Gyakori kérdések és válaszok a rendkívüli migrációs ügyekkel kapcsolatban (2015.11.06.)

1. Statisztikai adatok a mai napig született bírósági döntésekről 
2015. november 5-ig összesen 657 db ügy érkezett, ebből 4 jelenleg folyamatban van.
Összesen 638 büntetőjogi felelősséget megállapító határozat született. Ebből 339 esetben egy év kiutasításról, 293 esetben két év kiutasításról, 3 esetben három év kiutasításról, egy esetben öt év kiutasításról, míg 2 esetben megrovásról döntöttek.
 
14 esetben került sor iratok visszaküldésére, 1 esetben megszüntették az eljárást. Összesen 16 fellebbezés történt. Az eljárásban egy esetben vett részt fiatalkorú, 5 esetben pedig fordítást kértek.
 
Az egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggésben történő módosításáról szóló 2015. évi CXL. törvény 2015. szeptember 15. napjával történő hatályba lépésétől eltelt 10 nap alatt a Szegedi Járásbíróságra összesen 188 érdemi ügy érkezett, minden esetben a Btk. 352/A. § (1) bekezdésébe ütköző, aszerint minősülő és büntetendő határzár tiltott átlépésének bűntette miatt. Tolmács mind a bírósági tárgyalóban, mind a meghallgató ponton rendelkezésre állt.
 
A 2015. október 16-i kormányzati döntés értelmében életbe lépett horvát-magyar szakasz határzára kapcsán ezidáig nem került sor bírósági intézkedésre a Zalaegerszegi Járásbíróságon. A Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságra sem érkezett menekültügyi jogorvoslat.
 
2. Törvényi szabályozás – illetékesség 
Az Országgyűlés 2015. szeptember 4-én fogadta el az „Egyes törvényeknek a tömeges bevándorlás kezelésével összefüggő módosításáról” szóló 2015. évi CXL. törvényt (továbbiakban: módosító törvény), amely 2015. szeptember 15-én lépett hatályba.
 
A módosító törvény 24. §-a alapján, a Be. 17. § (6) bekezdése szerint a határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén a járásbíróság hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Járásbíróság, míg a törvényszék hatáskörébe tartozó ügyekben a Szegedi Törvényszék kizárólagos illetékességgel jár el. A módosító törvény 1. § (2) bekezdése alapján a Pp. 326. § (14) bekezdése szerint a menedékjogról szóló törvény szerinti határon lefolytatott eljárások eredményekénti és elfogadhatatlanság tárgyában hozott menekültügyi határozat bírósági felülvizsgálati eljárására a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.
 
Az Országgyűlés által 2015. szeptember 29-én elfogadott törvény értelmében a határzárral kapcsolatos bűncselekményt Szeged mellett Zalaegerszegen és Pécsett is tárgyalják. Zala és Somogy megye területén - a barcsi járás kivételével - a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el, illetve a másodfokú ügyekben a Zalaegerszegi Törvényszék. A menekültügyi határozatok bírósági felülvizsgálati eljárásában pedig a Zalaegerszegi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el, ugyanilyen területi illetékességgel.
 
3. Milyen segítséget kap az OBH-tól a Szegedi Törvényszék a feladatai ellátásához?
 Az Országos Bírósági Hivatal a Szegedi Törvényszék megnövekedett feladatainak ellátásához nem csak a szükséges személyi feltételeket, de a tárgyi eszközöket is folyamatosan biztosítja.
 
A bírósági szervezetrendszer egésze, azon belül pedig a jelen pillanatban többletfeladatok ellátásával megbízott Szegedi Törvényszék is folyamatosan és megfeszített erőkkel dolgozik azon, hogy a módosító törvény hatályba lépésétől kezdődően biztosítsa a szervezetre háruló többletfeladatok maradéktalan ellátását, az időszerű és magas színvonalú ítélkezési tevékenységet.
 
