Interjú Szádoczki Krisztiánnal, a Balassagyarmati Járásbíróságra kinevezett bírósági fogalmazóval

„Szerencsésnek érzem a bírósági fogalmazók helyzetét, hiszen a szakvizsgára alapos, előre meghatározott rendszer szerinti felkészülés lehetőségét biztosítja a bírósági rendszer” - Interjú Szádoczki Krisztiánnal, a Balassagyarmati Járásbíróságra kinevezett bírósági fogalmazóval.
 
2016. második félévében lezárult az Országos Bírósági Hivatal bírósági fogalmazói felvételi eljárása, melynek során dr. Szádoczki Krisztián a Balassagyarmati Járásbíróságra nyert felvételt. A felvételi eljárás során szerzett tapasztalatairól kérdeztük.  
 
Miért döntött a jogászi, bírói hivatás mellett?
 
Már egészen fiatalon eldöntöttem, hogy a jogászi hivatást választom, mert úgy gondolom, hogy az emberi társadalom helyes működését csak a jogi szabályozás képes biztosítani. A jog határozza meg a társadalom működésének kereteit, amennyiben szükséges, konkrét egyének közötti viszonyokba is beavatkozik. Kezdetben azon a véleményen voltam, hogy az ügyvéd az, aki ennek megfelelően a leghatékonyabban tud gyors helyreállítást tenni a jogszerűség előmozdítására, így egyetemi tanulmányaim alatt több éven keresztül egy nemzetközi ügyvédi irodában dolgoztam. Ma már másképp gondolkodom erről. A bírói pályát illetően bizonytalan voltam, hiszen sok kiváló bíró oktatóm volt az egyetemen, akikre úgy tekintettem, mint a jogi tudás és a jog értésének legfőbb mestereire, akiknek rátermettsége és elhivatottsága a jog iránti mérhetetlen alázatukban ölt testet. Mindezek alapján inkább egy elérhetetlen végső célként gondoltam a bírói hivatásra. A diplomaszerzés után azonban mégis a látókörömbe került a bírósági fogalmazói pályázat, majd feleségem megerősítő szavait követően a legjobb tudásom szerint jártam el, melynek eredményeképpen kinevezést nyertem a Balassagyarmati Járásbíróságra.
 
Milyen lépésekből állt a fogalmazói felvételi eljárás? Milyen kritériumoknak kellett megfelelnie?
 
A pályázat benyújtása utáni első feladat az írásbeli versenyvizsga teljesítése volt, ahol a jogi tudás mellett a kognitív képességeket és az írásbeli fogalmazó készséget is vizsgálták. Egy minimum pont elérése kellett a szóbeli versenyvizsgára való továbbjutáshoz. A szóbelin a jogi tájékozottságot, illetve a kauzalitás megfelelő alkalmazását és az érveléstechnikát vizsgálta a háromfős bizottság. Habár az egyetemi vizsgákhoz képest ez valóban egészen más jellegű megmérettetés volt, a maximális pont körüli eredmény eléréséhez megfelelő szintű tárgyi tudásra is szükség volt. Végül egy személyes beszélgetésen kellett részt venni a pályázott álláshely szerinti törvényszék elnökével és/vagy elnökhelyettesével, ahol leginkább azt az embert akarták megismerni, akivel sikeres vizsga esetén együtt fognak dolgozni.
 
Az írásbeli és a szóbeli versenyvizsgán milyen feladatokat kellett megoldania? Hogy értékeli a kapott feladatok nehézségi szintjét?
 
Az írásbelin egy teszt, egy esszé és egy szövegértés jellegű feladatot kellett megoldani. A teszt közepes nehézségű volt, azonban a helytelen válaszlehetőségek kellően jól lettek kitalálva ahhoz, hogy félrevezethessék a vizsgázókat. Az esszé feladatban két téma közül lehetett választani. Az egyik a jogos védelem, a másik a jó bíró kérdéskörével foglalkozott. Itt az értékelési szempontok bár előre közölve lettek, véleményem szerint ebben a feladatban mégis a szubjektumnak a dominanciája érvényesült. A szövegértés sokak egyöntetű véleménye alapján nehéz volt, azonban ez a személyes kedvencem, úgyhogy nem osztva a többség meglátását, szerintem gyorsan, könnyen, kiváló eredménnyel meg lehetett oldani.
A szóbelin egy jogesetet, egy élethelyzetet és egy munkahelyi szituációt kellett megoldani, meg természetesen a vizsgabizottság felmerülő kérdéseire is ajánlott volt válaszolni. A jogesetek érdekesek és gondolkodtatóak voltak, a további feladatok pedig nagyon életszerűre sikerültek, személy szerint kifejezetten élvezhetőnek találtam a szóbeli versenyvizsgát.
 
Mik a jövőbeni tervei, milyen szakterületen szeretne tevékenykedni leginkább?
 
Jelenleg a három év múlva esedékes szakvizsga sikeres teljesítése foglalkoztat. Szerencsésnek érzem a bírósági fogalmazók helyzetét, hiszen a szakvizsgára alapos, előre meghatározott rendszer szerinti felkészülés lehetőségét biztosítja a bírósági rendszer. A bíráknak széleskörű lehetőségeik vannak a hivatásuk végzéséhez, így elég sok feladat közül lehet választani. Most a büntető bíráskodást tartom a legérdekesebbnek, de szívesen végeznék igazgatási feladatokat is, hiszen a jelenlegi elvárásokkal teli helyzetben a bíróságok működéséhez nem elegendő a maximális jogi tudás. Örömömre szolgálna, ha aktívan és eredményesen vehetnék részt a bírósági rendszerben, mindenekelőtt a modern világunk által elvárt hatékonyság és rugalmasság jegyében.
 
A téma kapcsán dr. Gyarmathy Judittal, az OBH elnökhelyettesével készített interjú hanganyaga itt elérhető.
 
Dr. Gyarmathy Judit, az OBH elnökhelyettese továbbá a HVG Diploma különszámában nyilatkozott a bírói pályáról. Az interjú a lap 140. oldalán olvasható. 
 
A 2016. II. félévében lezárult fogalmazói versenyvizsgákról itt olvashat.
 
A felvételi eljárásról és a fogalmazói karrierről bővebben a MIA honlapján olvashat
 
A téma kapcsán dr. Nagy Annamária bírósági titkárral készített interjú itt megtekinthető
 
A pályázat eredményei kapcsán Dr. Engel Izoldával, az OBH központi igazgatási feladatokkal megbízott bírójával készített interjú itt elérhető
 
A Felvételi Versenyvizsga-bizottságban szerzett tapasztalatairól dr. Domonyai Alexa, a Szekszárdi Törvényszék Büntető Kollégiumának vezetője nyilatkozott. Az interjú itt olvasható
 
 
Budapest, 2017. január 10.