Folytatódó devizahiteles perek, Questor-ügy: sajtótájékoztató a Fővárosi Törvényszéken

 
2016. március 4-én sajtótájékoztató keretében mutatta be a Fővárosi Törvényszék a most megjelent ügyfélkartáját, továbbá tájékoztatott a folytatódó és újonnan indult devizahiteles perekről, az előzetes letartóztatások fővárosi gyakorlatáról, valamint a Quaestor Zrt.-vel kapcsolatos ügyekről.
Dr. Fazekas Sándor, a Fővárosi Törvényszék elnöke a most megjelent Ügyfélszolgálati Karta kapcsán kiemelte, hogy a kiadvány garanciavállalás a tisztességes eljárások biztosítására és a magas szakmai színvonalú ítélkezésre. A Karta preambulumában 10 alapelvet fogalmaz meg, ezt követően pedig gyakorlati információkat tartalmaz a Fővárosi Törvényszékhez és bíróságaihoz forduló ügyfeleknek. A Törvényszékhez tartozó minden szervezeti egységről külön kis karta is készült, hiszen a kerületi bírósággal kapcsolatban álló polgárok az illetékes bíróságra kíváncsiak.
 
Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb magyarországi törvényszék garanciát vállal arra, hogy naprakészen biztosítja mindazokat a tájékoztató adatokat, információkat, amelyek a kezelőirodák, vagy az ügyfélszolgálat szolgáltatásaival kapcsolatosak. Ezek az adatok részben elektronikusan a Törvényszék honlapján, részben a kerületi bíróságok adatbázisaiban folyamatosan frissülnek.
 
Az elnök elmondta, hogy Magyarországon a bíróságokon az elmúlt két esztendőben kezdték el kialakítani az ügyfélcentrumokat. A Fővárosi Törvényszék elsőként hozott létre önálló egységként működő ügyfélcentrumokat, ahol az állampolgárok minden olyan információhoz hozzájuthatnak, amelyek az eljárási törvények alapján kiadhatók. A Törvényszék call-centert működtet, elektronikusan is kérhetőek adatok a bírósági adatbázisokból, emellett skype-on is el lehet érni a bíróságot, időpontokat lehet foglalni, valamint fénymásolatokat lehet rendelni elektronikusan. Mindezek a gyorsaságot, az ügyintézés hatékonyságát szolgálják.
Fontos az ügyfelek visszajelzése is: a szolgáltatások időszerűségéről és szakszerűségéről elektronikusan kitölthető anonim kérdőíveken várja a Törvényszék a véleményeket.
 
Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék Sajtó Osztályának munkatársa a folytatódó és újonnan induló devizahiteles perekről elmondta: a Fővárosi Törvényszék érintett szervezeti egységeinél „több szálon” is futnak a devizahiteles ügyekkel kapcsolatos eljárások.
Az egyik a devizahiteles törvények által bevezetett új típusú polgári nemperes eljárás, amely valamennyi kiküldött banki elszámolással kapcsolatban, a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását követően, a fogyasztók és a pénzügyi intézmények számára jelent jogorvoslati lehetőséget.
A devizahiteles ügyek másik „szála” a felfüggesztett peres eljárások. 2014-ben több ezer folyamatban lévő eljárást függesztett fel a bíróság a banki elszámolások lezárásáig. Ezek közül már indultak újra perek 2015-ben is, de tömeges mennyiségben idén várható az újraindulásuk. Azokban az esetben, amelyekben a felek között vita alakul ki a banki elszámolással kapcsolatban, a per újraindulását megelőzheti a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása és ennek a jogorvoslati fóruma, a Pesti Központi Kerületi Bíróság nemperes eljárása is.
A harmadik devizahiteles „ügytípusba” a Törvényszék Gazdasági Kollégiumához érkezett ügyek, az újonnan induló perek tartoznak, amelyeknek száma folyamatosan nagyon magas.
 
Dr. Madarasi Anna kiemelte, hogy az új ügyekben a felperesek egyre változatosabb jogcímek megjelölésével kérik továbbra is a pénzügyi intézményekkel kötött fogyasztói szerződéseik érvénytelenségének a megállapítását. Ezek a keresetek folyamatosan újabb és újabb jogalkalmazási kérdéseket vetnek fel a bírák számára. A törvényszéki hatáskörbe tartozó perekben kötelező a jogi képviselet, ennek ellenére a devizahiteles perekben nagyon sok bírói munkát igényel a keresetlevelek értelmezése. A bírák tapasztalata, hogy a jogi képviselők az eljárások során gyakran megpróbálják megkerülni a devizahiteles jogszabályok céljait és ennek érdekében sokszor a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét is figyelmen kívül hagyják. Fontos hangsúlyozni, hogy a perindításnak semmilyen hatása nincsen a törlesztőrészletek fizetésének a kötelezettségére.
 
