Higgadtan a bíróságokról

A járásbírósági, kerületi bírósági elnökök kinevezése, irányítása a törvényszék elnökének jogkörébe tartozik. Egy bíróság működéséért - a sarkalatos törvényekből és az igazgatási szabályokból következően - elsősorban annak elnöke, másodsorban a törvényszék elnöke felelős. A mindennapi munkakörülmények kialakítása a járásbírósági elnök és a törvényszéki elnök feladata és felelőssége. Ide tartozik például, hogy az állampolgárok számára jogérvényesítési garanciaként szabott határidőket hogyan ellenőrzik. De az is, hogy miként gondoskodnak arról, hogy a bírók a munkaszervezésben megfelelő támogatásban részesüljenek.
 
A bíróvá válást, a felsőbb bíróságra való előmenetelt illetően kétharmados törvény és igazságügyi miniszteri rendelet határozza meg a bírói tanácsok által figyelembe veendő szempontokat. E jogszabályok szerint például a 15 éves bírói szolgálati idő legalább 20 pontot ér, míg a munkakörhöz kapcsolódó másoddiploma csupán 8 pontot. 
 
Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy támogassa a bíróságok működését. E munkálkodásnak is köszönhetően 2017-re a Fővárosi Törvényszéken a bírák engedélyezett létszáma 59 fővel emelkedett a 2010. évihez képest. Ezzel együtt 9%-kal, azaz 160 fővel emelkedett az igazságügyi alkalmazottak létszáma is. A bírók, a bíróság munkáját segítő igazságügyi alkalmazottak létszáma 2017-re 1858 főre emelkedett a 2010. évi 1698 főhöz képest. Csak a bírósági titkárok száma 35 fővel emelkedett 6 év alatt. Idén további létszámemelkedés várható a Fővárosi Törvényszéken a közigazgatási perrendtartás hatályba lépéséhez kapcsolódóan. Több lépcsőben összesen 90 bíró, 64 bírósági titkár és további 161 igazságügyi alkalmazott áll munkába ebben az évben.
Segítséget jelent, hogy - a kormányzat és az országgyűlés döntése alapján - az igazságügyi alkalmazottak 97%-a jelentős illetmény-emelést kapott. Összesen 6 milliárd forintos költségvetési forrásból átlagban 30%-os emelésben részesültek az igazságügyi alkalmazottak, méghozzá 2017. január 1-jére visszamenőleg. A bírósági titkárok 95%-a önálló ügyintézésre kijelölt titkár, akiknek az illetménye most már - szolgálati időtől függően - havi 400 és 600 ezer forint között mozog.
 
Ha van bírói elvándorlás, akkor annak – a felmérések, visszajelzések szerint – elsősorban az lehet az oka, hogy a bírák a jobban jövedelmező ügyvédi vagy vállalkozói pályát választják. A bírósági szervezetben tapasztalható számos előrelépés mellett kétségtelen, hogy a bírói fizetéseket illetően még van hová fejlődni. Miközben egy kiskereskedelmi cég nyilatkozataiból ismert, hogy az ott dolgozó üzletvezetők havi bruttó fizetése akár 720 ezer forint is lehet, addig egy kezdő járásbírósági bíró havi bruttó 499 ezer forintot keres. Eközben ennek a bírónak nap mint nap komoly, mások életét alapvetően befolyásoló döntéseket kell meghoznia. Így van ez, ha polgári bíróként egy gyermek elhelyezéséről dönt, vagy ha büntető bíróként, súlyos bűncselekmények miatt akár 12 év fegyházbüntetést kell kiszabnia.
 
Azt, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) mennyi az engedélyezett létszám, a Fővárosi Törvényszék elnöke határozta meg. Eszerint ma 216 bíró dolgozhat a PKKB-n, ebből 132 a polgári, 84 pedig a büntető ügyszakban. Ha egy bírói álláshely megürül, akkor a pályázat kiírására haladéktalanul sor kerül, és egy-egy PKKB-ra kiírt pályázatra átlagosan 8-10-szeres a túljelentkezés.
 
A Fővárosi Törvényszék vezetésének - ide értve a kollégiumvezetőket is - joga és kötelezettsége az esetleges problémák kivizsgálása és azok megoldása, valamint a hathatós fellépés a bírók védelme érdekében.
 
Köszönet illeti azokat a bírókat, akik esküjükhöz hűen végzik munkájukat, akik a rájuk bízott ügyeket tisztességes eljárásban, részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, kizárólag a törvényeknek megfelelően bírálják el, és akiket hivatásuk gyakorlása során az igazságosság és a méltányosság vezérel. A bírósági szervezet minden vezetője azon munkálkodik, hogy ehhez szükséges támogatást biztosítsa részükre. Így valósulhat meg, hogy az állampolgárok a bíróságok és az egyes bírák tevékenységében a függetlenség és a felelősség egyidejű érvényesülését tapasztalják.
 
A Fővárosi Törvényszék sajtóközleménye ide kattintva olvasható.