Határon átnyúló családjogi viták és a kényszerintézkedések fővárosi gyakorlata - sajtótájékoztató a Fővárosi Törvényszéken

2016. július 7-én két témában tartott sajtótájékoztatót a Fővárosi Törvényszék. Az előzetes letartóztatás alternatíváit ismertetve a házi őrizet, a lakhelyelhagyási tilalom és az óvadék alkalmazásának fővárosi gyakorlatáról tájékoztatott. Emellett a határon átnyúló családjogi perekben érintett gyermekek helyzetére vonatkozó fővárosi ítélkezési tapasztalatokat összegezte, kitérve a szülői felügyeleti jog és kapcsolattartás, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének kérdéseire. 
 
 
Dr. Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a kényszerintézkedések alkalmazásának fővárosi gyakorlatát ismertetve elmondta, hogy téves és elterjedt közhely, hogy az előzetes letartóztatás alkalmazására ügyészi indítvány esetén automatikusan kerül sor a nyomozás alatt. A törvény ugyanis szigorú feltételekhez köti a kényszerintézkedések alkalmazhatóságát, az eljárásba garanciákat helyez, és jogorvoslatot biztosít a bírói döntések ellen. Nagyon fontos elv, hogy – bár büntetés későbbi kiszabása esetén abba bele kell számítani – az előzetes letartóztatás nem funkcionálhat előrehozott büntetésként, és ilyen célja sem lehet. A szabadságelvonás csak a feltétlenül szükséges esetben és csak a feltétlenül szükséges ideig tarthat a büntetőeljárás sikeres lefolytatása érdekében. Ezért a bíróságnak nemcsak az elrendeléskor, hanem az eljárás minden szakaszában vizsgálnia kell az enyhébb kényszerintézkedés alkalmazásának a lehetőségét, ugyanis erre a bírákat a magyar jogszabályok és a nemzetközi uniós egyezmények, valamint a strasbourgi esetjog is kötelezik. 
 
 
A korlátozás mértékét tekintve a házi őrizet a középső helyet foglalja el az előzetes letartóztatás és a lakhelyelhagyási tilalom között. Akkor rendelhető el a bírói gyakorlat szerint, ha az előzetes letartóztatással elérni kívánt célok így is biztosíthatóak, és annak a tárgyi feltételei-megfelelő lakás, eltartás, megélhetés -fennállnak. A fővárosi nyomozási bírák 2015-ben 163 esetben rendeltek el házi őrizetet.
 
A lakhelyelhagyási tilalom a legenyhébb kényszerintézkedés, amely egyfelől a terhelt mozgási szabadságát, másfelől a lakóhely szabad megválasztásnak jogát korlátozza. A terhelt engedély nélkül nem hagyhatja el a határozatban megjelölt területet, körzetet, illetve lakóhelyét, tartózkodási helyét nem változtathatja meg. Tipikusan egy vagy több megye, város vagy kerület elhagyásának tilalmáról van szó. Ez a kényszerintézkedés jellegénél fogva leginkább a terhelt szökésének megakadályozására alkalmas. A fővárosi nyomozási bírák a 2015-ben 116 esetben rendeltek el lakhelyelhagyási tilalmat.
 
A rendőrség a házi őrizet és a lakhelyelhagyási tilalom előírásainak megtartását ellenőrzi, többek között a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel. Az elektronikus „lábbilincs” tényleges alkalmazására 2013. óta van lehetőség. 
 
A sajtószóvivő hangsúlyozta, hogy az óvadék egyedül előzetes letartóztatás kiváltására alkalmazható, ha fennáll a terhelt szökésének vagy elrejtőzésének veszélye. A terhelt személyi körülményeire és vagyoni helyzetére is figyelemmel kell megállapítania a bíróságnak az összeget, úgy, hogy ne idézze elő a terhelt pénzügyi helyzetének teljes ellehetetlenülését. 2015-ben az összesen több mint négyezer nyomozási bíróhoz került ügy közül hét esetben alkalmaztak óvadékot. Ezek jellemzően embercsempészet, szexuális erőszak és kábítószer kereskedelem miatt indult eljárások voltak. 
 
Újságírói kérdésekre válaszolva a sajtószóvivő elmondta, hogy a Fővárosi Törvényszék 2016. július 6-án védői indítványra nem jogerősen elrendelte a költségvetési csalással és más bűncselekményekkel vádolt, jelenleg előzetes letartóztatásban lévő V. László házi őrizetét a terhelt mozgását nyomon követő eszköz alkalmazásával 250 millió forint óvadék letétele ellenében.
 