4. Hány új bírói, titkári, fogalmazói státuszt kaptak, hány ügyintéző segíti a munkát?
Mintegy 130 bíró segíti majd kirendeléssel a Szegedi Törvényszék munkáját. A Gyulai Törvényszékről kettő, a Szolnoki Törvényszékről pedig három bíró már szeptember 15-től munkába állt Szegeden, míg a többiek - szükség esetén - 40 fős turnusokban váltják egymást. Az egyes törvényszékek és ítélőtáblák elnökei további 90 bírósági titkárt és 245 bírósági tisztviselőt rendelnek ki a várható válsághelyzet kezelésére.
 
A Pécsi Járásbíróságon jelenleg 13 büntetőbíró, 13 jegyzőkönyvvezető, és a szükséges irodai személyzet rendelkezésre áll az esetleges határzárral kapcsolatos bűncselekmények elbírálására. A Pécsi  Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon jelenleg  7 bíró, 2 bírósági titkár, továbbá a szükséges leírói és irodai személyzet rendelkezésre áll a menekültkénti elismerés tárgyában hozott közigazgatási határozatok felülvizsgálatára.
 
A 2015. október 16-i kormányzati döntés értelmében életbe lépett a határzár a horvát-magyar szakaszon. Zala megyét ettől kezdve érintik a migrációs ügyek. A zalai bíróságok a szegedi tapasztalatokat alapul véve készültek fel a feladatokra, más bíróságok szükség esetén kirendelésekkel segítik a munkát. A megye területéről 5 bíró (Nagykanizsáról három, Lentiből és Keszthelyről pedig egy-egy), és 7 igazságügyi alkalmazott dolgozhat szükség esetén ideiglenesen a Zalaegerszegi Járásbíróságon. Amennyiben ennél többre lenne szükség, az ország más bíróságairól érkeznek kirendelt bírok. A Zalaegerszegi Törvényszékre 8, a járásbíróságra 30 a kirendeltek száma.
 
A kirendelt bírák és a titkárok többletfeladataikat saját munkájuk mellett, vagy kizárólagosan látják el. A Szegedi Törvényszék gondoskodik a szükséges hivatali ügyintézők számáról és a megfelelő tárgyalótermek kialakításáról, hogy méltó körülmények között fogadhassák az ügyfeleket.
 
5. Az ügyek elbírálására a bírák és titkárok önként jelentkezhettek? 
A bírák, titkárok és igazságügyi alkalmazottak önként jelentkeztek a feladat ellátására. A bírák és a bírósági titkárok kijelölése az érintettek hozzájárulásával, más bíróságok, törvényszékek felajánlásai alapján történt. 
 
6. Mitől függ, hogy hány ügy kerül a bíróság elé? 
Az új típusú ügyek száma nagyban függ attól, hogy hányan kísérlik meg a határon a büntetőjogi szabályozás alá eső cselekmények elkövetését, illetőleg, hogy a bevándorlási hivatal határozatait követően mennyi ügy kerül majd bírósági szakba felülvizsgálat folytán.
 
A megnövekedett ügyérkezés – jelen pillanatban – kiemelten a bíróság két ügyszakát érintheti. Az egyik a Szegedi Járásbíróság büntető ügyszaka, a másik pedig a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság közigazgatási ügyszaka.
 
7. Hogy történik a közigazgatási ügyszakban a személyes meghallgatás? 
A közigazgatási ügyszakban lefolytatandó felülvizsgálati eljárások keretében - amennyiben személyes meghallgatás szükségessé válik – a meghallgatásokat a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság épületében fogják lefolytatni, amely meghallgatások a tranzitzónákon kialakított meghallgató szobákkal kép- és hangfelvétel továbbítására alkalmas összeköttetés formájában kerülnek lefolytatásra.
 
