Gyakori kérdések és válaszok a rendkívüli migrációs ügyekkel kapcsolatban

1. Törvényi szabályozás – illetékesség 
Az Országgyűlés 2015. szeptember 4. napján fogadta el az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló 2015. évi CXL. törvényt (továbbiakban: módosító törvény), amely 2015. szeptember 15. napjával lépett hatályba.
A módosító törvény 24. §-a alapján, a Be. 17. § (6) bekezdése szerint a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Járásbíróság, míg a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. A módosító törvény 1. § (2) bekezdése alapján a Pp. 326. § (14) bekezdése szerint a menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményekénti és elfogadhatatlanság tárgyában hozott menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálati eljárására a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
 
2. Milyen segítséget kap az OBH-tól a Szegedi Törvényszék a feladatai ellátásához?
Az Országos Bírósági Hivatal a Szegedi Törvényszék megnövekedett feladatainak ellátásához nem csak a szükséges személyi feltételeket, de a tárgyi eszközöket is folyamatosan biztosítja.
A bírósági szervezetrendszer egésze, azon belül pedig a jelen pillanatban többletfeladatok ellátásával megbízott Szegedi Törvényszék is folyamatosan és megfeszített erőkkel dolgozik azon, hogy a módosító törvény hatályba lépésétől kezdődően biztosítsa a szervezetre háruló többletfeladatok maradéktalan ellátását, az időszerű és magas színvonalú ítélkezési tevékenységet.
 
3. Hány új bírói, titkári, fogalmazói státuszt kaptak, hány ügyintéző segíti a munkát?
Mintegy 130 bíró segíti majd kirendeléssel a Szegedi Törvényszék munkáját. A Gyulai Törvényszékről kettő, a Szolnoki Törvényszékről pedig három bíró már szeptember 15-től munkába áll Szegeden, míg a többiek - szükség esetén - 40 fős turnusokban váltják egymást. Az egyes törvényszékek és ítélőtáblák elnökei további 90 bírósági titkárt és 245 bírósági tisztviselőt rendelnek ki a várható válsághelyzet kezelésére.
A kirendelt bírák és a titkárok többletfeladataikat saját munkájuk mellett, vagy kizárólagosan látják el.
A Szegedi Törvényszék gondoskodik a szükséges hivatali ügyintézők számáról és a megfelelő tárgyalótermek kialakításáról, hogy méltó körülmények között fogadhassák az ügyfeleket.
 
4. Az ügyek elbírálására a bírák és titkárok önként jelentkezhettek? 
A bírák, titkárok és igazságügyi alkalmazottak önként jelentkeztek a feladat ellátására. A bírák és a bírósági titkárok kijelölése az érintettek hozzájárulásával, más bíróságok, törvényszékek felajánlásai alapján történt. 
 
5. Mitől függ, hogy hány ügy kerül a bíróság elé? 
Az új típusú ügyek száma nagyban függ attól, hogy hányan kísérlik meg a határon a büntetőjogi szabályozás alá eső cselekmények elkövetését, illetőleg, hogy a bevándorlási hivatal határozatait követően mennyi ügy kerül majd bírósági szakba felülvizsgálat folytán.
 
A megnövekedett ügyérkezés – jelen pillanatban – kiemelten a bíróság két ügyszakát érintheti. Az egyik a Szegedi Járásbíróság büntető ügyszaka, a másik pedig a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszaka.
 
6. Hogy történik a közigazgatási ügyszakban a személyes meghallgatás? 
A közigazgatási ügyszakban lefolytatandó felülvizsgálati eljárások keretében - amennyiben személyes meghallgatás szükségessé válik – a meghallgatásokat a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületében fogják lefolytatni, amely meghallgatások a tranzitzónákon kialakított meghallgató szobákkal kép- és hangfelvétel továbbítására alkalmas összeköttetés formájában kerülnek lefolytatásra.
 
7. Minden más ügycsoporthoz képest soronkívüliséget élvez ezeknek az ügyeknek az elbírálása?
A jogalkotók döntése értelmében a bíróságoknak a határzár jogellenes átlépésével, annak megrongálásával és építésének akadályozásával kapcsolatos büntetőügyeket minden más büntetőeljárást megelőzően kell lefolytatniuk. Ennek érdekében a Szegedi Járásbíróság büntető bírái hétfőtől péntekig 8 órától 18 óráig, míg szombaton és vasárnap 8 órától 16 óráig végeznek ítélkező tevékenységet, amennyiben ezt az ügyérkezés szükségessé teszi.
 
8. A gyorsított eljárás során nem sérülnek az eljárási garanciák?
Az eljárási garanciák alkalmazása nem függ a tárgyalás időtartamától. Magának a bíróság elé állításnak is eleve feltétele az, hogy az ügy egyszerű megítélésűnek számít.
 
