Interjút készített a Heves Megyei Hírlap riportere az Egri Törvényszék új elnökével, dr. Nyiri Beátával

Dr. Nyiri Beátát március 15-től nevezte ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke az Egri Törvényszék elnökének hat esztendőre. Vele készítettünk interjút az elképzeléseiről.

– Elnök Asszony! Idén negyedszázada, hogy bírónak nevezték ki az akkori Egri Városi Bíróságra. Mi volt az első igazán izgalmas tárgyalása?
– Nehéz választani, hiszen valamennyi civilisztikai pertípusban közreműködtem bíróként, s mindegyiknek megvan a maga szakmai szépsége. A legemlékezetesebb egy családjogi eset. Elválni szándékozó feleket próbáltam meg békíteni, mert úgy éreztem, nem romlott meg végérvényesen a kapcsolatuk. Végül csak ki kellett mondani a házasság felbontását. Pár év múlva ismét megkerestek, s elmondták, mégis együtt élnek, s én indítottam el bennük annak idején a gondolatot, hogy meg kell fontolniuk a szakítást. Bíróként a jogilag izgalmas ügyeket kedvelem, amikor el tudok mélyülni a szakkérdésekben, a jogszabályokban, s az esetek töprengésre, alkotásra késztetnek.

– Ítélkezett polgári jogi ügyekben. Volt cégbíróságot irányító csoportvezető bíró, a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese. Nyilván rengeteg tapasztalatot gyűjtött az igazságszolgáltatási tevékenységről ahhoz, hogy friss és határozott célokkal segítse a megyei bírói kar és a bírósági dolgozók minél hatékonyabb munkavégzését.
– Az egyik legfőbb tervem az időszerű ítélkezés fenntartása. Ehhez feltétlenül szükség van a bírói munkateher csökkentésére. Célom, hogy a megye bíróságain mindenki csak olyan munkát lásson el, ami a kompetenciájának megfelelő. A bíró ne kényszerüljön olyan tevékenységre, amelyet bírósági ügyintéző is elvégezhet, leírói munkára pedig végképp ne, hiszen az a bírák tudásának eltékozlása lenne. Nagyban elősegíti a bírói munkateher könnyítését a team-munka is. Tapasztalatból tudom, hogy azokon a helyeken, ahol már kialakult – az Egri Törvényszéken például felszámolási ügyszakban és a cégbíróságon is –, ott a bírói munka hatékonysága jelentősen megnőtt. Ezért szükséges további csoportok felállítása.
 
– Mit takar ez a bizonyos team-munka?
– A bíróságon a bírákon kívül bírósági titkárok, fogalmazók, bírósági ügyintézők, leírók dolgoznak. Jogszabály szabja meg, hogy milyen feladatokat végezhetnek. Ennek megfelelően teameket alakítottunk ki azért, hogy a bírók valóban az ítélkezésre koncentrálhassanak, a tennivaló technikai részében a többi munkatárs segít. Öt ilyen csoport működik a törvényszéken, négy nemperes ügyszakban, a cégbíróságon, felszámolási, egy pedig a büntetőjogi ügyekben. Április 15-től újabb két team tevékenykedik majd polgári ügyszakban. Az emberi erőforrások optimalizálása nemcsak a megfelelő munkamegosztás kialakítását jelenti, hanem azt is, hogy az emberi munkát, ahol lehet, pótoljuk informatikai és technikai eszközökkel. Ilyen például  beszédfelismerő és -leíró program alkalmazása.

– Mindehhez elengedhetetlen a munkatársak folytonos képzése. Mire helyezi e téren hangsúlyt?
– Hat éven át voltam az Egri Törvényszék oktatás-felelőse. Eddig is mindent elkövettem, hogy Heves megye bíróságain magas színvonalú szakmai munka folyjon. Ehhez elengedhetetlenek a magas nívójú központi oktatások a Magyar Igazságügyi Akadémián, amelyeken a bíráink rendszeresen részt vesznek, de hozzájárul a szakmai fejlődésükhöz a helyi oktatás is. Utóbbi azért is fontos, mert általában kisebb létszámú, és megyei szinten az egységes jogértelmezést és joggyakorlatot segíti elő. Immár 2013 szeptembere óta a Debreceni Ítélőtáblához tartozunk, bíráink rendre részt vesznek az ott szervezett regionális képzéseken. Nélkülözhetetlen minden bíró számára az önképzés, s ennyire fontos a titkárok oktatása is. Bíróságunkon gyakran szervezünk perszimulációs gyakorlatokat, s próbálkozunk tréningek tartásával is, ezek jól segítik a titkárok felkészítését a bírói munkára.