8. Minden más ügycsoporthoz képest soronkívüliséget élvez ezeknek az ügyeknek az elbírálása?
A jogalkotók döntése értelmében a bíróságoknak a határzár jogellenes átlépésével, annak megrongálásával és építésének akadályozásával kapcsolatos büntetőügyeket minden más büntetőeljárást megelőzően kell lefolytatniuk. Ennek érdekében a Szegedi Járásbíróság büntető bírái hétfőtől péntekig 8 órától 18 óráig, míg szombaton és vasárnap 8 órától 16 óráig végeznek ítélkező tevékenységet, amennyiben ezt az ügyérkezés szükségessé teszi.
 
9. A gyorsított eljárás során nem sérülnek az eljárási garanciák?
Az eljárási garanciák alkalmazása nem függ a tárgyalás időtartamától. Magának a bíróság elé állításnak is eleve feltétele az, hogy az ügy egyszerű megítélésűnek számít.
 
A bírósági tárgyalás hossza sok tényezőtől függ és annak tartama lerövidül, amennyiben a vádlott/ak nem kívánnak vallomást tenni, – élve a törvény adta jogukkal – és így a nyomozati eljárás során tett vallomásuk felolvasás útján képezi a bizonyítás részét.
 
A Be. 542/G. §-a alapján, figyelemmel a Be. 72. § (1) és (2) bekezdésében írtakra is, a tényállás szoros összefüggésére tekintettel az ügyek egyesítése lehetséges, és egyben célszerű is.
 
A bíróság minden esetben törekszik az eljárási szabályok betartása mellett megalapozott döntés meghozatalára, és arra, hogy a tisztességes, fair eljáráshoz való jog egyetlen vádlott esetében se sérüljön.
 
10. Nem vet fel aggályokat, hogy a családokat az eljárás/bűnügyi őrizet során szétválasztják?
Ez büntetés-végrehajtási/rendőrségi hatáskörbe tartozó kérdés. A bűnügyi őrizet elrendelése nem a bíróság, hanem a nyomozó hatóság feladata, miként annak végrehajtásáról is ők gondoskodnak.
 
11. A tárgyalások során biztosítottak voltak a védelemhez és az anyanyelvhasználathoz fűződő jogok?
A tárgyalások zavartalanul megtartásra kerültek, a vádlottak védelemhez, valamint anyanyelv használatához fűződő jogai messzemenőkig biztosítva voltak, figyelemmel arra, hogy a védő és a tolmács valamennyi tárgyaláson részt vett; a védő a vádlottak érdekében perbeszédet tartott, a tolmács pedig az eljárás alapját képező vádfeljegyzést, valamint az eljárási cselekményeket, továbbá a bíróság részéről részletesen indokolt ítéletet szóbeli tolmácsolás útján lefordította. A vádlottak minden esetben nyilatkoztak arról, hogy az eljárás menetét és a bíróság döntését megértették, valamint az ítélet írásbeli fordítását nem kérik.
 
12. Hogyan választják ki a büntetőügyekben közreműködő tolmácsokat, milyen feltételeknek kell megfelelniük?
A határzár tiltott átlépésével, megrongálásával és az azzal kapcsolatos építési munka akadályozásával összefüggésben elkövetett bűncselekmények gyorsított bírósági eljárásban történő tárgyalása során valamennyi nagyobb fordítóiroda közreműködik a megfelelő nyelvismerettel rendelkező tolmács személyének biztosításában. Amennyiben ilyen hivatásos tolmács nem állna rendelkezésre, a vádlott által beszélt nyelvet értő más, kellő nyelvismerettel rendelkező személy is igénybe vehető az eljárási törvény szerint.
 
A bíróság a tárgyalás megnyitását követően minden esetben megkérdezi a vádlottól, hogy a kirendelt tolmácsot érti-e, így a bizonyítási eljárás megkezdésére csak akkor kerülhet sor, ha a vádlott elfogadja a tolmács személyét, emellett nyilatkozik arról, hogy a tolmácsot megérti. A bírósági tárgyaláson elvégzett eljárási cselekmények, maga a bizonyítási eljárás, tolmácsolás útján történik, e körben például tolmácsolás útján ismertetik a vádlottal a vádiratot, a perbeszédeket és az ítéletet annak részletes indokolásával együtt. A tolmács jelenlétének biztosításáról az ügyész köteles gondoskodni.
 
