„Fontos, hogy a szakértő bevonásával zajló eljárások időtartama lerövidüljön”

Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke Székhelyi Mailáth György országbíró emlékére 2014. július 17-én két tagozatban (joghallgatói, bírósági dolgozó) és négy szekcióban (polgári, büntető, közjogi, általános bírósági) hirdetett tudományos pályázatot. A felhívásra összesen 51 színvonalas pályamű érkezett, amelyeket szekciónként külön joghallgatói és bírósági dolgozói tagozatban is díjaztak.
 
A pályázat nyerteseivel készült interjúsorozatunk újabb állomásaként dr. Rainer Lillát, a Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság titkárát kérdeztük a díjazott dolgozatáról.
 
 
Az Országos Bírósági Hivatal Elnöke által meghirdetett Mailáth György tudományos pályázatra benyújtott nyertes pályázatát „Az igazságügyi szakértőkkel kapcsolatos szabályozás és feladatok, lehetséges eszközök az eljárás gyorsítása érdekében” címmel írta. Hogyan foglalná össze annak tartalmát, főbb megállapításait?
Mind a statisztikai mutatók, mind a saját tapasztalataim alapján elmondható, hogy a bíróság az időszerű ítélkezés követelményének sok esetben nem tud eleget tenni, amikor szakértői bizonyításra kerül sor az adott eljárásban. A szakértő bevonásával folyó ügyek elhúzódását némiképp indokolja, hogy a szakértői vizsgálathoz időre van szükség. Ugyanakkor az a rendkívüli mértékben megnövekedett pertartam, ami az ilyen ügyekre jellemző, nem magyarázható pusztán ezzel. Dolgozatomban a szakértő kirendelésével folyó ügyek elhúzódásának okait vizsgáltam, bemutattam az ilyen eljárásokban tipikusan előforduló hibákat és mulasztásokat, amelyek ismeretében a bíróságnak lehetősége van arra, hogy a szakértői bizonyítás folyamatát az irányítása alatt tartsa, és a szükséges intézkedések megtételével elérje, hogy a szakértő bevonásával zajló eljárások időtartama lerövidüljön.
 
Mennyire áll közel bírósági munkájához (vagy tanulmányaihoz) a választott téma? Miért pont erre esett a választása?
Polgári ügyszakos titkárként mind a végrehajtási és nemperes eljárásokban, mind pedig a peres eljárásokban rendszeresen tapasztalom a szakértő kirendelésével kapcsolatos problémákat, így a választott téma szorosan kötődik a mindennapos munkámhoz. Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy a jelenlegi jogi szabályozás adta keretek között hogyan lehet a megfelelő szakértőt kiválasztani, a megválaszolandó kérdéseket helyesen feltenni, megkövetelni a szakvélemény határidőben történő benyújtását, valamint a döntés meghozatala során mérlegelni annak tartalmát. Nagy jelentőségű kérdésnek tartom, hogy az új Pp. kodifikációja során a szakértői bizonyítás részletkérdéseit miképpen szabályozzák.
 
Egy komplex tudományos anyag elkészítése bizonyára időigényes elfoglaltság. Mennyi idő alatt készült el a pályamű?
Erre a kérdésre azért nehéz egyértelmű választ adni, mert a pályamű elkészítésének igénye és felépítésének gondolata a mindennapi bírósági munkám során fokozatosan alakult ki bennem, tehát ebből a szemszögből mondhatjuk, hogy az elmúlt évek alatt a szakértői érintettséggel rendelkező ügyek intézése egyfajta előkészületi időszak volt az anyag megírásához. Ha mégis konkrét időtartamot kell megjelölni, akkor az egy nagyjából kéthetes intenzív felkészülési és tervezési időszakra, és egy ezután következő 3-4 hetes - esténként, valamint hétvégén történő - megvalósítási időszakra osztható.
 
Az OBH által díjazott művek megtekinthetők a www.birosag.hu oldalon. Utólag beleolvasott a többi munkába is?
Természetesen, szakmai kíváncsiságból az érdeklődési körömhöz, valamint a munkámhoz kapcsolódó polgári jogi szekció dolgozatait végignéztem.
 
Indult már korábban is tudományos pályázaton?
Igen, egy alkalommal. Az akkori pályamunkámmal a Magyar Jogász Egylet 2005. évi szakmai-tudományos pályázatán az Országgyűlés Hivatalának különdíját nyertem el.
 
Mennyire tartja fontosnak a tudományos pályázatokat? Az egyes dolgozatokban foglalt megállapítások mennyiben lehetnek hatással a jogalkalmazási gyakorlatra vagy közvetett módon a jogalkotásra?
Személy szerint nagyon örültem a lehetőségnek, hiszen egy ilyen pályázat révén az ember bemutathatja a munkája során szerzett tapasztalatait, valamint ötleteit úgy, hogy közben kiszakadhat a mindennapi rutinból. A tudományos pályázatok jelentősége abban rejlik, hogy általuk egy adott terület szabályozásának vagy a kialakult gyakorlatnak a problémáira hívhatjuk fel a figyelmet, összefüggéseket tárhatunk fel a jogalkotás elméleti és a jogalkalmazás gyakorlati szempontjai között, illetve adott esetben javaslatot adhatunk a jogalkotásnak az adott terület szabályrendszerének módosítására. Minderre azonban csak akkor van lehetőség, ha a pályaművek a megfelelő jogalkalmazói, illetve jogalkotói fórumhoz eljutnak. A Mailáth-pályázatnál ez a lehetőség a pályaművek nyilvánossá tételével, tudományos szimpóziumon történő megvitatásával adott, így bízni lehet abban, hogy hatással lesznek a jogalkalmazásra, vagy akár közvetett módon a jogalkotásra.
 
Budapest, 2015. február 13.