Igazságszolgáltatás Európai Napja a Szegedi Törvényszéken

Az Európai Bizottságnak a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésén alapuló térség megvalósítására irányuló cselekvési tervének egyik célkitűzése az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása.
 
Az Európai Tanács Miniszteri Bizottságának döntése alapján minden év októberében rendezik meg az Igazságszolgáltatás Európai Napját. A kezdeményezők szerint ugyanis az állampolgárok többsége nem ismeri a jogait, és nincs tisztában azzal, hogy a bíróságok nemcsak büntetéseket szabnak ki, hanem olyan szolgáltatást nyújtanak, amely elősegíti a jogi ügyek intézését.
 
A Szegedi Törvényszék az idei évben a korábbi hagyományoktól eltérően nem a bíróság épületében, hanem az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Jogtudományi Szakbizottságával és a Magyar Jogász Egylet Csongrád Megyei Szervezetével közösen az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának Dísztermében tartotta meg 2015. október 28-án a Polgári Igazságszolgáltatás Európai Napjával kapcsolatosan évente megszervezésre kerülő rendezvényét.
 
 
A rendezvény keretében az egyes hivatásrendek képviselői „A tömeges bevándorlás tapasztalatai a Dél-Alföldön” címmel mutatták be az illegális bevándorlással rájuk háruló többletfeladatokat. Előadásaikban különös figyelmet fordítottak a 2015. szeptember 15-től hatályba lépett változásokra.
 
Dr. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnökének köszöntőjét követően dr. Lukács János r. dandártábornok, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság rendőrfőkapitánya ismertette a a törvény hatályba lépését követően az illegális határátlépők számának változását és a rendőrségre 2015 szeptemberében háruló többletfeladatokat. Elmondta, hogy a 2015. szeptember 1. napjától 2015. szeptember 14. napjáig terjedő időszakban 46.768 illegális határsértőt fogtak el, míg 2015. szeptember 15. és 2015. szeptember 30. között ez a szám 3.345-re csökkent, amely azonban még mindig kiemelkedően magas.
 
Dr. Kopasz Zsolt, a Csongrád Megyei Főügyészség főügyésze előadásában kiemelte, hogy a határzárral kapcsolatos bűncselekmények vonatkozásában sok esetben bizonyítási nehézségek adódnak, amelyek adott esetben a büntetőeljárás megszüntetését vonják maguk után. A megvalósult bíróság elé állítások és a vádemelések száma azonban így is jelentős. 2015. szeptember 15. napjától 2015. október 27-ig az ügyészség 621 bíróság elé állítást kezdeményezett, 24 esetben pedig - a bíróság elé állítás feltételeinek hiányában - általános vádemelésre került sor. Megjegyezte továbbá, hogy ebben a rendkívüli helyzetben valamennyi, a tömeges bevándorlási hullámmal érintett hatóság emberfeletti teljesítményt nyújt, hiszen a jelentősen megnövekedett ügyérkezést elsősorban rendkívüli munkavégzés elrendelése útján dolgozzák fel, szükség esetén hétvégén és munkaszüneti napokon is munkát végeznek.
 
Dr. Tárkány-Szűcs Babett, a Szegedi Törvényszék elnöke előadásában a Szegedi Törvényszéken és a Szegedi Járásbíróságon az elmúlt időszakban megvalósult igazgatási intézkedéseket ismertette. Elmondta, hogy a bíróság a várható jogszabályváltozásra, s ezzel összefüggésben az ügyteher megnövekedésére figyelemmel már 2015 augusztusában elkezdte előkészíteni a szükségesnek ítélt intézkedéseket.
 
Kiemelte, hogy a módosító törvényjavaslat tervezetének megjelenésekor a törvényszék – a várható kiugróan magas ügyérkezésre tekintettel – felmérte a humán erőforrásait. A Szegedi Törvényszéken és a Szegedi Járásbíróságon ebben az időpontban csupán 15 büntető ügyeket tárgyaló bíró működött, s ezen bíráknak összesen 1468 ügyük volt folyamatban. A Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 3 bíró folytatott munkát, egy bírói hely vonatkozásában pedig a pályázat még kiírás alatt volt. Mindezekre is figyelemmel a Szegedi Törvényszék a társhatóságokkal együtt előzetesen felmérte a várható munkateher változást, ezzel összefüggésben meghatározta a megváltozott munkarendet, valamint előkészítette a bírák és igazságügyi alkalmazottak Szegedi Törvényszékre történő kirendelését. Elmondta, hogy mindezeken felül a Szegedi Törvényszék kiemelt figyelmet fordított arra is, hogy az esetleges egészségügyi kockázatokat felmérje, s a megváltozott helyzettel az arra való felkészüléssel kapcsolatosan munkatársai számára képzéseket tartson, amelyhez a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság segítségét ezúton is megköszönte.
 
Dr. Joó Attila, a Szegedi Törvényszék büntető kollégiumvezetője a 2015. szeptember 15. napjával bekövetkezett anyagi- és eljárási jogszabályváltozásokat, illetőleg a határzárral kapcsolatos, a Büntető Törvénykönyvbe bekerült három új tényállást elemezte. Előadásában külön kitért továbbá a bíróság ügydöntő határozatának fordítására vonatkozó speciális szabályokra.
 
Dr. Seres József, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Dél-Alföldi Regionális Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatalnak is számos kihívással kellett szembenéznie az elmúlt időszakban, tekintettel arra, hogy a menekültstátuszt kérelmezők száma az elmúlt évekhez képest kiugró növekedést mutat, amellyel a hivatali állomány menekülteket befogadó és kérelmeket feldolgozó kapacitásának is lépést kell tartania.
 
Dr. Cséffán József, az Alföldi Közigazgatási és Munkaügyi Regionális Kollégium vezetője előadásában a menekültügyi eljárásra vonatkozó szabályok összetettségét, s a közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálatának jellemzőit elemezte.
 
Valamennyi előadó kitért továbbá arra, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban nagyfokú érdeklődés tapasztalható, mind a sajtószervek, mind pedig a nemzetközi, illetőleg társadalmi szervezetek részéről.
 
A program zárásaként dr. Lukács János r. dandártábornok úr a rendőrségi állomány tagjainak röszkei határátkelőhelynél tanúsított rendkívüli helytállásáról mutatott megrázó felvételeket.
 
A rendezvény témája iránti töretlen érdeklődést mutatja, hogy az MTA Szegedi Akadémiai Bizottságának 110 fős Dísztermét közel teljesen megtöltötték az érdeklődők.
 
Szeged, 2015. október 29. 
 
 
További képekért kattintson ide.