13. Miért nem kapja meg a vádfeljegyzést a vádlott az anyanyelvén? A lefordított ítéletet miért csak kérelemre kapja meg? 
A vádemelés, a vádirat készítése és annak lefordítása ügyészi kompetencia. A bíróság elé állítás sajátossága, hogy a Be. 522. § (2) bekezdése alapján az ügyész nem vádiratot nyújt be, hanem a vádfeljegyzést terjeszt be, amelyet szóban ismertet, amit a jelenlévő vádlottnak lefordít a tolmács.  
 
A Be. 9. § (4) bekezdése általánosságban kimondja, hogy „Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a kézbesítendő iratot nem kell lefordítani, ha erről az érintett kifejezetten lemond." E rendelkezés tehát nemcsak migrációs ügyekben, hanem minden büntetőügyben érvényes.
 
A bíróság minden esetben gondoskodik arról, hogy a magyar nyelvet nem ismerő és nem értő vádlott a vádirat tartalmát – anyanyelvére történő – tolmácsolás útján megismerje.
 
Az ítélet kihirdetésére szintén szóban kerül sor, amelyet a tolmács szintén lefordít, ám ha a vádlott kéri, írásban is megkapja a lefordított ítéletet.
 
14. Miért esik más büntetőjogi megítélés alá a Horvátország felől érkező határsértők cselekménye (szabálysértés) és Szerbiából érkezők cselekménye?
A határzár tiltott átlépésének bűntettét az követi el, aki az államhatárra telepített határzáron keresztül jogtalanul belép. Aki nem az úgynevezett technikai határzáron keresztül lép be Magyarország területére, a jelenlegi törvényi szabályozás szerint bűncselekményt nem valósít meg.
 
15. Az eddig elbírált ügyekben a terheltek többsége milyen állampolgárságú volt? 
A tárgyalt ügyek többségében magukat afgán, szír és pakisztáni állampolgárságúnak valló személyek büntetőjogi felelőssége kérdésében döntöttek a bírák.
 
16. Mivel jár, ha a terheltet a bíróság ítéletében kiutasítja Magyarország területéről? 
 A Btk. 59. § (1) bekezdése alapján a büntetőeljárás eredményeként azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről kell kiutasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt nem térhet vissza. A jogerős ítéletben kimondott kiutasítás végrehajtásáról a 2007. évi II. törvény alapján az idegenrendészeti hatóság (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal) gondoskodik.
 
17. Eddig még nem született felmentő ítélet határzársértés miatt. Az egyes ügyek elbírálása során figyelembe veszi a bíróság a genfi konvenció, illetve emberjogi szervezetek ajánlásait is? 
A bíró az ügyészség által emelt vádról dönt. Ha nem volt felmentő ítélet, az azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben a bíróság a vádat a bizonyítási eljárás lefolytatását követően megalapozottnak találta.
Az emberi jogi szervezetek által képviselt jogi álláspontot a bíróságok is vizsgálják: amennyiben arra az álláspontra helyezkedik a bíró, hogy az adott ügyben alkalmazandó jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik, az eljárást felfüggeszti és az Alkotmánybírósághoz fordul. Jelen ügyekben ilyenre nem került sor.
 
18. Fel kell függeszteni a büntetőeljárást a menedékjogi kérelem elbírálásáig? 
A határzársértés büntetőügy, a bűncselekmény elkövetése és annak elbírálása független a menekült státusztól és a menekültjogi eljárástól.
Amennyiben a vádlott az ellene folyó büntetőeljárás során, a bírósági tárgyaláson menedékjogért folyamodik, a bíróság a kérelmet haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására illetékes hatósághoz (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal).
Az esetben, ha a vádlott a kiutasításról rendelkező ítélet meghozatalát követően menedékjogban részesül, úgy a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. tv. 301. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a kiutasítást nem hajtják végre.
 
Budapest, 2015. november 6.