Interjú az OBH új elnökhelyettesével

Fekete Gábor a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumból érkezett az Országos Bírósági Hivatalba. Áder János köztársasági elnök 2014. április 9-én nevezte ki az OBH elnökhelyettesévé, a már meglévő két másik elnökhelyettes dr. Kovács Mária és dr. Gyarmathy Judit mellé. Fekete Gábor irányítása, illetve felügyelete alá a gazdálkodás és az informatikai terület tartozik.

-    Voltak olyan kiemelt részek az elnökhelyettesi pályázatában, amelyek átfedést mutatnak a közigazgatás és az igazságszolgáltatás között?
Például az OBH, illetve a bíróságok ugyanúgy informatikai rendszereket használnak, mint a közigazgatás, amelyek felépítése sok szempontból hasonló. Korábbi területemen, amely az elektronikus közigazgatás volt, olyan eszközöket alkalmaznak – elektronikus aláírás, elektronikus bélyegzés, stb. –, amelyek a bíróságoknál is aktuálisak. Az uniós tagországok, illetve az igazságügyi minisztériumok együttműködésében azt tapasztalom, hogy ezeket az eszközöket legelőször az igazságszolgáltatásban kezdték el használni. Most is van egy olyan európai rendelettervezet a határokon átnyúló biztonságos elektronikus közszolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyet valószínűleg még ebben a félévben, a görög elnökség alatt elfogadnak. A jogszabály több tagállamban az igazságügyi területet érinti először, és utána terjed majd ki polgári területekre, például a kereskedelemre, a bankokra, stb.

- Az Önhöz tartozó másik terület pedig a gazdálkodás.
Intézmény-fenntartási feladatokkal még a 90-es években kezdtem el foglalkozni. Mint XVI. kerületi polgármesternek 35 intézmény gondja szakadt a nyakamba, ráadásul nem volt könnyű időszak. A napi költségvetési, fenntartási ügyekért feleltem például a Károlyi Palota Kulturális Központban is, amelynek a főigazgató-helyettese voltam, és alapvetően az intézmény-fenntartás tartozott hozzám. De a minisztériumban is kellett alánk tartozó igazgatási szervek, hatóságok működtetésével, napi problémáival foglalkoznom.

-    Az OBH és a bírósági szervezet gazdálkodására van már rálátása, tudja, hogy mire számíthat?
Több leendő kollégával beszélgettem, és elolvastam számos beszámolót is, így nagyjából már tisztában vagyok a jelenlegi gazdasági helyzettel, és azzal, hogy milyen területekre milyen költségek fordíthatóak. Természetesen ennél mélyebben kell megismernem a folyamatokat, hiszen meg kell keresnem azokat a lehetőségeket, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá tehető a gazdálkodás.

-    Most hogyan látja, mely területet kell mindenképpen erősíteni?
Minden területet erősíteni kell. Azt gondolom, és elnök asszonnyal maximálisan egyetértünk, hogy jó irányba indultak el a folyamatok, de még bőven lehet fejlődni. Kiemelten számítunk például a 2014-2020-as ciklusban induló uniós projektekre, hiszen azok a források, amelyek többletet jelenthetnek a gazdálkodásunkhoz, innen származhatnak. Sőt bizonyos fejlesztéseket ezen források meglétével tudunk csak elképzelni és elindítani.

-    Az informatikára visszatérve: a bírósági szervezet jelenlegi informatikai helyzete ad okot a kritikára. Meg lehet becsülni, hogy mennyi idő alatt javul majd érezhetően a munkakörnyezet?
Rengeteg pályázatot zárt sikeresen az OBH, megindult a fejlesztés, elnök asszony ezt határozottan a kezébe vette, ami önmagában is elindított egy nagyon pozitív folyamatot. A 2014-2020-as tervezésnél már a minisztériumban nagyon odafigyeltem arra, hogy amikor a prioritásokat kialakítjuk, az igazságszolgáltatás sehol ne maradjon ki. Ha minden igaz, az év végén megjelenő konstrukciókban már lesznek nekünk is szóló kiírások. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nagyon fontos, hogy ebben a folyamatban ne csak és kizárólag az OBH vegyen részt – bár a bíróságok érdekében hajtja végre a projekteket –, hanem maguk a bíróságok is vállaljanak nagyobb szerepet és felelősséget.

-    Példa lehet erre az a szervezetfejlesztési ÁROP projekt, amely éppen folyamatban van, és amelynél a bíróságok önállóan is pályáztak?
Igen, a végrehajtás ugyanis helyben valósul meg, tehát bizonyos felelősséget vállalniuk kell.

-    Mennyi időt adott magának arra, hogy „beleszokjon” az új feladatkörbe?
Stratégiai célokat, prioritásokat csak akkor szeretnék megfogalmazni, amikor már behatóbban megismerkedtem a szervezet működésével, sajátosságaival. Csak ezután teszek javaslatot azokra a beavatkozási területekre, amelyeket a tapasztalatok alapján szükségesnek látok. Már találkoztam, beszélgettem néhány kollégámmal, de korábban a közös projektek miatt napi szinten is több emberrel kapcsolatban álltam. Emellett igyekeztem tájékozódni, és elnök asszony is összeismertetett néhány munkatárssal, akikkel már egy-két fontosabb dolgot meg is tárgyaltunk.

Budapest, 2014. április 10.