Egészen új, a fogyasztókat is érintő jogalkalmazási problémákat vet fel az elszámolási törvénynek az a rendelkezése, amely kimondja, hogy a keresetekben nem elég csak a szerződés érvénytelenségének a megállapítását kérni, ahogyan azt korábban a régi Polgári Törvénykönyv   lehetővé tette. A felpereseknek ezekben az ügyekben az érvénytelenség okától függetlenül az érvénytelenség jogkövetkezményét is meg kell jelölniük. Ezek a jogkövetkezmények pedig kizárólag a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása lehetnek. A devizahiteles ügyekben az eredeti állapot helyreállításának nincsen helye. Ez a törvényi rendelkezés a fogyasztókkal szemben is olyan követelményt állít, amelyet nem könnyű teljesíteniük. A jogkövetkezményekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a fogyasztói szerződésekre vonatkozóan akárhogyan is fejeződik be egy per, az biztosan nem történhet meg, hogy a fogyasztónak, aki a pénzügyi intézménytől hitelt vett fel és a hitel összegét meg is kapta, egyszer csak minden fizetési kötelezettsége „eltűnik”.
 
Újságírói kérdésre válaszolva dr. Madarasi Anna elmondta, hogy a bíróságnak törvényi kötelezettsége, hogy az ítélet meghozatala során a banki elszámolást vegye alapul.
 
Dr. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője az előzetes letartóztatások fővárosi gyakorlata kapcsán elmondta, hogy Budapesten a Fővárosi Törvényszékhez tartozó Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja (BKKB) dönt a nyomozás során az előzetes letartóztatásokról. Ide érkezik országosan a legtöbb elrendelésre irányuló ügyészi indítvány nyomozati szakban. 2015-ben az ügyészség 1437 terhelt előzetes letartóztatását indítványozta, ezek közül 1178 gyanúsítottal szemben rendelték el egy hónapra a legszigorúbb kényszerintézkedést a nyomozási bírák, amely 82%-os „letartóztatási arány”, vagyis az ügyészi indítványok 18%-át elutasították.
A bíróságnak az eljárás minden szakaszában, így az elrendeléskor is vizsgálnia kell az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának a lehetőségét, mert erre a bírákat a magyar és nemzetközi jogszabályok, valamint a bírói gyakorlat is kötelezi. A fővárosi nyomozási bírák az eljárási szabályokon kívül ismerik és alkalmazzák a strasbourgi esetjogot is, az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntéseire a bírák a végzések indokolásában gyakran hivatkoznak. A strasbourgi esetjog legfontosabb eleme, hogy az előzetes letartóztatást csak a legvégső esetben, ésszerű ideig és kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha az enyhébb kényszerintézkedések (például a házi őrizet vagy lakhelyelhagyási tilalom) nem elegendőek az eljárási célok biztosítására.
Az elhúzódó letartóztatások alapvetően ritkák, az egy éven túli előzetes letartóztatások aránya országosan mindössze 5% az összes elrendelt előzetes letartóztatáshoz képest.
 
A sajtószóvivő az úgynevezett Quaestor-ügy kapcsán arról tájékoztatott, hogy a Fővárosi Főügyészség Tarsoly Csabát és tíz társát bűnszervezetben elkövetett sikkasztás, csalás és más bűncselekmények elkövetésével vádolja. A kiemelt jelentőségű büntetőügyet a Fővárosi Törvényszék soron kívül tárgyalja. Figyelemmel az ügy terjedelmére, a bíróság folyamatosan dolgozza fel a 132 ezer oldalnyi, 218 kötetbe rendezett nyomozati iratokat. A tárgyalás jelenleg előkészítő szakaszban van, az első tárgyalás sorozat várható kitűzése a kiemelt ügyekre vonatkozó szabályok szerint: 2016. május.
 
Dr. Póta Péter kitért a Quaestor Zrt. ellen folyamatban lévő felszámolási eljárásra, és a Fővárosi Törvényszéken folyó egyéb polgári peres eljárásokra is. A felszámoló felé hozzávetőlegesen 26 ezer igénybejelentés érkezett. Ezek túlnyomó többsége tulajdoni igény (értékpapír kiadása iránti követelés) volt. Azok a károsultak, akikre a befektető-védelmi alap kártalanítása nem terjed ki, az úgynevezett „Quaestor-törvény” alapján válhatnak jogosulttá a kártalanításra. A 2016. január 1-jén  hatályba lépett, a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről szóló törvény szerint a Kárrendezési Alap akkor is ellenértéket állapít meg, ha a kérelmező kötvény-értékpapírszámláján a kifizetett ellenértéket nem írták jóvá, de az ügyletből eredő követelés fennállását jogerős bírósági határozat megállapította. Emiatt várhatóan 350 hitelező igényét érintően kell a bírósági eljárást lefolytatni. Ezek mellett további polgári peres eljárások is zajlanak a Fővárosi Törvényszéken, amelyekben a Quaestor Zrt. alperesként vagy felperesként.
 
 
Budapest, 2016. március 5.