perhez képesti előnyét szlogenszerűen összefoglaló mondat adta a címét dr. Gyengéné dr. Nagy Márta, az OBH Mediációs Munkacsoportja vezetője előadásának, amiben a többi közt a polgári jogban hatékonyan alkalmazható közvetítés jogszabályi kereteit mutatta be. Kiemelte a mediációra alkalmas ügyek felismerésének és erre az útra való terelésének fontosságát, valamint a felek mihamarabbi tájékoztatásának a szükségességét az igénybe vehető alternatív vitarendezésről. Ha a közvetítői eljárás pert vált ki, az nemcsak a bírók munkaterhét, hanem a felek költségeit csökkentik az illetékkedvezmény érvényesítésével, nem beszélve az elégedettségéről a perbeli vesztes pozíció kiiktatódása eredményeképpen.
 Dr. Kiss Károly, a KIM tanácsosa felhívta a figyelmet arra, hogy számos jogszabályban szerepel a jogvita – bírói ítélettel való eldöntése (ami nem a felek közötti konfliktust rendezését célozza) helyett – megegyezéssel történő elintézése (ügyvédi törvény), a jogvita megoldása vagy peren kívüli lezárása (jogi segítségnyújtás); a hagyatéki eljárás során a közjegyző tájékoztatást ad az egyezség és a közvetítés lehetőségéről. A bíró általában maga döntheti el, hogy megkísérli-e a felek békítését, illetve ajánlja-e nekik a közvetítést; előbbiben segíthet a közvetítés módszerének megtanulása (pl. a bíró speciális kérdezéstechnikát alkalmaz a békítő tárgyaláson), utóbbinak feltétele, hogy a bíró behatóbban ismerje a közvetítés jogintézményét – e tudás hasznosságát kiemeli a bírósági közvetítés megjelenése, valamint az új Ptk.-val lehetővé váló, a szülők közvetítés igénybevételére való kötelezése.
 
Gyakorlati tudnivalók
 
A közvetítői megbeszélésen fontos, hogy a helyiség berendezése is az egyenlőséget és a bizalmat tükrözze, ezt  jól kifejezheti egy kör alakú asztal alkalmazása is. A mediátor feladata, hogy a felek között kialakult konfliktus miatt megakadt kommunikációt elindítsa és elsegítse őket a kölcsönös felismerésekhez, a kölcsönös megértéshez, végül pedig a megállapodás létrejöttéhez. A mediáció folyamatában a helyzet jogi mérlegelése és a bizonyíthatóság kérdése nem elsődleges. A mediátor, az a személy, aki értő figyelemmel hallgatja a feleket és mediációs technikák alkalmazásával elősegíti, hogy mindkét fél meghallgassa és megértse a másik személy helyzetét. Dr. Jeles Judit, a Mediációs Munkacsoport tagja és dr. Tíber Péter ügyvéd mediátor tréner osztottak meg a gyakorlati fogásokat a közönség tagjaival. A megfeneklett folyamatot nyílt kérdésekkel, a felszökkenő indulatokat semlegesbe fordító megfogalmazással érthetővé téve lehet fenntartani a párbeszédet, ami tíz esetből legalább hétszer elvezeti a feleket megállapodásuk írásba foglalásáig.
 
                         
 
Tavaly november óta az országban jelenleg elérhető 9 megyében működő 16 bírósági közvetítő 168 ügyfélfogadási napot tartott. Eredményes munkájuknak köszönhetően az általuk lefolytatott közvetítői ülések több mint 60%-a megállapodással zárult.
 
A SZAKMAI NAPON KÉSZÜLT TOVÁBBI KÉPEKET IDE KATTINTVA TEKINTHETIK MEG.