Dr. Matusik Tamás, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Csoportjának csoportvezető bírája újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az óvadék alkalmazásakor a bíró nem kizárólag a terhelt személyi és vagyoni körülményei alapján mérlegel, hanem figyelemmel van többek között terhelt nyilatkozatára, a nyomozás irataira is. Hangsúlyozta, hogy a törvény rendkívül szűk körben teszi lehetővé az óvadék alkalmazását, és a bíró hivatalból nem, csak védői vagy terhelti indítványra rendelheti el, ezért  elenyésző számú az óvadék megállapítása.
 
 
Dr. Madarasi Anna, a Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője a határon átnyúló családjogi viták kapcsán kiemelte, hogy a nyári szabadságok, nyaralások időszakában az átlagosnál gyakrabban merülnek fel elvált vagy különélő szülőknél a gyermekek külföldre utazásával kapcsolatos kérdések. A nyári szünettől függetlenül a statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2016. első félévében majdnem annyi jogellenes gyermekelviteli ügy érkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, mint 2015-ben egész évben. 
 
A sajtószóvivő hangsúlyozta, hogy azokban a határon átnyúló családjogi ügyekben, amelyekben a szülői felügyeleti jog és a kapcsolattartás rendezését kérik, mindig az első és legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy melyik állam bírósága jogosult eljárni, azaz melyik államnak van joghatósága. 
 
A magyar szabályozás a szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatban kimondja, hogy a gyermek huzamos ideig – akár önállóan, akár az egyik szülőjével – csak mindkét szülő egyetértésével tartózkodhat külföldön, és a külföldön történő letelepedéséhez is az erre vonatkozó szülői engedély szükséges. Dr. Madarasi Anna kiemelte, hogy a kapcsolattartás szabályozásában a 2014-től hatályos új Ptk. változást hozott, ugyanis az új Családjogi Könyv úgy rendelkezik, hogy a kapcsolattartás joga kiterjed a gyermek meghatározott időtartamú külföldre vitelére is, és lehetővé teszi, hogy mindkét szülő a kapcsolattartás keretei között, a másik szülő kifejezett hozzájárulása nélkül elvigye a gyermeket külföldre. Így például az iskolai szünetben egy külföldi nyaraláshoz két magyar állampolgárságú szülő esetében már nem szükséges a másik szülő engedélye. 
 
Akkor lehet jogellenes a gyermek külföldre vitele vagy az ott történő visszatartása, ha az sérti annak a szülőnek az őt megillető és általa gyakorolt szülői felügyeleti jogát, akitől a gyermeket elvitték. A gyermekek jogellenes külföldre vitelének hátterében szinte minden esetben a szülők kapcsolatának megromlása áll, és az egyik szülő ilyenkor a „hátországba”, saját családjának közelségébe szeretne visszatérni. A gyermek jogellenes elvitelének egyik „iránya”, amikor valamelyik szülő Magyarországról külföldre viszi vagy visszatartja a gyermeket egy külföldi országban. Ilyenkor annak az országnak a hatósága jogosult eljárni, ahová a gyermeket Magyarországról jogellenesen elvitték. A jogellenes elvitel másik „iránya”, amikor a gyermeket Magyarországra hozzák. Ezekben az esetekben az eljárás lefolytatására kizárólag a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogosult. A sajtószóvivő részletesen ismertette a magyar bíróság eljárásának fontosabb elemeit, kitérve arra is, amikor a bíróság nem rendeli el a jogellenesen elhozott gyermek visszavitelét.
 
Dr. Kozák Henriette, a Pesti Központi Kerületi Bíróság családjogi bírája, újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a magyar bíróságnak 6 héten belül kell lefolytatnia az eljárást – ez azonban csak az alap bírósági eljárásra vonatkozik – az időtartam egy többfokozatú eljárásban meghosszabbodik. Az Európai Bizottság június végén tett javaslatot azoknak az uniós szabályoknak a módosítására, amelyek a gyermekek védelmét szolgálják a szülői felelősséggel kapcsolatos határokon átnyúló jogvitákban. A változás egyik célja, hogy tovább csökkentse az összeljárási határidőt, 18 héten belül jogerős döntés születhessen az ilyen ügyekben.
 
Dr. Póta Péter sajtószóvivő a sajtótájékoztató végén bejelentette, hogy a Fővárosi Törvényszék a T. Csaba és társai ellen különösen jelentős kárt okozó, bűnszervezetben elkövetett csalás bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőeljárásban 2016. július 12., 13., és 14. napjaira, 9:00 órára tárgyalást tűzött ki, és ismertette, hogy a vádirat beérkezését követően a tárgyalás kitűzéséig milyen érdemi intézkedéseket tett a bíróság.