A bírósági tárgyalás hossza sok tényezőtől függ és annak tartama lerövidül, amennyiben a vádlott/ak nem kívánnak vallomást tenni, – élve a törvény adta jogukkal – és így a nyomozati eljárás során tett vallomásuk felolvasás útján képezi a bizonyítás részét.
 
A Be. 542/G. §-a alapján, figyelemmel a Be. 72. § (1) és (2) bekezdésében írtakra is, a tényállás szoros összefüggésére tekintettel az ügyek egyesítése lehetséges, és egyben célszerű is.
 
A bíróság minden esetben törekszik az eljárási szabályok betartása mellett megalapozott döntés meghozatalára, és arra, hogy a tisztességes, fair eljáráshoz való jog egyetlen vádlott esetében se sérüljön.
 
9. Nem vet fel aggályokat, hogy a családokat az eljárás/bűnügyi őrizet során szétválasztják?
Ez büntetés-végrehajtási/rendőrségi hatáskörbe tartozó kérdés. A bűnügyi őrizet elrendelése nem a bíróság, hanem a nyomozó hatóság feladata, miként annak végrehajtásáról is ők gondoskodnak.
 
10. A tárgyalások során biztosítottak voltak a védelemhez és az anyanyelvhasználathoz fűződő jogok?
A tárgyalások zavartalanul megtartásra kerültek, a vádlottak védelemhez, valamint anyanyelv használatához fűződő jogai messzemenőkig biztosítva voltak, figyelemmel arra, hogy a védő és a tolmács valamennyi tárgyaláson részt vett; a védő a vádlottak érdekében perbeszédet tartott, a tolmács pedig az eljárás alapját képező vádfeljegyzést, valamint az eljárási cselekményeket, továbbá a bíróság részéről részletesen indokolt ítéletet szóbeli tolmácsolás útján lefordította. A vádlottak minden esetben nyilatkoztak arról, hogy az eljárás menetét és a bíróság döntését megértették, valamint az ítélet írásbeli fordítását nem kérik.
 
11. Hogyan választják ki a büntetőügyekben közreműködő tolmácsokat, milyen feltételeknek kell megfelelniük?
A határzár tiltott átlépésével, megrongálásával és az azzal kapcsolatos építési munka akadályozásával összefüggésben elkövetett bűncselekmények gyorsított bírósági eljárásban történő tárgyalása során valamennyi nagyobb fordítóiroda közreműködik a megfelelő nyelvismerettel rendelkező tolmács személyének biztosításában. Amennyiben ilyen hivatásos tolmács nem állna rendelkezésre, a vádlott által beszélt nyelvet értő más, kellő nyelvismerettel rendelkező személy is igénybe vehető az eljárási törvény szerint.
 
A bíróság a tárgyalás megnyitását követően minden esetben megkérdezi a vádlottól, hogy a kirendelt tolmácsot érti-e, így a bizonyítási eljárás megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha a vádlott elfogadja a tolmács személyét, emellett nyilatkozik arról, hogy a tolmácsot megérti. A bírósági tárgyaláson elvégzett eljárási cselekmények, maga a bizonyítási eljárás, tolmácsolás útján történik, e körben például tolmácsolás útján ismertetik a vádlottal a vádiratot, a perbeszédeket és az ítéletet annak részletes indokolásával együtt.
A tolmács jelenlétének biztosításáról az ügyész köteles gondoskodni.
 
12. Miért nem kapja meg a vádfeljegyzést a vádlott az anyanyelvén? A lefordított ítéletet miért csak kérelemre kapja meg? 
A vádemelés, a vádirat készítése és annak lefordítása ügyészi kompetencia. A bíróság elé állítás sajátossága, hogy a Be. 522. § (2) bekezdése alapján az ügyész nem vádiratot nyújt be, hanem a vádfeljegyzést terjeszt be, amelyet szóban ismertet, amit a jelenlévő vádlottnak lefordít a tolmács.  
 
A Be. 9. § (4) bekezdése általánosságban kimondja, hogy „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond." E rendelkezés tehát nemcsak migrációs ügyekben, hanem minden büntetőügyben érvényes.
 
A bíróság minden esetben gondoskodik arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerő és nem értő vádlott a vádirat tartalmát – anyanyelvére történő – tolmácsolás útján megismerje.
 
Az ítélet kihirdetésére szintén szóban kerül sor, amelyet a tolmács szintén lefordít, ám ha a vádlott kéri, írásban is megkapja a lefordított ítéletet.
 
13. Miért esik más büntetőjogi megítélés alá a Horvátország felől érkező határsértők cselekménye (szabálysértés) és Szerbiából érkezők cselekménye?
A határzár tiltott átlépésének bűntettét az követi el, aki az államhatárra telepített határzáron keresztül jogtalanul belép. Aki nem az úgynevezett technikai határzáron keresztül lép be Magyarország területére, a jelenlegi törvényi szabályozás szerint bűncselekményt nem valósít meg.
 
