Integritás kerekasztal beszélgetés

2013. december 9-én, a korrupció elleni küzdelem világnapján, Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és igazságügyi miniszter, Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke, Dr. Kónya István, a Kúria elnökhelyettese, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész és Dr. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, az Állami Számvevőszék székházában értékelték az általuk vezetett intézmény éves korrupcióellenes tevékenységét.

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kiemelt stratégiai célja a bírósági szervezet integritása, az ítélkezési és igazgatási munka átláthatósága, utóbbi kiszámíthatósága és ellenőrzöttsége. Az OBH olyan módszerek kialakítására törekszik, amelyek révén a bíróságok ítélkezése és igazgatása – az adatvédelmi és biztonsági követelmények megtartása mellett – mind szélesebb körben ismertebb és elfogadottabb legyen.

Bár a hazai és nemzetközi jelentések alapján is alacsony a bírósági szervezeten belüli korrupciós kockázat, a bíróságok törvényes, átlátható és tisztességes működésének fenntartása komoly feladat.

A Magyar Bírói Egyesület 2004-ben fogadott el egy Etikai Kódexet, amelynek megtartását az egyesület által kilakított testületek bejelentés alapján vizsgálták. Ugyanakkor a Birák jogállására vonatkozó törvény fegyelmi vétségként is nevesíti azt az esetet, ha a bíró életmódjával, magatartásával a bírói hivatás tekintélyét sérti vagy veszélyezteti.

Az OBH Elnöke által alapított Bírósági Integritási Munkacsoport 2013. évi feladatainak egyike volt az új Etikai Kódex tervezetének elkészítése. Ehhez kapcsolódóan a parlament előtt van az a törvénymódosítási javaslat, miszerint az Etikai Kodex elfogadására az Orszagos Bírói Tanács kap felhatalmazást. Igy az Etikai Kódex a szolgálati bíróság előtt folyó eljárásokban is alkalmazhatóvá válik.

Az Etikai Kodex tervezete elkészült, azt a bírói kar már véleményezte, de annak végleges megszövegezése, elfogadása még további egyeztetéseket tesz szükségessé. A Magyar Bírói Egyesületnek e tekintetben továbbra is meghatározó szerepe lehet. Nem csupán a konkrét, helyes vagy kifogásolható magatartásokhoz kell ugyanis előrelátható szabályokat meghatározni, hanem olyan véleményformáló testületre is szükség van, amihez kétség esetén fordulhat egy bíró, bírósági vezető.

Az Etikai Kódex megalkotásának a célja, hogy a magyar bírósági szervezet iránti közbizalmat erősítse. A szervezeti és személyi integritás erősítése érdekében szükséges meghatározni a bírák által követendő erkölcsi normákat. Az Etikai Kódex a bírói esküvel megerősített értékek mentén iránymutatásként fogalmazza meg a bírói hivatás etikai követelményeit. Támogatást nyújt a kockázatokat rejtő magatartások felismerésében, és védelmezi a hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítókat.

Az új Etikai Kódex azokkal az alapvető értékekkel foglalkozik, amelyeket a bíró hivatali és magánéleti viselkedésében követendőnek tart: ilyen a függetlenség, az összeférhetetlenség, a méltóság, a gondosság, a tisztesség, valamint a tisztelet és az együttműködés. Nevesítve vannak benne azonban azon jelenségek is, amelyek az elmúlt években előtérbe kerültek, mint például az internetes felületeken való megjelenés etikai vonatkozású kérdési.

Az Etikai Kódex külön fejezetet szentel a vezető beosztású bírákkal szembeni elvárásoknak, előírásai irányadóak a nyugállományba vonult és más hivatást nem gyakorló bírák tekintetében is, így biztosítva azt, hogy a megkülönböztetésektől mentes és következetes igazgatási tevékenységen keresztül az átláthatóság, valamint a számonkérhetőség a bíróság egészének a működésében biztosítva legyen.