– Lényeges szempont a bíróságok iránti közbizalom, aminek része az igazságszolgáltatás átláthatósága, a bírák feddhetetlensége. Miként javítható tovább a bírák megítélése?
– Különösen nagy jelentőségű, hogy a bíróságok ítélkező tevékenysége és igazgatása is mind szélesebb körben ismertté és elfogadottabbá váljon, s ennek biztosításához felismerjem, kiszűrjem a kockázati tényezőket. Mint sajtószóvivő, eddig is azon munkálkodtam, hogy minél szélesebb körben biztosítsam a nyilvánosságot mind a bíróság ítélkező tevékenysége, mind a bírói munka megismerése érdekében.

– A közbizalom, s az eljárási határidők kérdéséhez tartozik: egy olvasónk úgy véli, nem helytálló az az adatsor, amely a perek időtartamának javulásáról szól. Szerinte azért is húzódnak el bírósági procedúrák, mert a határidő lejárta előtt egyszerűen átszignálják másik bíróra az ügyeket, s kezdődik minden elölről. Mit gondol ezen észrevételről?
– A valóság az, hogy ha átszignálják az ügyet másik bíróra, a pertartam ugyanakkora marad, mintha az eredeti bírónál lenne az eset. Leszámítódik ebből az az időszak, amíg szünetel a per vagy felfüggesztik azt. A számítógépes nyilvántartásunk egyébként jelzi a pertartamot, s automatikusan hozzáadja az addig eltelt napok számát.

– Az átláthatóság szorosan összefügg a nyilvánossággal. A sajtóval való kapcsolatban milyen előrelépést tervez?
– A XXI. század egyik legnagyobb kihívása a felgyorsult információ-áramlás. A bíróságok átláthatóságának minél szélesebbé tételéért elkerülhetetlen a megjelenésünk mind az írott, mind az elektronikus sajtóban. Ahhoz, hogy valóban el tudjuk juttatni üzeneteinket az állampolgárokhoz, nagyon fontos a médiával való jó munkakapcsolat. Szükséges, hogy az állampolgárok közelebb kerüljenek bíróságunkhoz és jobban megismerjék az igazságszolgáltatás működését, feladatait és persze a saját jogaikat. Így a bíróságok megítélése kedvezőbbé válhat. Korábban is számos polgárbarát kezdeményezésünk volt, amelyeket szeretnénk folytatni, új ötletekkel frissíteni.

– Megfelelőeknek tartja-e tervei megvalósításához a megyei bíróságain a személyi, tárgyi feltételeket?
– Jelenleg 71 bíró ítélkezik a megyében, a helyi bíróságokon átlagban egyenként 472 ügyet visznek évente, míg a másodfokú bírói tanácsok 868 esetet. Ez vállalható. A gond az, hogy a kis fizetés miatt kevés fogalmazó érkezik bíróságainkra, főleg a férfiak közül. Ez országos probléma a bírák utánpótlásában. A tárgyi feltételek lényegében adottak. Az OBH segítségével több uniós pályázat révén tovább bővülhet a számítógépes hálózatunk. Új ügyfélbarát szolgáltatásunk lesz a sms-küldő rendszer, amikor az ügyfél e-mailt, sms-t kap, abban értesítik a tárgyalás kitűzéséről, avagy elmaradásáról. Ám elengedhetetlen az Egri Törvényszék épületének korszerűsítése. Reményeink szerint idén elkezdődhetnek a munkálatok.

– A törvényszék igen aktív, kezdeményező csapat hírében áll. Bizonyára a jövőben is számít erre. Cserébe mit ígér a munkatársainak?
– Az Egri Törvényszéken mind a bírói kar, mind az igazságügyi alkalmazottak többsége igen aktív, kezdeményező és kreatív. Számos jó kezdeményezés indul tőlük, minden új elképzelést szívesen valósítunk meg. Ez a jövőben is így lesz. Mindenekelőtt szeretném biztosítani minden bírósági dolgozónak a lehető legjobb munkafeltéteket, a közel azonos terhelést, s mindezekhez jó munkahelyi légkört.

Dr. Nyiri Beáta
Mezőhegyesi születésű, de 9 hónapos kora óta Egerben él, büszkén vallja egrinek magát.
Tanulmányok: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát.
Pályája: 1989. augusztus 1-jén nevezték ki bíróvá az Egri Városi Bíróságra, főleg polgári, családi jogi ügyekben ítélkezett. 1993-ban a városi bíróság, majd 2008-ban a Heves Megyei Bíróság elnökhelyettese lett. Idén március 15-től az Egri Törvényszék elnöke.
Család: férje főügyészségi ügyész, László fia a Monori Járásbíróság bírája; Géza fia a Budapesti Műszaki Egyetem végzős hallgatója mechatronikai mérnök szakon. Hobbi: utazás, főleg Ázsiában; szépirodalmi művek olvasása, opera hallgatása, színházi előadások megtekintése.

2014. április 5., Heves Megyei Hírlap

Fotó: Heves Megyei Hírlap