14. Szegedi Törvényszék – (eddigi) statisztikai adatok döntésekről
Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény 2015. szeptember 15. napjával történő hatályba lépésétől eltelt 10 nap alatt a Szegedi Járásbíróságra összesen 188 érdemi ügy érkezett, minden esetben a Btk. 352/A. § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő határzár tiltott átlépésének bűntette miatt.
 
A nagy sajtóérdeklődést kiváltó ügyekből 176 ügy ítélettel, míg 5 ügy egyéb módon már befejeződött, a 176 ítéletből 166 első fokon jogerőssé vált, míg 10 esetben került sor fellebbezés bejelentésére enyhítés érdekében.
 
A bíróság 176 esetben büntetőjogi felelősséget megállapító határozatot hozott, amelyekben kiutasítás joghátrányt alkalmazott, mérlegelve az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyát és az elkövető személyében rejlő társadalomra veszélyesség fokát, valamint az egyéb bűnösségi körülményeket. A kiutasítások tartama az alábbi megoszlású volt:
 
    77 esetben 1 év,
    99 esetben 2 év.
 
A bíróság összesen 5 ügyben az iratokat – a vádlott meg nem jelenése miatt - az ügyésznek visszaküldte.
A bíróság eljárásával, a tárgyalás lefolytatásával szemben kifogás nem érkezett, az ítéletek jogerőre emelkedésének nagy száma is azt jelzi, hogy a vádlottak elfogadták a bíróság döntéseit.
 
A törvény hatályba lépésétől a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal menekültkénti elismerés tárgyában született közigazgatási határozatával szemben mindösszesen 7 felülvizsgálati kérelem érkezett, amelyből 5-öt a kérelmezők visszavontak, 2-ben pedig a bíróság hatályon kívül helyező végzést hozott és a közigazgatási szervet új eljárás lefolytatására kötelezte, utóbbi esetekben személyes meghallgatást követően született döntés, amelyen a kérelmező és a kérelmezett a tranzitzónán létesített meghallgató szobában, a bíróság és a kérelmező jogi képviselője pedig a bíróság épületében vett részt. Közöttük a kapcsolatot zárt láncú kép és hang továbbítására alkalmas eszközzel biztosították. Tolmács mind a bírósági tárgyalóban, mind a meghallgató ponton rendelkezésre állt, akik az eljárást teljes egészében tolmácsolták a kérelmezőnek, valamint lefordították neki a részletesen indokolt végzést is. A kérelmezők ezen eljárásokban is úgy nyilatkoztak, hogy megértették a döntést és nem kérik annak írásbeli fordítását.
 
A Szegedi Járásbíróság nyomozási csoportja a kényszerintézkedés tárgyában összesen 13 meghallgatást tartott határzár tiltott átlépésének bűntette miatt.
 
15. Az eddig elbírált ügyekben a terheltek többsége milyen állampolgárságú volt? 
A tárgyalt ügyek többségében magukat afgán, szír és pakisztáni állampolgárságúnak valló személyek büntetőjogi felelőssége kérdésében döntöttek a bírák.
 
16. Mivel jár, ha a terheltet a bíróság ítéletében kiutasítja Magyarország területéről? 
A Btk. 59. § (1) bekezdése alapján a büntetőeljárás eredményeként azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről kell kiutasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A jogerős ítéletben kimondott kiutasítás végrehajtásáról a 2007. évi II. törvény alapján az idegenrendészeti hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) gondoskodik.
 
17. Eddig még nem született felmentő ítélet határzársértés miatt. Az egyes ügyek elbírálása során figyelembe veszi a bíróság a genfi konvenció illetve emberjogi szervezetek ajánlásait is? 
A bíró az ügyészség által emelt vádról dönt. Ha nem volt felmentő ítélet, az azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a bíróság a vádat a bizonyítási eljárás lefolytatását követően megalapozottnak találta.
Az emberi jogi szervezetek által képviselt jogi álláspontot a bíróságok is vizsgálják: amennyiben arra az álláspontra helyezkedik a bíró, hogy az adott ügyben alkalmazandó jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, az eljárást felfüggeszti és az Alkotmánybírósághoz fordul. Jelen ügyekben ilyenre nem került sor.
 
18. Fel kell függeszteni a büntetőeljárást a menedékjogi kérelem elbírálásáig? 
A határzársértés büntetőügy, a bűncselekmény elkövetése és annak elbírálása független a menekült státusztól és a menekültjogi eljárástól.
Amennyiben a vádlott az ellene folyó büntetőeljárás során, a bírósági tárgyaláson menedékjogért folyamodik, a bíróság a kérelmet haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására illetékes hatósághoz (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal).
Az esetben, ha a vádlott a kiutasításról rendelkező ítélet meghozatalát követően menedékjogban részesül, úgy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. 301. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a kiutasítást nem hajtják végre.
 
Budapest, 2015. szeptember 28.